Szidon királyai

Szidon királya  a város és birtokainak uralkodója az ókorban .

Föníciáról nem tudunk annyit, mint az ókori Közel-Kelet más területeiről , mivel nagyon kevés helyi eredetű narratív forrás maradt fenn. A föníciai városállamokról (beleértve a Szidon királyságot is) a legtöbb információ a szomszédos országokban keletkezett forrásokban található. Emiatt Fönícia politikatörténetében jelentős hiányosságok találhatók, amelyeket csak a régészeti leletanyag elemzése alapján készített adatok töltenek be [1] .

Szidon Fönícia egyik legrégebbi városa [2] . A benne lévő királyi hatalom intézménye legkésőbb a Kr. e. 14. században alakult ki. e. [3] A szidoni királyok első bizonyítékát az amarnai levéltár levelei tartalmazzák . Ekkorra a szidoni királyok hatalma már nemcsak magára a városra, hanem néhány szomszédos vidékre is kiterjedt. Az amarnai levéltár iratainak adatai szerint akkor a szidoni uralkodó, Zimrid Ehnaton egyiptomi fáraó [1] [4] [5] [6] legfőbb fennhatósága alatt állt .

Talán Sidon elpusztult a tengeri népek inváziója során , de aztán újjáépítették [1] .

Később Szidon királyait említik az ugariti levéltár dokumentumai , de uralkodásukról nincs információ. E történelmi források szerint a szidóniaiak ekkor már kiterjedt kereskedelmet folytattak Mezopotámia és Egyiptom városaival. I. Tukulti-Ninurta uralkodása tartalmazza az első bizonyítékot a Szidon és Asszíria közötti diplomáciai kapcsolatokra , I. Tiglathpalasar uralkodása  pedig az első hír arról, hogy az asszírok adót kaptak a föníciai városoktól (köztük Szidon) [1] [6] [7 ] ] .

A Kr.e. XI. e. Szidon királyai még mindig Egyiptom uralkodóinak voltak alávetve. A fáraók hatalmának gyengülésével azonban a szidóniai uralkodók fokozatosan megszabadultak ettől a függőségtől, amint arról az Unu-Amon utazásai is beszámolnak . A Kr.e. XI. e. Szidon a legbefolyásosabb föníciai városállamok közül, kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn nemcsak Egyiptommal és Mezopotámiával, hanem Görögországgal is . Homérosz írásai és a Biblia [5] [6] [8] [9] arról számol be, hogy a "szidóniaiak" az összes föníciaiakkal azonos termin .

Azonban a Kr. e. e. Szidón, mint egész Fönícia, Asszíria királyainak fennhatósága alá került . A Kr.e. 8. századtól kezdve. e. az évkönyvek rendszeresen tudósítanak a szidóniai királyokról, akik részt vettek asszír-ellenes felkelésekben. Az ilyen beszédek után Asszíria uralkodói többször átadták a várost Tírusz királyainak . A modern történészek munkáiban még egyetlen tiro-szidoni királyság is említést tesz, amelynek létezésére az első bizonyíték a Kr.e. 9. századból származik. e. Valószínűleg Szanherib vetette véget a két királyság ilyen egyesülésének Elulai király felkelésének leverése után . Az Abdmilkat király vezette lázadások egyike után Szidon Kr.e. 676-ban. e. teljesen megsemmisült, és birtokait az egyik asszír tartományba foglalták. Valószínűleg a várost csak a Kr.e. 7. század végén építették újjá. e. A szidóniai királyokat az ie 590-es években ismét említik. pl., amikor már a neo- babiloni királyság uralkodóitól függtek [1] [4] [10] [11] .

Kr.e. 5. század első fele e. - a szidoni királyság virágkora. Az I. Esmunazor által alapított dinasztia tagjainak legfelsőbb uralkodói, az Achaemenidák állam királyai iránt tanúsított hűségének köszönhetően Szidon uralkodói a föníciai uralkodók közül a legbefolyásosabbakká váltak . I. Esmunazor leszármazottai alatt a szidóniai hajókat tartották a legjobbnak a perzsa haditengerészetben. Szidon királyai pártfogolták a tengeri kereskedelmet a Földközi -tenger országaival , és a kapott pénzekből aktívan építkeztek birtokukban [1] [5] [12] [13] [14] [15] [16] .

Azonban az ie IV. században. azaz I. Abdastart és II. Tabnit akhemenidák elleni sikertelen lázadásai után a szidoni királyság hanyatlásba esett. A szidoni királyokról szóló legfrissebb információk a diadochi háborúk idejére vonatkoznak [1] [5] [13] [17] [18] [19] .

Megjegyzések

1. ↑ Az I. Esmunazor dinasztiából származó szidoni királyok uralkodásának pontos keltezését illetően az orientalisták között nincs egyetértés . Van egy olyan feltételezés, hogy e dinasztia királyainak uralkodását egy korábbi időnek kell tulajdonítani. E hipotézis támogatói szerint I. Esmunazor az ie 6. század második negyedében uralkodott. e., Tabnit I - a Kr.e. VI. század második és harmadik negyedében. e., Eshmunazor II - az ie VI. század harmadik negyedében. e., Bodastart - ugyanezen század utolsó negyedében, és Yatanmilk - a Kr.e. 6. század végén. e. vagy a Kr.e. V. század elején. e. Azt is feltételezik, hogy Tabnit I és Tetramnest két különböző szidóniai király [15] .

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 Bunnens G. L'histoire événementielle Partim Orient  // Handbuch der Orientalistik: Der Nahe und Mittlere Osten / Krings V. - BRILL, 1995. - P. 222-236. — ISBN 978-9-0041-0068-8 .
2. ↑ Tsirkin, 2001 , p. 366.
3. ↑ Tsirkin, 2001 , p. 368.
4. ↑ 1 2 Lexikon der Ägyptologie / Helck W., Otto E. - Wiesbaden: Otto Harrassowitz, 1984. - Bd. 5.
5. ↑ 1 2 3 4 Lipiński E. Dieux et déesses de l'univers phénicien et punique . - Leuven / Louvain: Peeters Publishers, 1995. - P. 124-128. - ISBN 978-9-0683-1690-2 .
6. ↑ 1 2 3 Reallexikon der Assyriologie / Streck MP, Ecklin S. - Berlin: Walter de Gruyter & Co., 2009. - Bd. 12. - S. 453-455.
7. ↑ Volkov, 2004 , p. 265.
8. ↑ Tsirkin, 2001 , p. 27-34.
9. ↑ Volkov, 2004 , p. 114-118.
10. ↑ Tsirkin, 2001 , p. 202.
11. ↑ Lipiński E. Kánaán szoknyáiról a vaskorban: Történelmi és topográfiai kutatások . - Leuven/Louvain: Peeters Publishers, 2006. - P. 180. - ISBN 978-9-0429-1798-9 .
12. ↑ Tsirkin, 2001 , p. 281-283.
13. ↑ 1 2 Turaev B. A. Az ókori Kelet története . - L . : OGIZ , 1936. - T. 2. - S. 195-199.
14. ↑ Volkov, 2004 , p. 278-283.
15. ↑ 1 2 Elayi J. A föníciai királyok uralkodásának frissített kronológiája a perzsa időszakban (i.e. 539-333)  // Transeuphratène. - P. , 2006. - 32. sz . - P. 11-43.
16. ↑ The Oxford Handbook of the Archaeology of the Levant: C. 8000-332 BCE / Steiner ML, Killebrew AE - Oxford: Oxford University Press , 2014. - P. 113. - ISBN 978-0-1992-1297-2 .
17. ↑ Volkov, 2004 , p. 284-289.
18. ↑ Tsirkin, 2001 , p. 307-308.
19. ↑ Tsirkin Yu. B. Fönícia városainak politikai szerkezetének hellenizálása  // Mnemon. Kutatások és publikációk az ókori világ történetéről / Frolov E. D. - Szentpétervár. , 2004. - T. 3 . - S. 185-202 .

Irodalom

• Volkov A.V. Fönícia talányai. — M .: Veche , 2004. — 320 p. - ISBN 5-9533-0271-1 .
• Tsirkin Yu. B. Kánaántól Karthágóig. - M . : LLC Astrel Publishing House; LLC "AST Kiadó", 2001. - 528 p. — ISBN 5-17-005552-8 .
• Eiselen F.C. Sidon: tanulmány a keleti történelemről . - NY.: The Macmillan Company, 1907. - 196 p.
• Lipiński E. Dieux et déesses de l'univers phénicien et punique . - Leuven / Louvain: Peeters Publishers, 1995. - P. 124-128. - ISBN 978-9-0683-1690-2 .
• Reallexikon der Assyriologie / Streck MP, Ecklin S. - Berlin: Walter de Gruyter & Co., 2009. - Bd. 12. - S. 453-455.

Linkek

• Közel-Kelet királyságai. Ókori Közép-Levante államok. Sidon  (angol) . Az előzmények fájlok. Letöltve: 2017. december 31.
• Les cités Phéniciennes: Sidon  (francia) . antikforever.com. Letöltve: 2017. december 31.