Életjáradék-szerződés

Életjáradék -szerződés  - olyan megállapodás , amelynek értelmében a bérleti díj kedvezményezettje a hozzá tartozó ingatlant a lakbérfizető tulajdonába adja , aki viszont vállalja, hogy az átvett ingatlanért cserébe időszakonként fizet a kedvezményezettnek. a bérleti díj meghatározott pénzösszeg, míg az ezen összeg fizetési kötelezettségének tartamát a bérleti díj címzettjének vagy az általa megjelölt harmadik személynek [1] (személyek) [2] élettartamának időtartama határozza meg .

Szerződés Oroszországban

A szerződés tárgya és lényeges feltételei

Az életjáradéki megállapodás tárgya lehet ingó és ingatlan vagyon is [1] [Megjegyzés. 1] . A szerződés lényeges feltételei a bérleti díj formája és mértéke . Életjáradék-szerződés szerinti járadékfizetések kizárólag készpénzben fizethetők [3] [Megjegyzés. 2] . A bérleti díj összegét a felek megállapodása alapján állapítják meg, de nem lehet kevesebb egy létminimumnál [Megjegyzés. 3] , ha az ingatlant bérleti díj fizetése ellenében díjmentesen elidegenítik , és ezen érték növekedését [4] , valamint az inflációt [5] figyelembe véve indexálják . A bérleti díjat a bérleti díj kedvezményezettje élete során meghatározott gyakorisággal fizetik, ha a szerződés másként nem rendelkezik, minden naptári hónap végén [6] .

A megállapodás felei

Életjáradékban csak magánszemély részesülhet . Járadékfizető a járadékszerződés általános szabályai szerint bármely késedelmes magánszemély vagy jogi személy lehet . A törvény megengedi az életjáradék megállapítását harmadik személy vagy több személy javára, míg ha a járadékban való részesedésük nagyságát a szerződés nem határozza meg, akkor egyenlőnek minősül [2] . A járadékban részesülők egyikének halála esetén az ő részesedése a többi járadékban részesülő részesedésére növekszik, hacsak a megállapodás ezt nem zárja ki.

Ha a szerződéskötés időpontjáig elhunyt személyre vonatkozóan életjáradékot állapítanak meg, akkor az ilyen megállapodás semmis [7] .

A szerződés felmondása

Az életjáradéki szerződés főszabály szerint a járadékkölcsönző halálával megszűnik. Így kizárt minden olyan lehetőség, hogy a bérleti díjban részesülő jogait más személyekre ruházzák át, ideértve a követelés engedményezését vagy az öröklést is [Megjegyzés. 4] , kivéve a tőkerészesedés eseteit. Ha a lakbérfizetési kötelezettség több személyre is érvényes, úgy az utolsók halálának pillanatától szűnik meg [2] . A bérleti díjban részesülő élete során a szerződés a felek megegyezésével felmondható.

A törvény lehetőséget ad a szerződés egyoldalú felmondására a lakbéradós lényeges kötelezettségszegése esetén. A törvény ugyanakkor nem határozza meg, hogy pontosan milyen jogsértések minősülnek jelentősnek. E kötelezettség értelme alapján olyan jogsértésnek kell tulajdonítani, amely a bérleti díj kedvezményezettje számára jelentős kárt okoz, azaz megfosztja attól a gondolattól, amelyre a szerződés megkötésekor jogosult volt támaszkodni, nevezetesen:

• A bérleti díjak túlzott és (vagy) szisztematikus késedelme, valamint fizetésük megtagadása;
• A bérleti díjhoz szükséges biztosíték nyújtásának elmulasztása;
• A bérleti díj fizető általi megsértése a szerződés egyéb feltételeinek, amelyek jelentős jelentőséget tulajdonítanak.

Súlyos szerződésszegés esetén a bérleti díjban részesülőnek joga van saját belátása szerint vagy a bérleti díjat fizetőtől annak visszavásárlását követelni, vagy a szerződést felmondani és a veszteségek megtérítését követelni [8] . A bérleti díj ellenében átruházott vagyon megváltása a felek által a szerződésben előzetesen megállapodott, vagy a jogszabály szerint meghatározott áron [9] történik . Ha az ingatlant bérleti díj megfizetése ellenében térítésmentesen elidegenítették , a bérleti díj kedvezményezettjének jogában áll követelni ennek az ingatlannak az értékét a bérleti díj megváltási árával szemben [10] .

A szerződés veszteségbehajtással történő felmondása esetén a bérleti díj címzettjét meg kell téríteni minden vagyoni veszteségéért, beleértve az átruházott ingatlan értékét is, a bérleti díj kifizetőjétől kapott pénzeszközök egyidejű beszámításával. az ingatlan bérleti díjának és kompenzációjának formája. Ebben az esetben a bérleti díj címzettje főszabály szerint nem jogosult az ingatlan visszaszolgáltatásához ragaszkodni.

Kockázatok

A vagyontárgyak véletlen elvesztésének vagy megrongálódásának kockázata teljes egészében a bérleti díjat fizetőt terheli, vagyis a vagyontárgyak véletlen elvesztése vagy megsérülése nem mentesíti őt a bérleti díj fizetési kötelezettsége alól [11] . Ebben az esetben sem jogosult a bérleti díj visszaváltását követelni .

Irodalom

• Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve

• Alekseev S. S. Polgári jog. — M.: Prospekt, 2012. — 536 p. - ISBN 978-5-392-03276-1 .
• Szergejev A. P. Polgári jog. 3 kötetben. T. 2. - M.: RG-Press, 2012. - 880 p. - ISBN 978-5-9988-0067-2 .
• Sukhanov E. A. Polgári jog. 4 kötetben. T. 3: Általános rész. - M .: Wolters Kluver, 2008. - 800 p. - ISBN 978-5-466-00100-6 , ISBN 978-5-466-00100-7 (hibás) .

Jegyzetek

1. ↑ Ellentétben az eltartottal kötött életfenntartási szerződéssel , melynek tárgya csak ingatlan lehet. Lásd az Art. 1. bekezdését. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 601. cikke.
2. ↑ Ellentétben az eltartottal kötött élethosszig tartó tartási szerződéssel, amelyben a bérbeadó szükségleteinek biztosítása bérleti díjként működhet. Lásd az Art. 1. bekezdését. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 602. cikke.
3. ↑ Az élettartam fenntartására vonatkozó szerződésben függővel - legalább két értékkel. Lásd az Art. 2. bekezdését. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 602. cikke.
4. ↑ Ellentétben a tartós életjáradéki szerződéssel , amelyben a jogok átruházása megengedett. Lásd az Art. 2. bekezdését. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 589

1. ↑ 1 2 1. o. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 596. cikke
2. ↑ 1 2 3 2. o. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 596. cikke
3. ↑ cikk (1) bekezdése Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 597. cikke
4. ↑ cikk (2) bekezdése Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 597. cikke
5. ↑ Art. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 318. cikke
6. ↑ cikk (1) bekezdése Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 598. cikke
7. ↑ 3. o. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 596. cikke
8. ↑ cikk (1) bekezdése Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 599
9. ↑ Art. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 594. cikke
10. ↑ cikk (2) bekezdése Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 599
11. ↑ Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 600. cikke

Linkek