Varrás
| Varrás | |
|---|---|
| ə | |
| Kép
| |
| IFA szám | 322 |
| Unicode (hex) | U+259 |
| HTML (tizedes) | ə |
| X-SAMPA | @ |
| Kirshenbaum | @ |
| cirill betűs | s, uh |
| IPA Braille | ⠢ |
A Shva ( héberül שְׁוָא [ ʃˈva] - semmi) a középső emelkedés középső soros magánhangzója („semleges”). Az átírásban az IPA -t [ ə ] ( U+0259 ) szimbólum jelöli . Ez a magánhangzó sok nyelven hangsúlytalan (gyenge) helyzetben, néhányban pedig hangsúlyos helyzetben hangzik. Például hangsúlytalan magánhangzók (kivéve a legközelebbi előre hangsúlyosakat) a „tehén” - [kɐ′rov ə ] , „ dogs ” - [ sɐ′bak ə ], „ mo loko” [ m ə lɐ′ko szavakban ] (további részletek az Orosz fonetika című cikkben ).
A rekonstruált protoindoeurópai shva primum hang a szanszkritban i - ként , más indoeurópai nyelvekben pedig mint [1] tükröződik .
Egyes nyelveken ezt a hangot külön betű jelzi. Például az örmény (ը), a román (ă), az albán (ë), a bolgár (ъ), a csuvas (ă) és a Loglan (y) mesterséges nyelvben [2] .
Shva héberül
A héberben a shva kifejezés egy magánhangzót jelöl, amely két pont formájában van a betű alatt, függőlegesen elhelyezve. Ezt a magánhangzót a modern héberben vagy nem ejtik ki (hiányzik a magánhangzó), vagy úgy ejtik, mint az "e" magánhangzó, vagy ritkábban az "a". Az ókori héberben különbséget tettek a „ shva nakh ” (szó szerint: „shva nyugvó”) között, amely nem jelzett semmilyen hangot, és a „ shva na ” (szó szerint: „mozgatható varrat”) között, amely a shva magánhangzós hangját jelöli. . A modern héberben a „ shva nakh ” és a „ shva na ” kifejezések tisztán nyelvtanilag megmaradtak; a kiejtés nem kapcsolódik hozzájuk [3] . Szópéldák:
- סְלִיחָה ("megbocsátás") - " shva na ", az ősi kiejtés səlikha , a mai kiejtés: slikha ;
- נְסִיכָה ("hercegnő") - " varrat ", az ősi kiejtés nəsiha , a mai kiejtés a nesiha ;
- מִכְתָּב ("betű") - " shva nakh ", ősi és modern kiejtés - mihtav ;
- מַעְבָּדָה ("laboratórium") - " shva nakh ", az ősi kiejtés ma ʕ bada , a mai kiejtés a maabada .
portugálul
A portugál európai változatában a hangsúlytalan [ ɛ ] nyitott és [ e ] zárt magánhangzók redukálódnak , és folyékonyan zártabb központi hanggá alakulnak [ ə ] [4] :
- [ɛ] > [ǝ]
- [e] > [ǝ]
E. G. Golubeva a következőképpen írta le ezt a hangot: „A magánhangzót [ǝ] soha nem hangsúlyozzák. Gyenge, ellazult, alig hallható, nagyon rövid, homályos hangszín, közepes emelkedés (kicsit zártabb, mint [e]), centrális. <...> A portugál hangsúlytalan redukált határozatlan hang [ǝ] hasonlít az orosz redukált határozatlan hangra, amely a [ɛ] helyett hangsúlytalan helyzetben jelenik meg: pole - rúd. <...> Példák: menino [mǝ'ninu] "fiú", chave ['šɐvǝ] "kulcs", base ['bazǝ] "alap". A [ǝ] olyan szavakban is ejtik, amelyeknek nincs saját hangsúlya (elöljárószók, személyes névmások hangsúlytalan formái): de [dǝ], me [mǝ], lhe [λǝ]. Egy szó végén ez a hang gyakorlatilag nem hallható, és egyes szerzők kihagyják a megfelelő jelet a fonetikus átírásból. A két zöngétlen mássalhangzó, valamint a zöngétlen mássalhangzó és a szünet közötti helyzetben egy süket hang [ə̣] [ponttal a jel alján] van, amelyet nem kísér hang (a hangszálak rezgése). ). Például: pequeno [pə̣'kenu] "kicsi", apetite [ɐpə̣'titǝ] "étvágy", gripe ['gɹipə̣] "influenza", parque ['paɹkə̣] "park" [5] .
Az 1980-as évek végéig az európai portugál fonetikájával foglalkozó művekben a redukált hangsúlytalan /e/ és /ɛ/ magánhangzókra a [ǝ] elnevezést használták, amelyet a 90-es évek eleje óta a jel váltott fel. [ ɨ ] [6] , amely valószínűleg a Portugál Nyelvtudományi Egyesület ( Associação Portuguesa de Linguística ) 1984-es létrehozásának köszönhető. Az európai portugál nyelven a schwa a következő tulajdonságokkal rendelkezik:
- epentetikus ( eng. epenthetic, "e-schwas" ) [7] - a hangsúlytalan magánhangzót schwa bizonyos pozíciókban ejtik, amikor még az ortográfiában sem rögzítették, ami a héber kifejezés eredeti jelentését tükrözi - "üres" ( engl . . üres ), és ezen etimológia szerint az „ epenthetic ” [8] szinonimájának tekinthető ; például néhány szóban a tudományos lexikonból: magma (mag[ɨ]ma), afta (af[ɨ]ta); infinitivusok: querer [kɨ'ɾeɾɨ]; vagy más szóval: papel [pɐ'pɛlɨ] [9] ;
- redukált schwa ( angol redukció, „r-schwa” ) [7] – cego [sɛgu] „vak” > cegueira [sɨ'gɐjɾɐ] „vakság”; medo ['medu] "félelem" > medroso [mɨ'dɾozu] "félelmetes" [10] ;
- stabil shva ( angolul stable, "s-schwa" ) [7] — legalább egy esetben előfordul, hogy egy shva hangsúlyos helyzetben valósul meg, aminek értelmes funkciója van a por elöljárószó egyes szócikkekkel való egyesülési formáinak szembeállításában. a portugál nyelv északi dialektusaiban pelo ['pɨlu], pela ['pɨlɐ], pelos ['pɨluʃ], pelas ['pɨlɐʃ] a pêlo ['pelu] "haj" főnévre [11] .
Másrészt az európai portugál hangsúlytalan magánhangzója nem rendelkezik általánosan elismert fonéma státusszal [12] , egyes szerzők nem tükrözik az átírásban, vagy nem kötelező hangként jelzik, értelmezve a „fonéma [ɨ] ” egy másik fonológiai hangsúlyos magánhangzó (/e/ vagy /ɛ/) megvalósításaként. Ezért gyakran megtalálhatók a megvalósítási lehetőségek: senhor [ sŋóɾ ] - [ sɨŋóɾ ] „senior”; quente [ kẽt ] - [ kẽtɨ ] "meleg"; remetente [ ʀmtẽt ] - [ ʀɨmɨtẽtɨ ] "feladó" [13] ; cante [kɐ͂t] "énekel" [14] ; Algarve [ ɒɫ'gaɾv(ɨ) ] Algarve .
A brazil portugálban a hangsúlytalan /e/ és /ɛ/ magánhangzókat másképp ejtik, mint az európai változatban, ezért a fonológiában és a fonetikában ezt a redukált hangot általában a [ ɪ ] jellel jelölik, mivel az általános vélekedés szerint a a redukált magánhangzó [ɨ] hiányzik, bár a schwa előfordul a nyelvjárásokban. Belo Horizonte város dialektusában az /a/ hangsúlyos [ə] [15] [16] alakban valósul meg, például: sala ['salə] "hall" [17] .
Shva a balkáni nyelveken
A balkáni nyelvekben a schwa-t egyetlen betű jelzi, például románul ( ă ), albánul ( ë ), bolgárul ( ъ )
Jegyzetek
- ↑ Gamkrelidze T.V. , Ivanov Vyach. Nap. Indoeurópai nyelv és indoeurópaiak: A protonyelv és protokultúra rekonstrukciója és történeti-tipológiai elemzése: 2 könyvben. — Tb. : Tbilisi University Press, 1984. - 166. o.
- ↑ http://www.loglan.org/Download/Loglan1.pdf
- ↑ עיקרי תורת הניקוד ( héber) . Héber Nyelvi Akadémia (2017.08.06.). Letöltve: 2019. március 3.
- ↑ Golubeva, 1981 , p. 37.
- ↑ Golubeva, 1981 , Csökkentett magánhangzó [ǝ], p. 25-26.
- ↑ Veloso, 2003 , p. 259.
- ↑ 1 2 3 Veloso, 2010 , p. 206.
- ↑ Veloso, 2010 , p. 202.
- ↑ Veloso, 2005 , p. 624.
- ↑ Veloso, 2005 , p. 626.
- ↑ Veloso, 2003 , p. 261.
- ↑ Veloso, 2005 , p. 621.
- ↑ Veloso, 2003 , p. 262.
- ↑ Veloso, 2005 , p. 625.
- ↑ Marusso, 2003 , 8.5.3. Sistemas que apresentam dois padrões de redução vocálica.
- ↑ Marusso, 2003 , 9.3. Descrição fonética das vogais orais puras do português brasileiro padrão de Belo Horizonte e região metropolitana.
- ↑ Marusso, 2003 , 8.5.1.1. Introdução à Redução de Proeminência.
Irodalom
- Seam // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
- Golubeva E. G. A portugál nyelv fonetikája. Bevezető tanfolyam. - Tankönyv. juttatás belső elvtársért és tényezőért. külföldi lang. - M . : Felsőiskola, 1981. - 119 p.
- Marusso, Adriana S. Redução vocálica: Estudo de caso no português brasileiro e no inglês britânico. - UFMG, 2003. - 513 p.
- Veloso, Joao. A distinção entre palavras terminadas em consoante e palavaras terminadas na sequência ortográfica "consoante + "-e"" num grupo de crianças falantes de português europeu em idade pré-escolar kontrast (port.) Légyesstruas, s port. — Porto: Universidade do Porto. Centro de Linguistica, 2003. - P. 259-288.
- Veloso, Joao. Contemporações Sobre o Estatuto Fonológico de [ɨ em Português] (port.) // Revista da Faculdade de Letras. Linguas e Literaturas. Serie II: Éves. - Porto: Faculdade de Letras da Universidade do Porto, 2005. - Vol. XXII . - P. 621-632. — ISSN 0871-164X .
- Veloso, Joao. Központi, epentetikus, jelöletlen magánhangzók és schwas: Néhány lényeges különbség rövid vázlata // Linguística : Revista de Estudos Linguísticos. — Porto: Universidade do Porto. Centro de Linguística, 2010. - 20. évf. 5 . - P. 193-213.
| héber | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Vélemények |
| ||||||||
| korszakok | |||||||||
| Dialektusok és kiejtések | |||||||||
| Helyesírás |
| ||||||||
| Alkalmazás |
| ||||||||
| Elülső | Nyugodt elöl |
Közepes | Nyugodt vissza |
Hátulsó | |
|---|---|---|---|---|---|
| Felső |
•
én
y
| ||||
| Lazított felsőrész | |||||
| Középső felső | |||||
| Közepes | |||||
| Közép-Alsó | |||||
| Nyugodt lejjebb | |||||
| Alsó | |||||
|
Magánhangzópárok: kerekítetlen • lekerekített | |||||