Újév Japánban

Az újév Japánban ( jap . 正月sho: gatsu ) munkaszüneti nap, amelyet a Gergely-naptár szerintminden évben január 1-jén ünnepelnek . A Gergely-naptárt 1873 -ban fogadták el Japánbanöt évvel a Meidzsi-restauráció után , így január első napja a hivatalos újév dátuma a modern Japánban.

A hagyományos japán újév dátuma a kínai holdnaptáron alapult, és a tavasz elejére esett, akárcsak Kínában és más kelet-ázsiai országokban .

Ünnepségek

Az újév a japánok naptári rituáléinak legfontosabb ünnepe. Számos játék, szertartás és szertartás kapcsolódik hozzá. Japánban az újévi ünnepek adják a legtöbb nyaralást. Általában december 29 - től január 3 -ig tartanak az ünnepek , és az ország szinte minden állami és kereskedelmi intézménye nem működik [1] [2] .

December végén, szilveszter előestéjén a japánok kitakarítják otthonaikat, ajándékokat vásárolnak barátoknak és rokonoknak, újévi üdvözlőlapokat küldenek ( 年賀 状 nengajo: ) , ünnepi ételeket készítenek, kadomatsu fenyődíszeket tesznek ki (門松). ) a ház bejáratánál , szó szerint "fenyő a bejáratnál") , amelyek szimbolikusan megvédik a házat a gonosz erőktől. Az újévi ünnepek alkalmával sok japán szülőhelyére megy, templomokat keres fel, ahol imádkoznak, és jó közérzetet kérnek maguknak és szeretteiknek. Egy ilyen esemény alkalmával a lányok és a nők haregit ( jap. 晴れ着)  - színes szigetelt kimonókat öltenek [2] .

Az újév beköszöntét 108 harang jelzi. A buddhista hiedelmek szerint az embert 108 veszedelmes aggodalom terheli, és minden harangütés elűz egyet ezek közül. A harangszóra kezdődik az első látogatás az újév templomaiban - hatsumode ( jap. 初詣) . A hatsumode -ért a japánok sintó és buddhista templomokba is járnak [1] [2] . A hatsumode mellett más események is vannak, „az új év elsője”, például a hatsuhinode ( jap . 初日の出)  - az első hajnal, Shigoto-hajime ( jap . 仕事始め)  - az első mű, a hatsugama ( jap . . 初釜)  - az első teaszertartás és így tovább.

Ünnepi asztal

Azokat a hagyományos ételeket, amelyeket a japánok szilveszterkor esznek, osechi -ryori -nak (御節料理orお節料理) [3] nevezik , vagy egyszerűen osechinek . Általában főtt hínárból (昆布kombu ) , halpogácsából (蒲鉾kamaboko ) , gesztenyés édesburgonyapüréből (栗きんとんkurikinton ) , főtt bojtorján gyökérből (金平牛bo : kimpi ) és钲鉾kamabokoból áll豆kuromame ) . Sok ilyen élelmiszer édes, savanyú vagy szárított, így hűtés nélkül is tárolható . Az osechinek sokféle fajtája létezik , és előfordul, hogy az egyik régióban fogyasztott ételeket egy másikban nem fogyasztják (vagy akár tiltják is). Manapság a sashimit és a sushit , valamint a nem japán ételeket gyakran ünneplés alkalmával fogyasztják.

Nehéz elképzelni egy japán újévi asztalt mochi ( jap. 餅) nélkül – nyálkás rizsfajtákból  készült desszert ( jap.餅 米 motigome ) . A Mochi az újévre jólétet, gazdagságot és jó termést kíván a következő évben. Az ókor óta a kerek mochit a kerek tükrökkel, Amaterasu istennő kötelező attribútumaival [2] hozták összefüggésbe .

Szokás szerint a lakást bambusz- vagy fűzfaágakkal díszítik, amelyeken mochi lógott hal, gyümölcs, virág stb. formájában. stb. Ezeket a dekorációkat mochibanának ( 餅花) hívják , és különböző színűre festve jól látható helyre helyezik, vagy a bejáratnál a mennyezetre akasztják. Ez azért történik, hogy a házba "belépő" újév istensége - toshigami ( jap . 年神)  - emlékezzen "kötelességére", hogy gondoskodjon a tulajdonosokról az új évben. Az ünnepek lejárta után elfogyasztják a mochibanát, és a hagyomány szerint a család minden tagjának annyit kell ennie, amennyit abban az évben [2] .

Az ünnepi mochi egy másik fajtája a kagami mochi (鏡餅 , szó szerint "tükör rizskalács ")  - egyszerű formában két moci, amelyek egymáshoz kapcsolódnak, tetejére egy japán narancs ( Jap .橙daidai ) van rögzítve .

Játékok, szertartások, szertartások

Szilveszterkor a hagyományos újévi játékokat szokás játszani. Például a hanetsuki  egy tollaslabda játék, a sugoroku egy kockajáték mozgó zsetonokkal, az uta-garuta  egy újévi kártyák hyakunin isshu versekkel, repülő sárkányokkal és felsőkkel . A templomi boltok különféle újévi talizmánokat és ajándéktárgyakat árulnak: hamaimi  - fehér tollazatú és tompa hegyű nyilak, amelyek megvédik a házat a gonosztól és a bajoktól; kumade  - bambuszból készült gereblye, hasonló a "medve mancsához", amellyel a legenda szerint "gereblyézheti" a boldogságot; takarabune  - a szerencse hét istenének hajói , tele rizzsel és egyéb kincsekkel [1] [2] .

Az újévi szokást, amikor pénzt adnak a gyerekeknek, otoshidama -nak ( お年玉) nevezik [3] . A pénzt kis díszített borítékokba helyezik, amelyeket pochibukuro -nak neveznek . A borítékba kerülő pénz mennyisége a gyermek életkorától függ, de ha több gyerek is van a családban, akkor az összegek általában megegyeznek, hogy senki ne érezze magát kihagyva.

Az újév első napjaiban az üzletek lezárt zacskókat vagy dobozokat árulnak, amelyeknek tartalma a vásárló számára ismeretlen, fukubukuro néven .

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 ÚJ ÉV // Japán A-tól Z-ig. Népszerű illusztrált enciklopédia. (CD ROM). - M . : Directmedia Publishing, "Japan Today", 2008. - ISBN 978-5-94865-190-3 .
2. ↑ 1 2 3 4 5 6 ÚJ ÉV . - cikk a Japán oroszországi nagykövetségének honlapján. Hozzáférés dátuma: 2010. február 22. Az eredetiből archiválva : 2012. április 18. (határozatlan)
3. ↑ 12 Újév napja . _ - cikk a Kids Web Japanról. Hozzáférés dátuma: 2010. február 25. Az eredetiből archiválva : 2012. április 18.