| Jeju | |
|---|---|
| önnév | 제주말 |
| Országok | Dél-Korea |
| Régiók | Jeju |
| Szabályozó szervezet | Jeju önkormányzati tartományi kormánya [d] |
| A hangszórók teljes száma | 5000-10000 (2012) |
| Állapot | a kihalás szélén |
| Osztályozás | |
| Kategória | ázsiai nyelvek |
| koreai nyelvek Silla Jeju | |
| Írás | hangul |
| Nyelvi kódok | |
| ISO 639-1 | — |
| ISO 639-2 | — |
| ISO 639-3 | jje |
| A világ nyelveinek atlasza veszélyben | 2724 |
| Etnológus | jje |
| ELCat | 8409 |
| IETF | jje |
| Glottolog | jeju1234 |
A jeju dialektus ( koreai: 제주말 ) a dél-koreai Jeju szigetén beszélt koreai nyelv egyik dialektusa , valamint néhány őslakos koreai a japán Oszaka prefektúrában , akik az 1940-es évek végén és az 1950-es évek elején menekültek oda. a Jeju-szigeti felkelés leverésének ideje [1] . A koreai nyelvben a nyelvjárást 제주 방언 ( hancha濟州方言) néven is ismerik ( Jeju bang-eon , Jeju banon), 제주 사투리 (Jeju sathuri, szó szerint: Jeju dialektus), 제,잼 喜,잼 jeju dialektus . Jejuo "jeju nyelv"), vagy mint 제주말 ( Jejumal , jejumal, szó szerint "jeju beszél"). Nagyon különbözik a szárazföldi koreai dialektusoktól, sok elavult szóalakot megtart. Számos kínai , japán , mongol és mandzsu kölcsönzése is van . Sok szó utal a mára kihalt tamna nyelvre is . Ezen okokból kifolyólag sok nyelvész, köztük az UNESCO is , a jeju nyelvjárást különálló (bár a koreai tulajdonképpeni rokonságban álló) nyelvnek tekinti, míg a koreaiak (beleértve magukat a nyelvjárást beszélőket is) a koreai nyelv dialektusaként határozzák meg [2] .
A Jeju dialektust az általános iskolában tanítják, részben sugároz is, van a Jejuo Preservation Society által kiadott Jeju folyóirat , néhány könyv, újságcikkek és egyéb anyagok [3] .
A Jeju dialektus intonációja is eltér a többi koreai dialektustól. Hajlamos a mássalhangzó hangokat hangsúlyozni, erősebben kiejteni.
A másik jellemző, hogy a nyelvjárás nem annyira formalizált, mint a kontinentális. Például a szöuli dialektus beszélőjének anneonghaseeo-t („helló”) kell mondania az idősebb felnőtteknek, míg a jeju nyelvjárásban megengedett a pangapsio („hogy vagy?”).
Példák:
| orosz | Jeju dialektus ( hangul ) |
Jeju dialektus ( cirill ) |
A hivatalos koreai nyelv a cirill |
|---|---|---|---|
| "Üdvözöljük!" | 혼저옵서예 | Hongjo hoppá! | Oso ose! |
| "nagyapa; idős ember" | 하르방 | kharyban | haraboji |
| "a férfi" | 소나이 | sonai | namja (szanai) |
| "nő" | 지집아이 | chijibai | yoja (kejibe) |
| "Mit szólsz" | 가물어 | kamuro | solma |
| "nyak" | 야개기 | yageki | mok |
| "fű" | 태역 | taeyok | chandi |
| "burgonya" | 지슬 | szám | kamja |
| "Jill" | 비바리 | pibari | chanya |
| "faipari" | 낭구 | nangu | namu |
| "zöldségek" | 송키 | songkha | Cheso |
| "kölyökkutya" | 강생이 | kanseni | kanadaiak |
| "cicák" | 고냉이 | lovak | lovak |
| "fejsze" | 도치 | doji | dochi |
| "Rák" | 겡이 | Keni | ke |
| "malac" | 도새기 | tosegi | tueji |
| "(édesburgonya" | 감저 (감자) | kamja | koguma |
| "fürdőszoba" ("WC") | 통시 | vékony | hwajanschiel |
| "hegy" | 오름 | rym | méltóság |
| "egér" | 쥉이 | chweni | chwi |
| koreai | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Sztori |
| ||||
| Dialektusok |
| ||||
| Nyelvtan |
| ||||
| Irodalom | |||||
| Írás |
| ||||
| Kapcsolódó témák | |||||