A kerékpárlánc egy fém görgős hajtólánc , amelyet arra terveztek, hogy a nyomatékot a kerékpár meghajtó lánckerékről a meghajtott lánckerékre továbbítsa. A lánc hatékonysága elérheti a 98%-ot. A lánc a váltó része is lehet. Oroszországban az áramkörök jellemzőit a GOST 30442-97 (ISO 9633-92) szabvány határozza meg.
A lánc alternatívájaként használható:
A kerékpárláncok szélességében és a láncszemeket összefogó tengelyek (csapok) közötti távolságban különböznek. A lánc szélességét a lemezek belső síkjai között mérjük. A lánc külső szélessége annál kisebb, minél több csillag van a kazettában, és általában 7 és 5 milliméter között változik: [1] [2]
A láncleírásban általában nincs feltüntetve a külső szélesség, helyette annak a kazettának a csillagszámát írják, amelyre a láncot tervezték.
A lánc osztása a modern modelleknél gyakorlatilag nem különbözik, és 1/2" vagy 12,7 mm. [1]
Az oldalirányú elhajlást 49 láncszemen mérik. A méréseket 3 N terhelés alkalmazása és eltávolítása után kell elvégezni. Az egysebességű lánc maximális megengedett hajlítása 105 mm
A láncot időszakosan át kell öblíteni, kenni, néhány ezer kilométerenként cserélni, mivel a lánc működés közben elhasználódik, a kopás következtében a lánckerekek átmérője csökken. A lánc cserére szoruló jele a megnyúlása. Van egy egyszerű módszer a lánckopás mérésére: mérje meg a 24 láncszem hosszát a tengelyek középpontjában. Ha ez az érték 304,8 mm vagy 1 láb , akkor a lánc nem kopottnak minősül. Ha a hossza 3-4 mm -rel nőtt , akkor a lánc elhasználódottnak minősül, és ki kell cserélni.
A népszerű mítoszok ellenére a kerékpárlánc hosszának növekedése nem a lánc megfeszülésének köszönhető, hanem a láncszemeket összekötő csapok kopásának. [3]
| Kerékpár alkatrészek, szerszámok és tartozékok | |||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||||||||||||||||||||||||