Kamatfedezeti arány

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. november 2-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzésekhez 10 szerkesztés szükséges .

A kamatfedezeti mutató vagy kamatterhelés ( ang.  Times-interest-earned ratio , ICR) egy olyan pénzügyi mutató, amely a kölcsön kamatfizetése és a kamatokkal együtt járó adófizetés ( EbIT, Earnings before interest and taxes ) előtti nyereség összegét méri . költségeket. A vállalatok esetében ez a mutató egy olyan érték, amely az adós kamatkiadásait a pénzáramlással vagy a nettó nyereséggel , az állam esetében pedig a kamatfizetések GDP - hez viszonyított arányával, az állami kiadásokkal korrelálja. vagy exportbevétel .

Általános információk és jelentés

Ez a mutató más adósságrátákkal együtt az adós adóssághelyzetének stabilitását méri. A hitelező csak azután tudja felmérni hitelkockázatát , hogy olyan kulcsfontosságú mutatószámokat határoz meg, mint a hitelnyújtásról vagy az adós további finanszírozására vonatkozó döntés meghozatalához szükséges kamatterhelési tényező. A mutató összetevői a kamatfizetési kötelezettségből eredő valamennyi kamatkiadás (kivétel: nyugdíjjárulék kamata, bankköltség ). A magas kamatfedezeti mutató alacsony hitelkockázatot jelent, és fordítva. Minél magasabb ez az arány, annál könnyebb a működési tevékenységen keresztül a kamatkiadások kiszolgálása. A kamatfedezeti mutató nemcsak az adósság növekedésével romlik, hanem a fennálló kötelezettségek kamatlába olyan szintre emelkedésével is, hogy az használhatatlanná válik.

A kamatterhek arányát kiegészítő kulcsfontosságú mutató az adósságszolgálati fedezettség mutatója , amely szintén meghatározható mind vállalatok, mind országonként. A kamaton kívül tartalmazza a tartozás tőketörlesztését is.

Vállalatok

A kamatfizetések kiadásként csökkentik a vállalat nettó nyereségét, kifizetésként pedig a likviditás romlásához vezetnek. A magas sajáttőke-aránnyal rendelkező vállalkozások kamatköltségei alacsonyak az alacsony sajáttőke-aránnyal rendelkező vállalkozásokhoz képest. A kamatláb emelkedése tehát lényegesen negatívan érinti azokat a vállalatokat, amelyeknek az eszközstruktúrában alacsony a saját tőkéből való részesedése, mint a magas saját tőkével rendelkező vállalatokat ( áttételi hatás , azaz hitelfelvétel hatása). A kamatfedezeti arány kiszámítása a következőképpen történik:

Kamatfedezeti mutató = Kamat és adózás előtti eredmény ( számviteli eredmény ) / Fizetendő kamat , ahol – kamatfedezeti arány; — kamat- és jövedelemadó előtti eredmény; - felhalmozott kamatok (pénzügyi kiadások).

A kamatfedezeti mutató azt mutatja meg, hogy a vállalkozás működési eredménye milyen mértékben csökkenhet, amely mellett a kamatfizetést ki tudja szolgálni . Segít felmérni a hitelezők védelmének szintjét az adósság hitelfelvevő általi nem fizetésével szemben . A mutató normál értéke 3-tól 4-ig terjed. Ha az együttható értéke 1-nél kisebb lesz, ez azt jelenti, hogy a vállalat nem hoz létre elegendő cash flow-t az üzemi eredményből a szolgáltatási kamatfizetésre [1] . Így a KfW adatai szerint a német vállalatok kamatterhei viszonylag magasak az európai versenytársakhoz képest [2] , ami a saját tőke relatív hiányát tükrözi. Más mutatókkal együtt ezt az együtthatót is figyelembe veszi a hitelfelvevő a befektetési döntések meghozatalakor [3] . Empirikus bizonyítékok is vannak arra vonatkozóan, hogy a magas kamatfedezeti mutatókkal rendelkező cégeknél is alacsony a befektetések aránya [4] , mivel az adósságszolgálat erős hatással van a befektetési tevékenységre. A vállalat adóssághelyzete iparágtól függően akkor válik kritikussá, amikor az adósságszolgálati kifizetések meghaladják a pénzforgalom 50%-át. Ugyanakkor, ha ezeket a határokat nem csak rövid távon (vagyis nem csak átmenetileg) lépi át a vállalat, akkor a vállalat válságba kerül.

Állapot

Tekintettel arra, hogy egyre több ország eladósodik, előtérbe kerül a vita a kamatfizetés arányáról. Tegyen különbséget a költségvetési és az általános gazdasági érdekek között. A fiskális kamatteher az államháztartási kiadásokhoz, míg az általános gazdasági kamatteher a kamatkiadásokat a bruttó hazai termékhez viszonyítja [5] [6] . A kamatfedezeti ráta nagymértékben ingadozhat és/vagy ingadozhat, mert a rövid lejáratú hitelállomány gyorsan változhat, és ezek a változó kamatköltségek jelentős piaci ingadozásoknak vannak kitéve.

vagy

[7]

Ez a képlet azt mutatja, hogy a kormányzat az exportbevételekből nem tudja kamatkiadásokkal megegyező mértékben finanszírozni az áruk és szolgáltatások importját, ami az import csökkenéséhez vezet. Az állam számára akkor válik kritikussá a helyzet, ha az adósságszolgálat és a kamatfizetés aránya hosszabb ideig meghaladja az exportbevételek 20-25%-át [8] , vagy meghaladja az összes kiadás 20%-át. Ha ezeket a kritikus határokat huzamosabb ideig túllépik, az állam államválságba kerülhet. Például a 2012-es német költségvetésben 38 milliárd eurós kamatkiadás és 309 milliárd eurós teljes költségvetési kiadás mellett a kamatfedezeti arány az összes kiadás 12,3%-a volt. E kiadások aránya az ország GDP-jében 2012-ben (2498,8 milliárd euró) 1,52%-ot tett ki.

Ha például az államadósság eléri a bruttó hazai termék szintjét (az államadósság aránya 100%), és az adóbevételek a bruttó hazai termék 30%-át teszik ki, akkor 6%-os elméleti kamat mellett ezek az adóbevételek már 18%-os kamatkiadásokkal terhelik. E kamatfizetések levonása után az adóbevételeknek csak mintegy 80%-a marad az állam rendelkezésére közkiadások finanszírozására [9] .

Jegyzetek

  1. ↑ Brigham Yu., Erhardt M. Pénzügyi kimutatások elemzése // Pénzügyi menedzsment = Financial management. elmélet és gyakorlat. - 10. kiadás/Ford. angolról. alatt. szerk. Ph.D. E. A. Dorofeeva .. - Szentpétervár. : Péter, 2007. - T. 9. - 960 p. — ISBN 5-94723-537-4 .
  2. ↑ Archiválta : {{{2}}}.
  3. ↑ Zusammenhang zwischen der Investitionstätigkeit und der Finanzlage der Unternehmen im Euroraum  (német) (PDF). Europäische Zentralbank 68ff. (2008. április). Letöltve: 2016. április 12. Archiválva : 2016. április 12. a Wayback Machine -nél
  4. ↑ Zusammenhang zwischen der Investitionstätigkeit und der Finanzlage der Unternehmen im Euroraum  (német) (PDF). Europäische Zentralbank 74 (2008. április). Letöltve: 2016. április 12. Archiválva : 2016. április 12. a Wayback Machine -nél
  5. ↑ Norbert Kloten/Peter Bofinger/Karl-Heinz Ketterer, Neuere Entwicklungen in der Geldtheorie und Geldpolitik , 1996, S. 92 . Letöltve: 2021. november 18. Az eredetiből archiválva : 2014. december 4..
  6. ↑ Heinz J. Bontrup , Lohn és Gewinn. Volks- und betriebswirtschaftliche Grundzüge , 2. Auflage, 2008
  7. ↑ Robert F. Heller, Haushaltsgrundsätze für Bund, Länder und Gemeinden , 2010, S. 128
  8. ↑ Urs Egger, Agrarstrategien in verschiedenen Wirtschaftssystemen , 1989, S. 124 . Letöltve: 2021. november 18. Az eredetiből archiválva : 2014. december 4..
  9. ↑ Pascal Gantenbein/Klaus Spremann, Zinsen, Anleihen, Kredite , 2014, S. 25 . Letöltve: 2021. november 18. Az eredetiből archiválva : 2021. november 18..
 Pénzügyi mutatók
Jövedelmezőség
Likviditás
forgalom
Fizetőképesség
Vállalati vonzalom