Ushr ( pl. ushur; "tizedik rész"), Bolg. A yushur kétértelmű iszlám kifejezés: adó vagy díj 1/10 összegben, tized .
Az usra fizetésének szükségességét rögzíti a Korán , a Szunna és az iszlám teológusok egyhangú döntése ( ijma ) [1] :
Ő az, aki olyan kerteket nevel, amelyekben növények kellékekkel [nekik] és kellékek nélkül, - [bennük] datolyapálmák, különféle gabonafélék, olajbogyók, gránátalmák, terméseik hasonlóak [megjelenésükre] és nem hasonlítanak [ a íz]. Egyél ezekből a gyümölcsökből, amikor [a kertek] gyümölcsöt kezdenek teremni, és add [a rászorulóknak] az esedékeseket az aratás napján, de ne ess túlzásba, mert nem szereti az uralkodást
A mezőgazdasági termékek után adót fizettek a muszlimok azokról a földekről, amelyek hódítási joguk, művelésük vagy az uralkodó adománya alapján nem tartoznak a kharaj hatálya alá . Az ushr-t általában gabona- és gyümölcsnövényekből adják, a kertészeti növényekre pedig általában nem vonatkozik az ushr. Ez az általános rendelkezés csak hozzávetőlegesen tükrözi az arab kalifátusban létező gyakorlatot: így egyrészt a termés 1/20-át a technikai eszközökkel öntözött usra-földekről, másrészt a kharajt alacsonyról vették. -bevétel esős földek a termés 1/10-e volt. Az a jog, hogy kharaj helyett usrát fizessenek, végül személyes kiváltsággá vált. Elméletileg az ushr egy kötelező alamizsna (zakat) a mezőgazdasági termékekből, és ezért néhány faqih úgy gondolta, hogy a kharaj földjének muszlim tulajdonosának a harajnál nagyobb ushr-t kell fizetnie, vagyis az ushr egyenlő a zakattal. Valójában a nagybirtokosok, akik ushr-t fizettek, kharajt kaptak a bérlőktől, és ebből fizettek ushr-t, megtartva a különbözetet [2] .
Iszlám közgazdaságtan | |
---|---|
Banki tevékenység |
|
adókat | |
Lásd még |