Zheng (királyság)

történelmi állapot
Zheng
( Kínai trad. 郑国, ex. 鄭國, pinyin Wú )

A tavaszi és őszi kor kínai királyságai
    Kr.e. 806 e.  - Kr.e. 375 e.
Főváros Zheng (鄭/郑)
Xinzheng (新鄭/新郑)
nyelvek) kínai
Pénznem mértékegysége Ókori kínai érme [d]
Államforma monarchia

Zheng ( kínai trad. 鄭國, ex. 郑国, pinyin zhèng ) az ókori Kínában a tavaszi és őszi korszak sajátos királysága , amely ie 806-375 között létezett . e.

Történelem

Alapítás és virágkora

A királyságot Huan-gong Yu alapította , aki Xuan-wang császár öccse volt . Fia, Wu-gong kiterjesztette és megerősítette Zhenget a szomszédos Guo és Kuai meghódításával. De Wu-gun halála után egy kölcsönös háború kezdődött fiai, Zhuang-gun és Shu Dan között, amely Zhuang-gun győzelmével ért véget.

Elutasítás

Zhuang Gong halála után i.e. 701 -ben. e. új viszály kezdődött - fiai között, és Zheng megszűnt erős királyság lenni. Csengnek mégis sikerült egyedül legyőznie Jin , Chen , Song és Wei szövetségét ie 607-ben. e.

San-gun alatt, ie 597-ben. e. , Zheng fővárosát elfoglalták a csuszok . San-gun kifejezte engedelmességét a Chu királynak, és visszaadta trónját [1] .

Kr.e. 542-522-ben. e. A Cseng királyságot Zi-chan politikus irányította , aki kiadta a kínai történelem első büntető törvénykönyvét . V. A. Rubin történész szerint Zi-chan a kínai történelem egyedülálló alakja volt, aki megpróbálta lerakni egy demokratikus állam alapjait [2] .

A következő években a gyakori háborúk miatt a királyság egyre jobban meggyengült, és Kr. e. 375-ben. e. Zhenget megszállta a Han királyság [3] [4] [5] [6] .

Vonalzók

Név oroszul Név kínaiul Kormányzati évek Megjegyzések
Huan-gong Yu 鄭桓公/郑桓公 Kr.e. 806-771 e. államalapító
Wu-gong Hua-tu 鄭武公/郑武公 Kr.e. 770-744 e.
Chuang-gong Wu-sheng 鄭莊公/郑庄公 Kr.e. 743-701 e.
Li-gun Gun-tu 鄭厲公/郑历公 Kr.e. 700-697 e.
Zhao-gun Hu 公子亹 Kr.e. 696-695 e.
Zi-wei ? Kr.e. 694 e.
Zhengzi Ziying 鄭子嬰/郑子婴 Kr.e. 693-680 e.
Li-gun Gun-tu 鄭厲公/郑历公 Kr.e. 679-673 e. másodsorban
Wen Gong Jie 鄭文公/郑文公 Kr.e. 672-628 e.
Mu-gun Lan 鄭穆公/郑穆公 Kr.e. 627-606 e.
Ling Gong Yi 鄭靈公/郑灵公 Kr.e. 605 e.
Xiang-gong Jian 鄭襄公/郑襄公 Kr.e. 604-587 e.
Tao Gong Fei (鄭悼公/郑悼公) Kr.e. 586-585 e.
Cheng Gong Gong 鄭成公/郑成公 Kr.e. 584-571 e.
Li-gun Yun 鄭僖公/郑僖公 Kr.e. 570-566 e.
Jian Gong Jia 鄭簡公/郑简公 Kr.e. 565-530 e.
Ding-gun Ning 鄭定公 Kr.e. 529-514 e.
Xiangong tea 鄭獻公/郑献公 Kr.e. 513-504 e.
Sheng-gun Sheng 鄭聲公/郑声公 Kr.e. 503-477 e.
Ai-gun I 鄭哀公/郑哀公 Kr.e. 476-468 e.
Gug-gun Chow 鄭共公/郑共公 Kr.e. 467-436 e.
Yu-gun Si 鄭幽公/郑幽公 Kr.e. 435 e.
Xu-gong Tai 鄭繻公/郑繻公 Kr.e. 434-409 e.
Zheng juan yi 鄭康公/郑康公 Kr.e. 408-375 e. A királyság elpusztítása Han csapatok által

Kapcsolat Zhouval

Zheng Zhou királyi birtokának (王畿) közvetlen közelében volt . Így a Jin mellett döntő szerepet játszott Zhou külpolitikájában, és ennek megfelelően a korszak politikai színterén.

Jegyzetek

  1. Zheng
  2. Rubin V. A. Zi-chan és az ókori Kína városállama // V. A. Rubin. Személyiség és hatalom az ókori Kínában. - M .: "Keleti irodalom", 1999. - S. 227-241.
  3. Bai Shouyi . Kína vázlatos története  (határozatlan idejű) . - Peking: Idegennyelvű sajtó, 2002. - ISBN 7-119-02347-0 .
  4. Creel, Herrlee G.A Statecraft eredete Kínában  (határozatlan) . - ISBN 0-226-12043-0 .
  5. Walker, Richard Lewis. Az ókori Kína többállami rendszere  (neopr.) . – Peking.
  6. A Zheng Feudal Lords (elérhetetlen link) . Kínai tudás. Archiválva az eredetiből 2007. szeptember 29-én. 

Irodalom

Linkek