Újszülött

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. március 10-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 3 szerkesztést igényelnek .

Az újszülött gyermek a születés  pillanatától életének 28. napjáig.

Fiziológia

A csecsemő újszülöttkori fejlődése eltérő attól függően, hogy teljes vagy koraszülöttként született . A teljes születésű baba 10 holdhónapig (40 hét vagy 280 nap) keresztül megy keresztül a méhen belüli fejlődési cikluson, és születésekor átlagosan 3200-3500 g (2500-4500 g értéktartomány) magasság - 50 (47-54) cm, fej kerülete - 32-34 cm Ezeket az adatokat nem vesszük figyelembe a baba Apgar-skálán történő értékelésénél . Az újszülött súlyát és magasságát befolyásolja a szülők életkora, testi fejlettsége és egészségi állapota, az anya táplálkozása és munkakörülményei a terhesség alatt.

Az újszülöttkori időszakot számos morfológiai és funkcionális változás jellemzi, amelyek a gyermek testében az intrauterin és az extrauterin életből való átmenet kapcsán következnek be. Az élet első napjaiban (legfeljebb 4-5 napig) úgynevezett fiziológiás fogyás következik be (5-8%); 10%-ot meghaladó súlyvesztés kórosnak minősül . A 10. naptól kezd helyreállni a tömeg [1] . Az élet első hónapjában a gyermek súlya 600-700 grammal nő.

A testhőmérséklet az első 2-3 hétben instabil, és nagymértékben függ a környezeti hőmérséklettől. A végtagok grimaszolása, enyhe rángatózása és enyhe remegése lehetséges az élet első napján. Az újszülötteket veleszületett fiziológiai reflexek jellemzik , amelyek 3-4 hónap múlva eltűnnek. A gyermek egyértelműen reagál a fényre és az erős hangokra. Fejlődik a szaglás és az ízérzékelés. Néha az első három napban az újszülöttek a reflexek gátlását és az izomtónus csökkenését tapasztalják . Ez általában a szüléshez kapcsolódik, és 3-5 nappal általában eltűnik.

Az újszülött teste kezdetben olyan pózt tart fenn, amelyben a végtagok hajlottak és a testhez vannak hozva (méhen belüli helyzet). A bőr alatti zsírréteg egyenletesen oszlik el, ami kerekséget, teltséget ad a gyermek testének. Az izmok gyengén fejlettek. A bőr vékony, könnyen sebezhető. A fej magassága a testhossz 1/4-1/5 része, a test hosszabb, mint a lábak, a karok és a lábak körülbelül egyforma hosszúak. A gerincnek nincsenek fiziológiás görbületei. A bordák derékszögben kapcsolódnak a gerinchez, a mellkas hordó alakú. Az elülső és a parietális csontok által kialakított nagy fontanellák nyitva maradnak.

A légzés gyakorisága és mélysége egyenetlen, percenként 40-60. Impulzus 120-140, és sírás esetén - 160-200 ütés percenként.

A gyomor kis térfogatú és vízszintesen helyezkedik el. A bél viszonylag hosszú, és az idegrendszer fejletlensége, a nyálkahártya érzékenysége, az erek és bolyhok bősége, az izom- és rugalmas rétegek gyengesége, a bélmirigyek némi elégtelensége és a bél nagy áteresztőképessége jellemzi. fal. Kevés a nyál. A szájnyálkahártya védő funkciója gyengén fejlett.

Az emésztéshez szükséges összes enzim jelenlétében: amiláz , ptyalin , maltáz , szacharáz , lipáz , pepszin , katapszin , kimozin , erepzin , nukleáz , enterokináz , szekretin ; a gyomornedvben lévő sósav szabad és kötött formában található.

Már a gyermek életének első óráiban mikroorganizmusok kezdenek megtelepedni a gyomor-bélrendszerben és a légzőrendszerben .

A méhen kívüli élet első 2-3 napjában az eredeti széklet kiválasztódik  - meconium  - egy sötét olívaolaj viszkózus, szagtalan vastag massza, amely nyálkahártyából, epe pigmentekből és hámló hámsejtekből áll. Később az úgynevezett átmeneti széklet barnás-zöldes színű, nyálkában gazdag, néha vizes és habos. 5-6 naptól normál (tej) széklet jön létre, amelynek jellemző tulajdonsága a savanyú szag. Az első két napban a vizelés gyakorisága napi 4-5-ször, a harmadik naptól pedig gyorsan növekszik, és a második hét végére eléri a napi 15-20-at.

A vízanyagcsere rendkívül fontos szerepet játszik az újszülött életében. A víz a gyermek testtömegének 75-80%-át teszi ki, de nincs szilárdan megkötve a szervezetben, ezért a vízháztartás könnyen megbomlik. Egy újszülött vízszükséglete átlagosan 160-200 g/1 testtömegkilogramm naponta. Az anyatej elegendő vizet tartalmaz egy újszülött számára.

Alvás

Életének első hetében egy egészséges újszülött átlagosan napi 16 órát alszik, a második hétre az órák száma 15-re csökken [2] . Az alvás rendezetlen, a megszakítás nélküli alvás időszaka 30 perctől 4 óráig tart, a cirkadián ritmus még nem alakul ki [3] .

Az általánosan elfogadott világgyakorlat szerint a gyermekorvosok azt javasolják, hogy egy éves korig csak hanyatt aludják el a gyermeket, mivel ebben a helyzetben minimális a hirtelen csecsemőhalál szindróma kockázata [4] [5] .

Az újszülött reflexei

Összesen egy újszülött 75 reflexet mutat.

Reflex Leírás
Moro reflex A gyermek ujjainak nyújtásával oldalra veszi a kezét (I. fázis), majd visszatér eredeti helyzetébe (II. fázis) (miközben a kezek mozgása testtakaró jellegű), 15-20. cm-re a gyerektől tapsolnak a felületen, amelyen gyermek fekszik, vagy a láb gyors kinyújtása után [6]
Robinson reflex Ez abban nyilvánul meg, hogy a gyermek határozottan megragadja egy felnőtt ujjait, a tenyerébe ágyazva [7]
Szívó reflex Abból áll, hogy a csecsemő ritmikusan elkezd szívni bármilyen tárgyat, ami a szájában van [7]
orr reflex A gyermek az ajkait (amely egy orrra hasonlít) kinyújtja válaszul az érintésre [7]
Kussmaul kereső reflex A szájzug érintésére a gyermek azonnal kinyújtja ajkát az inger felé [7]
védekező reflex Abból áll, hogy a hason fekvő gyermek azonnal oldalra fordítja a fejét, hogy ne fulladjon meg [7]

A szakértők úgy vélik, hogy a Moro és a Robinson reflexek segítették távoli őseinket csecsemőkorban, hogy mozgás közben megkapaszkodjanak anyjuk bundájában. A keresés, az orr és a szopási reflexek "felelősek" azért, hogy a baba felfedezze a táplálékforrást. A védőreflex szükséges a csecsemő túléléséhez.

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Donald F. Huelke. A csecsemők és gyermekek anatómiai szempontjainak áttekintése az autóbiztonsági tervezés felnőtt világában  //  Annu Proc Assoc Adv Automot Med. - 1998. - október ( 42. köt. ). — P. 93–113 . — ISSN 1540-0360 . Archiválva az eredetiből 2022. június 26-án.
  2. ↑ Kimberly A. Allen. A csecsemők alvásának elősegítése és védelme  // Előrelépések az újszülöttgondozásban : az Újszülöttápolók Országos Szövetségének hivatalos lapja. — 2012-10. - T. 12 , sz. 5 . – S. 288–291 . — ISSN 1536-0903 . - doi : 10.1097/ANC.0b013e3182653899 .
  3. ↑ Ostroverkhova Anna. A baba alvása az élet első négy hónapjában . lib.komarovskiy.net. Letöltve: 2019. május 12. Az eredetiből archiválva : 2019. május 12.
  4. ↑ Hogyan tegyük biztonságossá a baba alvását . lib.komarovskiy.net. Letöltve: 2019. május 12. Az eredetiből archiválva : 2019. május 12.
  5. ↑ Biztonságos alvási környezet megteremtése babája számára  // Gyermekgyógyászat és gyermekegészségügy. — 2004-11. - T. 9 , sz. 9 . — S. 665–666 . — ISSN 1205-7088 .
  6. ↑ Újszülöttek alapvető reflexei (2) . Medkurs.ru (2008. szeptember 15.). Letöltve: 2019. május 12. Az eredetiből archiválva : 2020. november 28.
  7. ↑ 1 2 3 4 5 A medkurs.ru portál anyagai alapján . Letöltve: 2011. március 13. Az eredetiből archiválva : 2010. október 7..

Irodalom

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák