Jogi Bizottság a Szovjetunió Minisztertanácsa alatt

A Szovjetunió Minisztertanácsa (a továbbiakban - SC) Jogi Bizottsága - 1956-1970 között. speciális kollegiális testület, amelynek fő feladata a Szovjetunió jogszabályainak kodifikálása és rendszerezése, valamint a Szovjetunió Minisztertanácsának utasításai alapján történő kidolgozása, valamint a Szovjetunió elé terjesztett szabályozási kérdésekről szóló törvénytervezetek és kormányhatározatok előzetes vizsgálata volt. Miniszteri tanács.

A létrehozás okai

Az SZKP XX. kongresszusa után a Szovjetunióban megindultak a politikai folyamatok, amelyek nemcsak a személyi kultusz elítélésével, a szocialista legalitás helyreállításával , hanem a közigazgatás bürokratizálásával, a központi apparátus leépítésével, egy szövetségi államforma kialakulása.

Az SC létrehozása a korai szovjet időszakban működő modellen alapult, amikor az igazságszolgáltatás területén az államigazgatás köztársasági szinten összpontosult, például az RSFSR Igazságügyi Népbiztosságában és a megfelelő Népbiztosságban. az uniós köztársaságok igazságszolgáltatása. A Szovjetunió Igazságügyi Népbiztosságát csak 1936-ban hozták létre, ami tükrözte a sztálinista rezsim azon törekvését, hogy a hatalmat azokon a területeken koncentrálja, amelyek korábban a köztársaságok kiváltságai voltak.

A névválasztás - bizottság, és nem például vezetőség vagy bizottság - szintén ennek az időszaknak egy fontos politikai irányzatát tükrözte - a szabályozás deformálódására való átmenetet, a nyilvánosság bevonását, a kollegialitás fejlődését a vitában. problémák és megoldások kidolgozása, az állami kényszer kiszorítása az önkormányzati elvekre.

Ennek eredményeként az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának "A Szovjetunió Igazságügyi Minisztériumának megszüntetéséről" szóló, 1956. május 30-i rendeletével és az azt követő Legfelsőbb Elnökségi rendelettel. 1956. május 31-én a Szovjetunió Szovjetuniója megszüntette a Szovjetunió Igazságügyi Minisztériumát . [egy]

A korábbi minisztérium jogosítványainak egy része a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságához került , az igazságszolgáltatás és a jogi eljárások területén a legtöbb kérdés megoldása visszakerült a köztársasági szintre, és először a szakszervezeti köztársaságok igazságügyi minisztériumaira összpontosult, megszüntetésük után pedig a köztársasági legfelsőbb bíróságokon, a regionális és regionális bíróságokon.

A tevékenység jogalapjai

A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Jogi Bizottságról szóló szabályzat [2] határozza meg.

Kompetencia

Felelősségek

• javaslatok előkészítése a Szovjetunió jogszabályainak kodifikálására, valamint az új törvények és egyéb normatív aktusok közzétételével kapcsolatos módosítások bevezetésére, valamint az elavult rendelkezések eltörlésére, a szovjet jogszabályok további javításának szükségessége alapján;
• a Szovjetunió kormányának normatív jellegű kérdésekről szóló rendeleteinek időrendi és szisztematikus gyűjteményének összeállítása;
• a Szovjetunió kormányának utasításai alapján törvényalkotási és egyéb normatív aktusok kidolgozása és a Szovjetunió Minisztertanácsa elé terjesztése;
• az Uniós Köztársaságok Minisztertanácsaival, a Szovjetunió minisztériumaival és osztályaival egyetértésben összeállítja a Szovjetunió kormányának érvénytelenné vált határozatairól szóló jegyzékeket, és e listákat jóváhagyásra benyújtja a Szovjetunió Minisztertanácsa számára ;
• véleményezi a Szovjetunió Minisztertanácsát a megfontolásra benyújtott jogalkotási aktusok tervezeteiről, valamint a Szovjetunió kormányának határozatairól;
• a Szovjetunió törvényeinek, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeleteinek, valamint a Szovjetunió kormányának normatív jellegű határozatainak rendszerezésére irányuló munka;
• a Szovjetunió Minisztertanácsa, a Szovjetunió Minisztertanácsa Elnöksége és állandó bizottságai, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke és elnökhelyettesei utasításai alapján összeállítja a szovjet jogszabályokra és a Szovjetunió törvényhozására vonatkozó hivatkozásokat. külföldi országok.
• az uniós köztársaságok jogszabályainak rendszerezése és kodifikációja terén végzett munka tapasztalatainak tanulmányozása.
• a külföldi országok jogszabályainak rendszerezésének és kodifikációjának megszervezésének tanulmányozása.

Jogok

• szükség esetén beszerzi a Szovjetunió és az Uniós köztársaságok minisztériumaitól és osztályaitól, valamint jogi kutatóintézetektől és oktatási intézményektől a Bizottság által kidolgozott jogalkotási aktusok tervezeteiről és a Szovjetunió kormányának határozatairól szóló véleményeket;
• a Szovjetunió minisztériumai és osztályai, kutatóintézetei és oktatási intézményei szakembereinek bevonása e szervezetek és intézmények vezetőinek beleegyezésével, hogy részt vegyenek a Szovjetunió kormányának jogalkotási aktusainak és rendeleteinek kidolgozásában.
• ülésein megtárgyalja a Szovjetunió kormányának általa kidolgozott jogszabály- és rendelettervezeteit, véleményezi a tervezeteket, jóváhagyja a munkaterveket és ellenőrzi azok végrehajtását, és szükség szerint megoldja a Bizottság munkájával kapcsolatos egyéb kérdéseket.

Szerkezet és személyzet

Az SC a Szovjetunió Minisztertanácsa által kinevezett bizottsági elnök, elnökhelyettes és tagok részeként jött létre. Az UC elnöke kinevezte és elbocsátotta az UC apparátusának alkalmazottait. A szerkezetet és az államokat a Szovjetunió Minisztertanácsa 1956. augusztus 18-án hagyta jóvá.

Ugyanakkor a Szovjetunió SK-nak, ellentétben az uniós köztársaságok SK-jával, nem voltak alárendelt intézményei. A republikánus bizottságok az illetékes igazságügyi minisztériumok 1963-as megszüntetése után [3] rendelkeztek ilyen intézményekkel.

Így például az RSFSR Dél-Kaukázusa a Szovjet Jogszabályok Össz-Uniós Kutatóintézetének , valamint az igazságügyi szakértői intézeteknek ( Központi Igazságügyi Vizsgáló Intézet és regionális igazságügyi szakértői kutatólaboratóriumok) volt alárendelve .

Személyzet

Az Egyesült Királyság elnökei

Denisov, A.I. (1956.06.06. - 1964.)

Mishutin A.N. (1964-1970)

A Dél-Kaukázus első elnökhelyettese

Baranov P.V. (1957-1961)

Az Egyesült Királyság tagjai

Jodkovszkij A.I.

A megszüntetés oka

A Szovjetunió JuK-ját az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa 1970. július 30-i 634. számú, „Az igazságszolgáltatási és ügyészi szervek munkájának javítását célzó intézkedésekről” szóló rendeletének elfogadásával összefüggésben szüntették meg. ”, amely a Szovjetunió igazságszolgáltatási intézményeinek helyreállítását jelentette.

A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége 1970. augusztus 31-én rendeletet ad ki „A Szovjetunió Uniós-köztársasági Igazságügyi Minisztériumának megalakításáról” [4] , és ugyanezen év december 10-én a Szovjetunió törvényét. elfogadják a Szovjetunió 565-VIII. sz. sz. sz. sz. sz. Szovjetunió, amellyel ezt a rendeletet hagyták jóvá, és módosításokat hajtottak végre a Szovjetunió Uniós Alkotmánya, amely előírja a Szovjetunió Igazságügyi Minisztériumának visszaállítását. [5]

A levéltári alap helye

GA RF (korábban TsGAOR). R-9514 számú alap.

Irodalom

Yashchuk T. F. A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Jogi Bizottság tevékenysége a jogszabályok rendszerezésével kapcsolatban [6] .

Jegyzetek

1. ↑ A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1956. május 31-i rendelete "A Szovjetunió Igazságügyi Minisztériumának megszüntetéséről"
2. ↑ A Szovjetunió Minisztertanácsának 1958. június 13-i 635. sz. határozata „A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Jogi Bizottságról szóló szabályzat jóváhagyásáról”
3. ↑ Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1963.04.13-i rendelete az RSFSR Igazságügyi Minisztériumának megszüntetéséről és az RSFSR Minisztertanácsa Jogi Bizottságának megalakításáról
4. ↑ A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1970.08.31-i rendelete N 168-VIII > "A Szovjetunió Uniós-Köztársasági Igazságügyi Minisztériumának megalakításáról"
5. ↑ A Szovjetunió 1970. december 10-i törvénye N 565-VIII > „A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége egyes kormányzati szervek megalakításáról és átalakításáról szóló rendeleteinek jóváhagyásáról, valamint a 70. cikk megfelelő kiegészítéseiről és a Szovjetunió Alkotmányának (alaptörvényének) 78. cikke”
6. ↑ A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Jogi Bizottság tevékenysége a jogszabályok rendszerezésével kapcsolatban // Genesis: történeti kutatás. - 2019. - 6. sz. - S. 89 - 102.