Környezeti audit

Környezeti audit  - annak független értékelése, hogy a gazdasági és egyéb tevékenységek alanya megfelel-e a környezetvédelmi előírásoknak, és ajánlások készítése a környezetvédelmi tevékenységek terén.

Történelem

Általánosan elfogadott, hogy a környezetvédelmi audit a világon az 1970-es és 80-as évek fordulóján keletkezett. Az EGK - ban 1982-ben fogadták el a környezeti auditálásról szóló irányelvet, 1984-ben az Egyesült Államok Nemzeti Környezetvédelmi Ügynöksége kidolgozta a szövetségi ügynökségek környezetvédelmi auditálásának koncepcióját. Az első környezetvédelmi auditot 1892-ben jegyezték be az Orosz Birodalomban. A „Vegyi üzemek megnyitásának és fenntartásának eljárásáról” szóló kötelező szabályok valójában a környezetvédelmi audit lefolytatásának eredeti dokumentuma. Az Orosz Föderációban 1993 óta alkalmazzák a környezetvédelmi auditot. 1998-ban az Állami Ökológiai Bizottság számos jogszabályt fogadott el a környezetvédelmi audit területén, beleértve azokat is, amelyek meghatározták a tanúsítás szabályait . Ma az Orosz Föderációban számos non-profit szervezet látja el a környezetvédelmi auditorok tanúsításának funkcióját.

A környezetvédelmi audit céljai és célkitűzései

• A környezetvédelmi politika és stratégia megalapozása,
• Gazdasági és egyéb projektek környezeti szempontjainak elemzése és értékelése,
• A környezetvédelem területére vonatkozó normatív aktusok elemzése és értékelése,
• Környezetvédelmi tevékenységek indokolása és kezdeményezése,
• Iparágak és területek környezeti problémáinak azonosítása.

A környezetvédelmi audit típusai

Kötelező és proaktív környezetvédelmi auditra oszlik. Ennek keretében ennek a következő típusai találhatók [1] :

• A gazdálkodó szervezet környezetvédelmi követelményeknek való megfelelésének megállapítása,
• A környezetirányítási rendszer hatékonyságának értékelése ,
• Használt alapanyagok, berendezések, technológiák környezetbiztonsági értékelése,
• a szennyezésből származó gazdasági károk felmérése,
• Hulladékveszély értékelése,
• Egy adott területen a természetgazdálkodás ésszerűségének meghatározása,
• Az energiafogyasztás felmérése és javaslatok a csökkentésére,
• Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékének meghatározása és azok csökkentésére irányuló intézkedések kidolgozása,
• Az ember okozta balesetek és természeti katasztrófák következtében fellépő környezeti kockázatok felmérése,
• A környezeti problémák azonosítása és a megoldásukra vonatkozó intézkedések kidolgozása,
• A környezetbiztonság tárgyában elfogadott normatív jogszabályok indokolása.

Jegyzetek

1. ↑ Ez a lista nem teljes.

Linkek

• Az Orosz Föderáció 2002. január 10-i szövetségi törvénye N 7-FZ "A környezetvédelemről" A Wayback Machine 2010. április 3-i archív példánya
• Az Orosz Föderáció 2008. december 30-i szövetségi törvénye N 307-FZ "A könyvvizsgálatról" A Wayback Machine 2009. április 24-i archív példánya