Bunihoy

Bunikhoy ( csech . Bunoy ) egy csecsen teip, amelynek képviselői a Lamroy területi csoportból származnak, és a tukhum (társadalmi-gazdasági unió) Cheberloy részei . A Bunikhoy az "ősteipekre" utal, amelyeknek saját hegyük van. A taipben Bunikhoy Buni-Lam. Ennek a típusnak a nevét az aul Buni hegy viseli .

Történelem

A ma ismert taipah Bunikha első említése a 9-10. századból származik Al-Masudi arab történész és geográfus által . Al-Masudi azt írja, hogy a Chur-akha (belső szárazföld) teljes útvonala mentén jelzésértékű kőlapok és legfeljebb 120 kisebb és nagyobb híd haladt át a szoroson. Beszámol arról, hogy a nakhok belső földjei több mint 18 ezer falut számlálnak. Hatalmas lélekszámú harcos törzsek éltek itt. A különböző korok szerzői másként nevezik őket: alánok , maszkutok, kerpetek , aorszok , akkibok, maasztik, csermnoi (cher-ma-a), buniánok (bunikhoj) stb. A történelembe azonban „ masszázsként ” vonultak be.

Különböző időkben a Bunikhoy taip képviselői olyan falvakat alapítottak, mint:
Ospan-Jurt (1857. január 20-án, amikor Ospan-Jurt falut elfoglalta a vihar, a lakosságot erőszakkal áttelepítették az új Kurcsaloj faluba. oroszok és a falu teljesen elpusztult);
Bunoy-Khutor (Buna, a tanya a Khulkhulua (Khuli) és a Dzhalka (Zhalka) folyók között volt, a lakosságot oroszok telepítették át a nagy-csecseni falvakba) [1] .;

Taipa Bunikhoy mikrotoponímiája

Tudzhi-Evla (Tudzha-Aul) egy elhagyatott falu a falu keleti részén. Terate (Terate) "Terate" - a hegy déli lejtője. Bunajuo. Iumain tsona (Umain tsona) "Umay kaszálás" - délnyugaton. Shovkhalan bieru (Shovkhalan bieru) "Shovkhala gerenda" - a z. Siri tsona (Siri tsona) "Siri kaszálás" - délnyugaton. Khasoin tsona (Hasoyin tsona) "Hasoya kaszálás" - délre. Phyen dakkashka (Pyong dakkashka) "Települések a gerincek felé" - a z. Dr. temetők, harci tornyok romjai. Arieta (Arieta) "Síkság" - enyhe lejtő északnyugaton. Shamilan ruot (Shamilan ruot) "Shamil parkolója" - általában a meleg napokon szarvasmarhák parkolására utalnak, de itt a bunakhoyok ezt a kifejezést használták arra a helyre, ahol Shamil imám gyilkosai megálltak a Chebarloyok elleni hadjárata során. hogy megnyugtassa őket. Délnyugat felé Bunahuóból. Yukan dakkash (Yukan dakkash) "Középső (középső) gerincek" - délre. Mushakhan bieru (Mushakan bieru) "Mushaka gerenda" - délre. Mushakha - eob. név. Buosh khanita (Buosh khanita) "Vadfokhagyma lejtő" - lejtő a z. Iabain hovkhya (Abain hovkha) „Abay lejtőn” - a z. Iaba – zokogott. név. Tsetsain tsona (Tsetsain tsona) "Tsetsaya kaszálás" - délnyugaton. Tsetsa – zokogás. név. Iamie tsagunie (Amie tsagunie) "A határ tavai" - keleten. Khatkain chie (Khatkain chie) - a falu mélyedése. Bunahuóból. A helynév az ehető fű khatkash és chie – befelé mutató formáns – nevén alapult. Bunakhoyn zhielashka (Bunakhoy zhielashka) "Kutans to Bunakhoyans" - a p. Bunahuóból. A lejtő, ahol a Bunakhoyok báránybőrei álltak. Tunku tӏehya (Tunku tieha) - a helyi nyelvjárásban a hegy lejtője, a "tunku"-t néha hegyes csúcsnak nevezhetjük a "tuntulig" - füst, kémény - szóból. A hegyi kandalló kéményére emlékeztető párkány megjelenése a gerincen adott egy ilyen nevet. Shamanan zhieluo Iiena duk „Shamana (birka) kutan állt (ahol) a gerinc” - lecke. minket. Bonnashka (Bonnashka) "Huts to" - egy lecke. délre Takhum tӏie (Takum tie) "Cliff on" - traktus. z-n, Aknoin ariye (Aknoin ariye) "Födémek (kő) tisztás" -on z. Tolgin Arie (Telgin Arie) "Anthills Glade" - egy meglehetősen lapos hely egy mélyedésben a z. Tokkhum khalkhie (Tokum khalkhie) „Szakadék előtt” – lejtő a p. a fejlesztéstől Galayn biera (Galayn biera) "Gendás tornyok" - a p. a fejlesztéstől Tӏo bakhni biera (To bakhni biera) „Köveket bányásztak ott, ahol a gerenda” - délre. env. fejlődés Kőbánya. Avlin kiel (Avlin kiel) "Aulom under" - c. env. Hin kagu (Hin kagu) „Folyók a mélyedésben” - északkeleten. env. Enieti (Enieti) - traktus. és egy folyó 1,5 km-re keletre. Bunahuóból. Az "Ana"-tól - a hajnal, a hajnal, a horizont, a természeti jelenségek másik istensége. Zhamchu Iinie (Zhamchu inie) "Kis szurdok" - északnyugaton fekszik. fejlődés Nashkhoin khi (Nashkhoyn khi) "Nashkhoytsev tavasz" - kb. a fejlesztéstől Bunajuo. Ver., a Nashkha közösség emberei éltek a folyó partján. Ez a helynév mesélt róla.

Nevezetes Bunhoes

• Naib Taram  – ötszáz fő, p. Ospan-Jurt (Iuspan-Jurt). 1847-ben a Sunzhnsky kerület naibja. Mazun. ( Kurchaloy faluban temették el ).

Jegyzetek

1. ↑ Berger A.P. "Csecsenföld és csecsenek", Tiflis, 1859.

Irodalom

• Szulejmanov A. Csecsenföld helynévadása. Groznij: Állami Egységes Vállalat "Könyvkiadó", 2006.
• Mamakaev M. A. csecsen tajj bomlásának időszakában . - Groznij: csecsen-ingus. könyv. kiadó, 1973.  (elérhetetlen link)
• Ilyasov L. Csecsen típus: mítoszok és valóságok. // Vestnik „Lam”, A „Lam” Nemzetközi Köz- és Kulturális Központ közleménye, 4(8). - Groznij, 2001. ( Részlet a 2020. január 9-i, a Wayback Machine -nél készült archív másolat című műből , az All-Russian Scientific Conf. Moscow, 2005. április 19-20. anyagai alapján).

Linkek

• Ibragimova Z. Kh. Csecsenek a cári statisztika tükrében (1860-1900)  (elérhetetlen link)

• Csecsen teipek és tukhumok archiválva : 2012. december 23. a Wayback Machine  - A. Schneider privát webhelyén.
• Csecsen teip Archiválva : 2012. április 6., a Wayback Machine  - A. V. Takaev privát oldala.