Géza II

II. Géza ( magyar II. Géza ; 1130 , Tolna , Magyarország  - 1162 . május 31. ) - Magyarország királya ( 1141 . február 13 - tól ) az Árpád-dinasztiából .

Életrajz

Uralkodás kezdete

II. Géza apja, II. Vak Béla király korán meghalt részegségben. És bár Géza volt az első gyermeke, akkor még csak 11 éves volt. Annak érdekében, hogy megakadályozzák más rokonok magyar trónkövetelését, Gézát már apja halála utáni harmadik napon megkoronázták. Édesanyja, Szerb Ilona királyné  és testvére , Belos , aki a magyar udvarnál szolgált, régensek lettek az ifjú királynál .

Géza 1146 -ban kezdett önállóan uralkodni , amikor a tizenhat éves király személyesen vezette a magyar hadsereget, hogy visszaverje a németek invázióját, akik támogatták a félig orosz magyar trónkövetelőt - Kálmán király el nem ismert fiát. Borisz Kolomanovics írástudó , aki ellenséges volt Géza apjával. Borisz német zsoldosokkal elfoglalta Pozsonyt , de 3000 márka ezüstért a németek beleegyeztek a távozásba. Ezután Borisz Heinrich Jazomirgott osztrák őrgrófhoz fordult segítségért , de az utóbbi seregét 1146. szeptember 11-én Géza király legyőzte a folyón. Leite . Nem sokkal a győzelem után Géza feleségül vette Izyaslav Mstislavich  - Euphrosyne kijevi nagyherceg nővérét , aki ezt követően négy fiút és négy lányt szült neki. Az anya királyné és Belos nagybátyja azonban Géza uralkodása alatt szinte végig az első tanácsadói maradtak, Belos pedig betiltott címmel a főparancsnok maradt .

keresztes hadjárat

1147 tavaszán III. német Konrád megindította a második keresztes hadjáratot a kisázsiai és a közel-keleti muszlimok ellen. A keresztes hadsereg békés áthaladásának szükségessége Magyarország területén végül kibékítette a németeket Géza királlyal. Boris Kolomanović megpróbált konfliktust kiprovokálni a keresztesek és a király között azzal, hogy csatlakozott VII. Lajos francia hadseregéhez , de nem járt sikerrel. Lajos ugyan nem volt hajlandó kiadni Borisz Gézát, de megígérte, hogy vigyáz rá, amíg mindketten elhagyják Magyarországot. Sőt, Lajos keresztapja lett Géza akkoriban született elsőszülöttjének - a leendő III. István királynak . Boris Kolomanović Bizáncban maradt, ahol Manuel Komnenos császár udvarában folytatta intrikáit II. Géza ellen .

Kampányok Oroszországban

A XII. században a Magyarországgal szomszédos Oroszország továbbra is sorsokra bomlott. Jurij Dolgorukij szuzdali herceg tulajdonképpen saját államot hozott létre, amelynek központja Vlagyimir-Szuzdal földjén található . Azonban az a vágy, hogy Kijev nagyhercege maradjon, arra késztette, hogy szüntelen háborúkat folytasson Kijev feletti hatalomért unokaöccsével , Izyaslav Mstislavich -szal , amelyért Jurij Vlagyimirovics becenevet kapta - "Hosszú kezek" . Géza király Izyaslav nagyherceg vejeként belekeveredett ebbe a kölcsönös háborúba, amelyben a Kijev és Magyarország között fekvő, Kijevtől függetlenedni vágyó Galíciai Hercegség is részt vett. 1150 nyarán Jurij Dolgorukij és Vladimirko Volodarevics Galickij herceg kiutasította Izyaslavot Kijevből. Jurij Dolgorukij Kijev nagyhercegeként vált ismertté, Galics elnyerte függetlenségét, Izyaslav pedig Gézát hívta segítségül. Manuel Komnenosz bizánci császár  , Vlagyimir Galickij szövetségese megtámadta Magyarországot és feldúlta Szerem megyét . A magyaroknak távozniuk kellett, de 1151 elején ismét 10 000 magyar indult Kijevbe, Jurij Dolgorukij pedig harc nélkül hagyta el Kijevet.

1152-ben Géza ismét a magyar sereget Oroszországba küldte – ezúttal Galics, Jurij Dolgorukij szövetségese ellen. A magyarok, miután értesültek Izyaslav első győzelméről Vlagyimir felett, késő estig tartó lakomát rendeztek, és reggel a részeg magyar sereget lemészárolták Vlagyimir vitézei. Ezt követően 70 magyar ezred és a kijevi Izyaslav csapata legyőzte Vladimirkát a folyón. San , és csak a ravaszságnak köszönhetően, halálos sebet színlelve, Vladimirko békét kérhetett a királytól, Izyaslav tiltakozása ellenére. Volodimir Volodarevics ( 1153 ) halála után fia, Jaroszlav Oszmomisl továbbra is összecsapott Kijevvel. De 1154 novemberében Izyaslav Mstislavich meghalt, és Géza király nem avatkozott be az orosz hercegek viszályaiba.

Háborúk Bizánccal

II. Géza anyai rokonsága a raskai (Szerbia) zsupánokkal és Boris Kolomanović felforgató tevékenysége újabb határháborúhoz vezetett Magyarország és Bizánc között. Szerbia kísérlete, hogy 1149 -ben kikerüljön Bizánc hatalmából, Manuel Komnénosz szerbek elleni hadjáratával, valamint a szerbek és a hozzájuk szövetséges magyarok egyesült hadseregének vereségével ( 1150 ) végződött . Župan Raški Uros II Primislav - II. Géza nagybátyja Szerb Ilona anyja felől - ismét Bizánc vazallusának ismerte fel magát. A bizánci sereg megszállta Magyarországot , és feldúlta Temest és Szeremseget (amelyről a "Hajjáratok Oroszország felé" című fejezetben volt szó ). Ugyanakkor ugyanaz a Borisz Kolomanovics rabolt a legtöbbet. 1151 elején fegyverszünetet kötöttek, és 1152-ben a magyarok visszaadták uralmuk alá Szeremseget.

1154 -ben Géza megpróbált bosszút állni a bizánciakon a négy évvel ezelőtti vereségért Andronikosz Komnénosz császári unokatestvér segítségével , aki akkoriban a Magyarországgal határos területek – Belgrád , Baranca [1] és Nis – kormányzója volt . II. Géza megígérte Andronicusnak a segítséget a császári trónért vívott háborúban, ostrom alá vette Baranchot, de Manuel Komnénosz császár bebörtönözte unokatestvérét, Géza pedig feloldotta az ostromot. A hadjárat kudarca ellenére II. Géza elégedett lehetett annak eredményeivel, hiszen annak során az egyik kisebb határcsatában meghalt Boris Kolomanović, Magyarország belső és külső békéjének örökös megzavarója. 1155- ben II. Géza és Manuel Komnénosz ismét fegyverszünetet kötött.

Magyarország két birodalom között

Géza már 1152 -ben uralkodótársának nyilvánította legidősebb fiát, az 5 éves Istvánt . Ezt azért tették, hogy biztosítsák István jogait a trónra. Géza öccsei - László és István  - névleges hercegi címet kaptak, amit sem saját katonai erejük, sem a megfelelő földjutalom nem támogat. 1156 - ban István herceg összeesküvést szőtt testvére, királya ellen. Belosh királyi bácsi részt vett az összeesküvésben, ekkorra már a bán címén kívül a nador (nádor) címet is viselte - a király után a második legfontosabbat. A cselekmény nyilvánosságra került. István Németországba menekült I. Barbarossa Frigyeshez . Belosh testvére, II. Uros udvarában talált menedéket. Mivel nem akart új "Boris Kolomanovicsot" szerezni öccse személyében, Géza tárgyalásokat kezdett Frigyessel , aminek következtében István Bizáncba kényszerült, és 500 magyar íjász vett részt Frigyes Milánó elleni hadjáratában ( 1158 ). ).

1160-ban a  szintén hazaárulásért elítélt középső testvér, László csatlakozott Bizáncban Istvánhoz . Ezt követően mindkét testvér megküzdött a trónért III. István unokaöccsétől, és ez rövid időre sikerült is. Azonban Géza király életében Manuel Komnénosz császár semmiben sem tudott segíteni a leleplezett összeesküvőkön, és bár István herceget unokahúgához , Máriához vette feleségül , inkább 5 éves békét kötött Gézával ( 1161 ). Így, bár II. Géza király külső háborúi nem jártak sikerrel, maga a Magyar Királyság uralkodása alatt változatos nemzeti összetétele ellenére belsőleg stabil maradt. Ez részben a két legerősebb európai birodalom – a német és a bizánci – folyamatos katonai fenyegetésének tudható be , minden próbálkozás, hogy Magyarországot vazallusukká változtassa , sikertelen volt.

IV. Adrian pápa 1159 -ben halt meg . III. Sándort választották meg új pápának , aki kijelentette, hogy az egyházi hatalom prioritása a világival szemben. Vele szemben Frigyes Barbarossa császár biztosította pártfogoltjának, IV. Viktornak a pápává választását. A katolikus egyház, majd az egész katolikus Európa kettészakadt. II. Magyarországi Géza ebben a konfliktusban Sándor pápa oldalára állt, sőt – legalábbis szavakban – megtagadta a befektetési jogot, hogy szövetségest találjon a Frigyessel és birodalmával való konfrontációban.

Gyermekek

• III. István ( 1147  - 1172 . március 4. ), Magyarország királya ( 1162 , 1163 - 1172 )
• III. Béla ( 1148  - 1196 ápr. 23 ), magyar király ( 1172 - 1196 )
• Erzsébet (1149 körül - 1189 után) , cseh Frigyes (Bedrich) felesége
• Géza, herceg (1150 körül - 1210 előtt)
• Árpád (tinédzserként halt meg)
• Odola (1156-1169), Szvjatopolk cseh herceg felesége
• Ilona (1158 körül – 1199. május 25.), V. Lipót osztrák herceg felesége
• Margit (1162-1208), posztumusz született. 1. férj - Isaac Macroduka ; 2. férj - András, obergeshpan Somodia .

Ősök

Jegyzetek

1. ↑ Baranch (Borons) - középkori bizánci erőd a Duna jobb partján, a mai Smederevtől (Szerbia) keletre.

Irodalom

• Karamzin N. M. Izyaslav Mstislavovich nagyherceg (1146-1154) . / Az orosz kormányzat története. - T. II. - Ch. XII.
• Contler László. Magyarország története. Millenniumi év Európa közepén. - M . : "Ves Mir" kiadó , 2002.
• Mack Ferenc. A II. Géza (1141-1162) uralkodása alatti magyar-bizánci összecsapások kronológiájának kérdéséről .

Tematikus oldalak	A Peerage
Szótárak és enciklopédiák	Nagy norvég olasz litván univerzális Britannica (online) Brockhaus Treccani
Genealógia és nekropolisz	WikiTree Elkésünk
Bibliográfiai katalógusokban	GND : 136974570 NTA : 142034576 VIAF : 81230325 , 81692112 WorldCat VIAF : 81230325 , 81692112