A Hangchao ( koreai 한자어 ? ,漢字語? ) a koreai nyelv szókincsének egy része, amelyet kínaiból kölcsönöztek, vagy Koreában kölcsönzött elemekből állították össze.
A sinizmusok egyike annak a három fő forrásnak, amelyből a koreai nyelvi lexikon létrejött (a másik kettő koreai anyanyelvű szavak és más nyelvekből, főleg angolból származó kölcsönzések [1] ).
A japán kangóhoz hasonlóan a hanchao a nyelv szókincsének körülbelül 60%-át teszi ki [1] .
| A szó jelentése | hangul | Khancha | japán shinjitai ( kyūjitai ) | Hagyományos kínai ( egyszerűsített kínai ) |
|---|---|---|---|---|
| Időjárás | 일기 (ilgi) | 日氣(zhiqi) | 天気(天氣) tenki |
天氣(天气) |
| Autó | 자동차 (jadongcha) | 自動車(zidongche) | 自動車 jido: sha |
汽車(汽车) A自動(自动) szó jelentése "automatikus". |
| Az elnök | 대통령 (taetongnyeon) | 大統領(datangling) | 大統領daito : ryō: |
總統(总统) |
| Levél | 편지 (pyeongji) | 便紙, 片紙(bianzhi, pianzhi) | 手紙 címkék |
信,信函. A 紙 karakter jelentése "papír", a 函 pedig "levél" wenyan nyelven . |
| Papírhulladék, wc papír | 휴지 (huji) | 休紙(xiuzhi) | 塵紙 chirigami |
抹手紙(抹手纸) A衛生紙(卫生纸) szó jelentése toalettpapír . |
| Ajándék | 선물 (seonmul) | 膳物(shanu) | 土産(土產) miyage |
禮物(礼物) A土產(土产) szó házi készítésű, helyi ételeket jelent, amelyeket gyakran ajándékba adnak. |
| Újság | 신문 (sinmun) | 新聞(xinwen) | 新聞 shimbun |
報紙(报纸,報(报)szó新闻(新聞) jelentése "hír"
|
| Jelölje be | 외상 (wesan) | 外上(vaishan) | 勘定 kanjo: |
賬單(账单) |
| Ebédlő asztal | 식탁 (sikthak) | 食卓(shijo) | 食卓 shokutaku |
餐桌(负责) A mandarin食jelentése "étel", de más kínai nyelvek megtartják az "enni". A mandarin nyelvben a 卓 és a 桌 különböző karakterek, eltérő jelentéssel. |
| Jelölje be | 수표 (suhyo) | 手票(shoupiao) | 小切手 kogitte |
支票 |
| Névjegykártya | 명함 (myeongham) | 名啣(mingxian) | 名刺 meishi |
名片 |
| Orvos | 의사 (yisa) | 醫師(ishi) | 醫師(医師) , 医者, (醫者) ixia |
醫生(医生),西醫(西医) A kínaiban kétféle "orvos" létezik: a korábban bevezetett a nyugati orvoslás gyakorlója, a 大夫 a hagyományos kínai orvoslás orvosa (a jelentése általában az orvosokra is kiterjedt),中醫A師(中医师) a hagyományos orvoslás orvosának kifejezése.
|
| szobalány | 식모 (sikmo), (하녀 (hanyo) |
食母, 下女(shimu, xianyu) | 下女 gejo |
女傭(女佣女僕(女仆) - a 下女 szót a wenyan nyelvben használták .
|
| kitilt, töröl | 휴지 (hyuji), 해지 (haeji), 취소 (chwiseo) |
休止, 解止, 取消 |
禁止kinshi ,取消torikeshi |
禁止,阻止,取消 |
| Tanulni | 공부 (gongbu) | 工夫 | 勉強 benkyo:, 学習(學習) gakushu : |
學習(学习) A勉強szó jelentése "kényszeríteni valakit". |
| A repülőtér | 공항 (kongán) | 空港 | 空港 ku: ko: |
機場(机场),空港 |
| Repülőgép | 비행기 (pihaenggi) | 飛行機 | 飛行機 hiko: ki |
飛機(飞机 |
| Egy fogoly | 수인 (suin) | 囚人 | 囚人 shu: jin |
囚犯,犯人 |
| ICBM | 대륙간탄도미사일 (daerekkang-dhando-misail) |
大陸間彈道미사일 | tairikukan - dando : -misairu |
洲際彈道飛彈(洲际弹道导弹) A洲際(洲际) szót gyakrabban használják, de az "interkontinentális"大陸間(大陆间) szinonimája is. |
| Egy számítógép | ritkán 전산기 (cheongsang) | 電算機 | 電算機 dengsanki (számológép) |
電腦(电脑)計算機(计算机)A szárazföldi Kínában csak a 计算机 jelentése "számítógép": a 计算 a "számítógép" szó szó szerinti fordítása, számláló. Hongkongban, Tajvanon és a világ többi részén a 電腦 a számítógépre utal.
|
| Bevezetés | 소개 (seogae) | 紹介 | 紹介 sho: kai |
介紹(介绍) |
| alkalom, helyzet | 경우 (kyeongwoo) | 境遇 | 場合baai , 境遇 kyo: gu: |
情形,境遇,場合(场合) |
| Elhelyezkedés | 행방 (henbang) | 行方 | 行方 yukue |
行踪,去向 |
| Külföldi valuta | 외환 (euihwan) | 外換 | 為替(爲替) kawase |
兌換(兑换) |
| Valutaváltó | 환전 (hwangjong) | 換錢 | 両替(兩替) ryō:gae |
換錢(换钱) |
| Ígéret | 약속 (yakseok) / 언약 (onyak) |
約束 /言約 |
約束 yakusoku |
約定(约定),承諾(承诺)A 約束 mandarin szó jelentése "tilos".
|
| Bombázó | 폭격기 (poekkyokki) | 爆擊機 | 爆撃機(爆擊機) Bakugekiki |
轟炸機(轰炸机) |
| Cég, cég | 회사 (hwesa) | 會社 | 会社(會社) Kaisha |
公司 |
| Töredék | 파벌 (phabol) | 派閥 | 派閥 habatsu |
派系 |
| Felelős | 담당자 (tamadanja) | 担當者 | 担当者 tanto: xia |
負責人(负责人 ) A 担當(担当) szó a負責(负责) szinonimája mandarinul. |
| Mozi, film | 영화 (yonghwa) | 映畵 | 映画(映畵) eiga |
電影(电影) Korábban használt (valószínűleg) pauszpapír a japánból映畵戲(映画戏). |
| Támogatás (számítógép) | 지원 (chiwon) | 支援 | 対応(對應) tayo: |
支援,支持 |
| Autó vezetés | 운전 (unjong) | 運轉 | 運転(運轉) unten |
駕駛(驾驶),運行(运行 |
| A hét napjainak a koreai és japán X曜日 képlet szerinti kialakítását a közép-kínai nyelvből kölcsönözték, a hét napjainak neve a bolygók neve volt: 火星( Mars ),水星( Mercury ),木星( Jupiter ),金星( Vénusz ),土星( Szaturnusz ) , Hold és Nap日. | ||||
| hétfő | 월요일 (woreil) | 月曜日 | 月曜日(月曜日) getsuyo:bi |
星期一,周一 |
| kedd | 화요일 (hwayeil) | 火曜日 | 火曜日(火曜日) kayo:bi |
星期二,周二 |
| szerda | 수요일 (suyeol) | 水曜日 | 水曜日(水曜日) suyo:bi |
星期三,周三 |
| csütörtök | 목요일 (mogyeil) | 木曜日 | 木曜日(木曜日) mokuyo:bi |
星期四,周四 |
| péntek | 금요일 (geumyeil) | 金曜日 | 金曜日(金曜日) kinyo:bi |
星期五,周五 |
| szombat | 토요일 (tooyeil) | 土曜日 | 土曜日(土曜日) doyo:bi |
星期六,周六 |
| vasárnap | 일요일 (irreul) | 日曜日 | 日曜日(日曜日) nichiyo:bi |
星期天,周日,星期日 |
A hanchao egy része a japán kun-olvasó szavakból származik, vagyis kölcsönzött karakterekből álló japán szavakból.
| Fordítás | japán | Khancha | hangul | kínai ( kantoni ; mandarin ) |
|---|---|---|---|---|
| összegyűjteni | 組み立て | 組立 | 조립 | 組合(组合) |
| kumitate | chorip | zou2hap6 (zǔhé) | ||
| épület | 建物 | 建物 | 건물 | 建築物(建筑物),樓宇(楼宇) |
| tatemono | conmul | gin3zuk1mat6 (jiànzhùwù), lau4jyu5 (lóuyǔ) | ||
| értékelni | 見積もり | 見積 | 견적 | 估計(估计) |
| mitsumori | kyeongjok | gu2gai3 (gūjì) | ||
| Készlet | 株式 | 株式 | 주식 | 股份 |
| kabushiki | chusik | gu2fan6 (gǔfèn) | ||
| verseny | 試合 | 試合 | 시합 | 比賽(比赛) |
| shiai | sihap | bei2coi3 (bǐsài) | ||
| koreai | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Sztori |
| ||||
| Dialektusok |
| ||||
| Nyelvtan |
| ||||
| Irodalom | |||||
| Írás |
| ||||
| Kapcsolódó témák | |||||