Szovjetunió Igazságügyi Minisztériuma

A Szovjetunió Igazságügyi Minisztériuma ( Szovjetunió Igazságügyi Minisztériuma ) – 1946-1956 és  1970-1991 között létezett . a központi unió - köztársasági államigazgatási szerv , amely a bíróságok és más jogintézmények szervezeti irányításával, a szovjet jogszabályok rendszerezése és kodifikációja terén végzett jogi munka révén biztosította az igazságszolgáltatást .

Állapot

A Szovjetunió Minisztertanácsának 1972. március 21-i rendeletével [1] jóváhagyott rendelet szerint a Szovjetunió Igazságügyi Minisztériuma:

• végezte az uniós köztársaságok bíróságainak, katonai törvényszékeinek szervezeti irányítását ;
• elvégezte a rendszerezési munkát, és javaslatokat készített a jogszabályok kodifikálására ;
• módszertani útmutatást végzett a nemzetgazdasági jogi munkához, módszertani irányítást és az állami szervek és közszervezetek munkájának koordinálását a jogi ismeretek népszerűsítése és a jogszabályok ismertetése érdekében a lakosság körében;
• felügyelt közjegyzők és igazságügyi szakértői intézmények;
• ellátta az anyakönyvi szervek és az ügyvédi kamara tevékenységének általános irányítását ;
• a megállapított eljárásnak megfelelően lefolytatják a nemzetközi kapcsolatok jogi kérdésekben

A Szovjetunió Igazságügyi Minisztériumának történetéből

A minisztérium a Szovjetunió Igazságügyi Népbiztosságának jogutódja volt a népbiztosságok minisztériummá alakítása kapcsán 1946 - ban [ 2] .

A minisztérium megszakítással 1956-1970 között létezett .

A Szovjetunió PVS 1956. május 31-i rendeletével a Szovjetunió Igazságügyi Minisztériumát megszüntették, és a Szovjetunió 1956. július 14-i törvénnyel a minisztérium említését kizárták a Szovjetunió alkotmányának megfelelő cikkéből . 3] .

A minisztérium megszüntetésének egyik oka a „hruscsovi olvadás” idején a „ szocialista törvényesség lenini normáinak” visszaállítása, a bíróságok közigazgatási szervek általi ellenőrzése alóli felszabadítása és a függetlenség elvének érvényesítése volt. a Szovjetunió alkotmánya által előírt bírák. A Szovjetunió Igazságügyi Népbiztosságáról szóló , 1936. december 8-i szabályzat szerint ez a Népbiztosság és helyi szervei utasításokat adhattak a bírói gyakorlat alkalmazásának helyességére és egységességére, felügyelték a bírák megválasztását, ellenőrizhetik munkájukat. , időnként parancsot ad a jog szabályainak alkalmazására vonatkozóan [4] [5] .

Ugyanez a logika magyarázhatja a Szovjetunió PVS 1956. augusztus 4-i rendeletének közzétételét, amely előírja az uniós köztársaságok igazságügyi minisztériumainak a munkásképviselők regionális és regionális tanácsai alá tartozó osztályainak megszüntetését . a területi és területi bíróságok számára a népbíróságok ellenőrzésének és minden tevékenységük ellenőrzésének, valamint a közjegyzői irodák vezetésének és a bírósági végrehajtók kinevezésének jogának biztosítása . [6] . Valamivel később nemcsak a területi közigazgatás szűnt meg, hanem magukat a köztársasági igazságügyi minisztériumokat is [7].

A megszűnt Szovjetunió Igazságügyi Minisztériumának funkcióit újra felosztották a Szovjetunió Minisztertanácsa alá tartozó Jogi Bizottság, a Szovjetunió Legfelsőbb Bírósága, az uniós köztársaságok igazságügyi minisztériumai között (és azok 1957-1963 közötti megszüntetése után). - az adott köztársaságok legfelsőbb bíróságai, regionális, regionális bíróságai) [8] [9 ] .

Az 1960-as évek végére azonban világossá vált, hogy a Szovjetunió igazságszolgáltatási rendszerének felszámolását célzó intézkedések nem voltak jól átgondoltak.

1970. július 30- án elfogadták az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának 634. számú, „Az igazságszolgáltatási és ügyészi szervek munkáját javító intézkedésekről” szóló rendeletet, amely az igazságszolgáltatási intézmények helyreállításáról rendelkezett. a Szovjetunióban [10] .

1970. augusztus 31- én a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége rendeletet ad ki „A Szovjetunió Unió-köztársasági Igazságügyi Minisztériumának megalakításáról”, ugyanezen év december 10-én pedig az 565. sz. Elfogadják a VIII. rendeletet, amellyel elfogadták ezt a rendeletet, és módosították az Unió alkotmányát, amely előírja az Igazságügyi Minisztérium visszaállítását [11] .

Valamivel később visszaállították az uniós köztársaságok igazságügyi minisztériumait és más helyi igazságügyi intézményeket.

A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1971. augusztus 12- i rendelete szerint "A Szovjetunió jogszabályainak módosításairól és kiegészítéseiről a Szovjetunió Uniós-Köztársasági Igazságügyi Minisztériumának megalakításával összefüggésben" , az újjáalakult minisztérium a következő feladatokat látta el:

• az uniós köztársaságok és a katonai törvényszékek igazságszolgáltatásának szervezeti irányítása, az ügyvédi kamara, a közjegyzők és más igazságszolgáltatási intézmények vezetése;
• a jogszabályok kodifikálására vonatkozó javaslatok rendszerezése, előkészítése;
• egyéb funkciók végrehajtása a Szovjetunió és a szakszervezeti köztársaságok jogszabályaival összhangban [12] .

1972- ben a Szovjetunió Minisztertanácsa elfogadta a Szovjetunió Igazságügyi Minisztériumának szabályzatát, amely pontosította és pontosította ezeket a funkciókat.

• 1991 - a Szovjetunió tényleges összeomlásával összefüggésben a Szovjetunió Államtanácsa 1991. december 1-jétől megszűnt, a legtöbb szakszervezeti osztály, köztük a Szovjetunió Igazságügyi Minisztériuma is végrehajtotta a vezetői feladatokat [13] .

A Szovjetunió Igazságügyi Minisztériumának felépítése

1947

A Szovjetunió Igazságügyi Minisztériumának élén az igazságügy-miniszter állt, akinek több helyettese volt; A minisztérium alatt titkárság, kollégium, képviselő-gyűlés működött. Az MU részeként megalakult:

• Igazságügyi Hivatal
• A Fegyveres Erők Katonai Törvényszékeinek Főigazgatósága
• A Katonai Közlekedési Törvényszék Főigazgatósága
• Tábori Bíróságok Főigazgatósága
• A Belügyminisztérium és az Állambiztonsági Minisztérium csapatainak katonai törvényszékeinek osztálya
• Jogi Kar Hatóság
• személyzeti osztály
• Ügykezelő
• Igazgatási és Pénzügyi Osztály
• Érdekvédelmi Osztály
• Közjegyzői osztály
• Kodifikációs osztály
• Titkos titkosítási osztály
• All-Union Institute of Jogtudományi (VIYUN)

1951

A Szovjetunió Igazságügyi Minisztériumának élén az igazságügy-miniszter állt, akinek több helyettese volt; a minisztérium alatt hivatal, kollégium, Tudományos és Módszertani Tanács és szemle működött. Az MU részeként megalakult:

• Polgári Igazságügyi Főigazgatóság
• Katonai Törvényszékek Főigazgatósága
• Lineáris Közlekedési Hajók Főigazgatósága
• Tábori Bíróságok Főigazgatósága
• Oktatási Intézmények Hivatala
• személyzeti osztály
• Gazdaságirányítás
• Ügyvédi Iroda
• Közjegyzői osztály
• Jogszabályi Kodifikációs és Rendszerezési Osztály
• Department of Forensic Institutions [14] ,
• Igazságügyi Statisztikai Osztály
• Szövetségi Jogtudományi Intézet

173 állam (VIYUN és GUVT nélkül)

1953

A Szovjetunió Igazságügyi Minisztériumának élén az igazságügy-miniszter állt, akinek több helyettese volt; a minisztérium alatt hivatal, kollégium, Tudományos és Módszertani Tanács és szemle működött. Az MU részeként megalakult:

• Polgári Igazságügyi Főigazgatóság
• A Szovjet Hadsereg Katonai Törvényszékeinek Főigazgatósága
• A Belügyminisztérium csapatainak katonai törvényszékeinek osztálya
• Lineáris Közlekedési Hajók Főigazgatósága
• Tábori Főigazgatóság (csak 1953 márciusa és 1954 januárja között)
• Szovjetunió Állami Választottbírósága
• Különleges Bíróságok Hivatala
• Oktatási Intézmények Hivatala
• személyzeti osztály
• Gazdaságirányítás
• Ügyvédi Iroda
• Közjegyzői osztály
• Jogszabályi Kodifikációs és Rendszerezési Osztály
• Törvényszéki Intézmények Osztálya
• Gyermektelepek Osztálya
• Igazságügyi Statisztikai Osztály
• 1 osztály
• 2 osztály
• 3 osztály
• Szövetségi Jogtudományi Intézet

A minisztérium államai 1553 fő (kivéve a VIYUN-t és a GUVT-t)

1955-1956

A Szovjetunió Igazságügyi Minisztériumának élén az igazságügy-miniszter állt, akinek több helyettese volt; a minisztérium alatt kancellária, kollégium, 2. osztály, titkos osztály és panaszosztály működött. Az MU részeként megalakult:

• Polgári Igazságügyi Főigazgatóság
• Katonai Törvényszékek Hivatala
• Lineáris szállítóhajók osztálya
• személyzeti osztály
• Gazdaságirányítás
• Érdekképviseleti Osztály
• Közjegyzői osztály
• Jogszabályi Kodifikációs és Rendszerezési Osztály
• Munkajogi Kodifikációs Osztály
• Törvényszéki Intézmények Osztálya
• Tervezési és Pénzügyi Osztály
• Igazságügyi Statisztikai Osztály
• Szövetségi Jogtudományi Intézet

A minisztérium államai 302 fő (kivéve a VIYUN-t és a GUVT-t)

A Szovjetunió igazságügyi miniszterei

• Rychkov N.M. (1938. 01. 19. mint a Szovjetunió igazságügyi népbiztosa – 1948. 01. 29. ).

• Gorshenin K.P. (1948.01.29. - 1956.05.31.)

• Terebilov V.I.  (1970.09.01. - 1984.04.12.)

• Kravtsov B.V.  (1984.04.12. - 1989.07.17.)

• Jakovlev V.F.  (1989.08.01. - 1990.12.11.)

• Lushchikov S.G.  (1990. 12. 11. - 1991. 08. 28., majd 1991. 11. 26-ig megbízott miniszter)

Források

• Az Orosz Föderáció Igazságügyi Minisztériumának története . Az orosz igazságügyi minisztérium hivatalos honlapján
• Yu. Ya. Chaika, az Orosz Föderáció igazságügyi miniszterének „Az igazságszolgáltatás szerepe a jogállamban” tudományos és gyakorlati konferencián elmondott beszédéből, amelyet az oroszországi igazságügyi minisztérium megalakulásának 200. évfordulója alkalmából tartottak . Az oroszországi igazságügyi minisztérium északnyugati szövetségi körzetének hivatalos honlapján

Lásd még

• Igazságügyi Népbiztosság
• Az Orosz Föderáció Igazságügyi Minisztériuma

Jegyzetek

1. ↑ A Szovjetunió Minisztertanácsának 1972. március 21-i 194. számú rendelete "A Szovjetunió Igazságügyi Minisztériumáról szóló szabályzat jóváhagyásáról"
2. ↑ A Szovjetunió 1946. március 15-i törvénye "A Szovjetunió Népbiztosai Tanácsának a Szovjetunió Miniszteri Tanácsává, valamint az Unió és az Autonóm Köztársaságok Népbiztosainak Tanácsává - a Szovjetunió Miniszteri Tanácsává történő átalakításáról" az Unió és az autonóm köztársaságok"
3. ↑ A Szovjetunió 1956. július 14-i törvénye "A Szovjetunió alkotmánya (alaptörvény) 22., 29-b., 77. és 78. cikkének módosításairól és kiegészítéseiről"
4. ↑ Yu. Ya. Chaika, az Orosz Föderáció igazságügyi miniszterének „Az igazságszolgáltatás szerepe egy jogállamban” tudományos és gyakorlati konferencián elmondott beszédéből, amelyet az Orosz Föderáció Igazságügyi Minisztériuma megalakulásának 200. évfordulója alkalmából tartottak. Oroszország (elérhetetlen link) . Letöltve: 2008. november 16. Az eredetiből archiválva : 2008. december 19. (határozatlan) 
5. ↑ A. G. Avtorkhanov szerint a Szovjetunió Igazságügyi Minisztériumának felszámolása összhangban volt a Szovjetunió állami életének „desztalinizálásával” akkoriban végrehajtott intézkedésekkel (lásd: Avtorkhanov A. A hatalom technológiája ); egy másik változat szerint a minisztérium felszámolását N. S. Hruscsov és G. M. Malenkov „vonalai” közötti küzdelem magyarázza, és a „Hruscsov-párt” győzelmét jellemzi, amelynek célja a pártszervek teljesebb ellenőrzése a rendfenntartás felett. (lásd: Hruscsov olvadása. Adminisztratív rendészeti politika a szovjet társadalom desztalinizációjával összefüggésben 3. rész Archiválva : 2016. március 4. a Wayback Machine -nél )
6. ↑ A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1956. augusztus 4-i rendelete „A regionális és regionális bíróságok jogainak kiterjesztéséről, valamint az uniós köztársaságok igazságügyi minisztériumainak a regionális és regionális tanácsok alá tartozó osztályainak megszüntetéséről munkáshelyettesek"
7. ↑ Lásd például az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletét "Az RSFSR Igazságügyi Minisztériumának megszüntetéséről és az RSFSR Minisztertanácsa Jogi Bizottságának megalakításáról"
8. ↑ Yatskova A. A szovjet udvar története // Otechestvennye zapiski . 2003. 2. sz
9. ↑ Shind V. I. A bíróságok elnöksége és az igazságszolgáltatás néhány kérdése //Jogtudomány. 1958. 4. sz
10. ↑ Shamba T. M. Lenin elvei a bűnüldöző szervek pártvezetésére // Jogtudomány. 1976. 5. sz
11. ↑ A Szovjetunió 1970. december 10-i 565-VIII. sz. törvénye „A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége egyes kormányzati szervek megalakításáról és átalakításáról szóló rendeleteinek jóváhagyásáról, valamint a 70. cikkek megfelelő kiegészítéseinek bevezetéséről és a Szovjetunió Alkotmányának (alaptörvényének) 78. cikke"
12. ↑ A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1971. augusztus 12-i rendelete "A Szovjetunió jogszabályainak módosításairól és kiegészítéseiről a Szovjetunió Uniós-Köztársasági Igazságügyi Minisztériumának megalakításával összefüggésben"
13. ↑ A Szovjetunió Államtanácsának 1991. november 14-i, GS-13 számú rendelete „A Szovjetunió MINISZTÉRIUMÁNAK ÉS EGYÉB KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEINEK MEGSZÜNTETÉSÉRŐL”
14. ↑ A Szovjetunió Minisztertanácsának rendelete , amelyet Sztálin I. V. írt alá. 1950. december 30-án kelt 21272-r számú törvényszéki kutatólaboratóriumok (NICL) létrehozásáról tárgyi bizonyítékok tanulmányozására