A kártérítés a nemzetközi jogban egy állam nemzetközileg jogellenes cselekménye által okozott kár anyagi megtérítése.
A nemzetközileg jogellenes cselekményért felelős állam köteles megtéríteni az általa okozott kárt, amennyiben az ilyen kárt nem téríti meg a visszaszolgáltatás [1] . A kárpótlás a leggyakrabban használt jóvátételi forma, amelyet az államok alkalmaznak kapcsolataikban [2] . Bár a visszaszolgáltatás az első jogorvoslat, gyakran lehetetlen vagy nem megfelelő a teljes visszaszolgáltatáshoz.
A kompenzáció általában készpénzben történő fizetésből áll, bár az államok megállapodása alapján más formák is választhatók. A kártérítési kötelezettség fedezi "bármilyen pénzügyileg értékelhető kárt, beleértve az elmaradt haszon" [3] . Az anyagilag értékelhető kár magában foglalja mind az államnak, annak vagyonának vagy tisztségviselőinek okozott kárt, mind az ezen állam természetes és jogi személyeinek és vagyonának okozott károkat, amelyek nevében a károsult állam kártérítést kér. A kártérítés mértéke nemzetközi bírói testületekben, választottbíróságon vagy kétoldalú tárgyalásokon határozható meg: például az Egyesült Államok és Irán megállapodott egy iráni repülőgép, annak személyzete és utasai 1988-ban bekövetkezett halála esetén kártérítés fizetéséről, a Nemzetközi Bíróság előtti eljárás [4] .
A kártérítés magában foglalhatja a kár összegének egy százalékát is. Így, miután megvizsgálta a Guinea által letartóztatott Saiga hajó ügyét, az ENSZ Nemzetközi Tengerjogi Törvényszéke Saint Vincent és Grenadine-szigetek államnak kamatokat ítélt a veszteségek különböző kategóriáira [5] .
| Nemzetközi törvény | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Általános rendelkezések | |||||
| Jogi személyiség | |||||
| Terület |
| ||||
| Népesség |
| ||||
| Iparágak |
| ||||
| A nemzetközi felelősség joga | |
|---|---|
| Politikai felelősség | |
| Anyagi felelősség | |
| Elavult intézkedések | |
| Egyéb | |