Byblos királyok

Byblos királya  a város és birtokainak uralkodója az ókorban .

Föníciáról nem tudunk annyit, mint az ókori Közel-Kelet más területeiről , mivel nagyon kevés helyi eredetű narratív forrás maradt fenn. A föníciai városállamokról (beleértve Byblos királyságát is) a legtöbb információ a szomszédos országokban keletkezett forrásokban található. Emiatt Fönícia politikatörténetében jelentős hiányosságok találhatók, amelyeket csak a régészeti leletanyag elemzése alapján készített adatok töltenek be [1] .

Byblos Fönícia egyik legősibb városállama [2] , amely valószínűleg a Kr. e. 6. évezredben keletkezett. e. [3] Az ókorban a Földközi -tenger tengeri kereskedelemének fontos pontja volt . A várost többször is megtámadták ellenségei: egyiptomiak , amoriták , hikszoszok , hettiták , asszírok , babilóniaiak , perzsák és macedónok . Byblos többször megsemmisült, de aztán ismét visszaállították eredeti helyére [4] .

A királyi hatalom intézménye Byblosban az ókorban alakult ki. A helyi királyok első írásos bizonyítéka a Kr.e. 21. századból származik. e.: majd a puzrish-dagani archívum dokumentumaiban a bibliai ensi Ibdati [5] [6] [7] szerepel .

Bár a byblosi királyok családi kapcsolatairól töredékesek az információk, feltételezhető, hogy a trónt leggyakrabban örökölték [8] . A bitorlások miatt azonban a bybliai királyok dinasztiái nem uralkodtak túl sokáig (néha csak néhány generáción át). Byblos király hatáskörébe tartozott a diplomáciai kapcsolatok fenntartása más uralkodókkal (beleértve az idegen hódítók tiszteletét), a hadsereg irányítása és a tevékenységek kiépítése [9] . A város kormányzása során az uralkodó a vének tanácsára és valószínűleg a népgyűlésre támaszkodott [10] .

Az ie XVIII. század elejére. e. Byblos uralkodóinak uralma alatt nemcsak maga a város és környéke volt, hanem néhány szomszédos város is. Ezután egy dinasztia uralkodott Byblosban, amelynek alapítója I. Abishemou király volt . Bár képviselői az egyiptomi fáraók mellékfolyói voltak , az egyiptomi dokumentumokban azonban magas "polgármester" és még " nomarch " címmel is emlegették őket. Ez valószínűleg azt jelzi, hogy abban az időben Byblos királyai voltak a leghatalmasabb föníciai uralkodók. A fáraók befolyása Byblosra változó intenzitással egészen a Kr.e. 10. századig folytatódott. e., amikor Egyiptom hanyatlása miatt a föníciai uralkodóknak sikerült megszabadulniuk az egyiptomi uralkodók gyámsága alól [3] [11] [12] [13] .

Azonban már a Kr.e. XII. század végén. e. A föníciai városok Asszíria uralkodóinak érdekszférájába tartoznak. Az első asszír uralkodó, aki adót vett Byblosztól, I. Tiglath- Pileser volt. A Kr.e. 8. századtól e. az asszír évkönyvekben , Asszíria uralkodóinak egyéb mellékfolyói között, a bibliai királyokat is rendszeresen említik. Addigra Byblos uralkodói elvesztették befolyásuk nagy részét, és átengedték a föníciai uralkodó pozíciót Tírusz és Szidón [1] [3] [14] [15] uralkodóinak .

A jövőben a bibliai királyokat Fönícia minden későbbi hódítójának mellékfolyói között említik: a babiloniak, perzsák és macedónok. Byblos utolsó ismert királya Eniel volt, Nagy Sándor kortársa [1] [6] [7] [16] [17] [18] .

Byblos királyainak listája
Név A testület időpontjai A testület főbb eseményei
Ibdati a Kr.e. 21. század második fele e. Amar-Suen mellékfolyója ; ensi címmel említik
Abishem I Kr.e. 1800 körül e. dinasztiaalapító [K 1] ; Amenemhat kortársa III
Ipshemuabi I század eleje ie 18. században e. I. Abisema fia; valószínűleg IV. Amenemhat mellékfolyója
Yakinel a Kr.e. 18. század első fele e. Schotepibra kortársa
Intelel
(Yantin Ammu)		 i.e. 18. század közepe e. Yakinel fia; a mari levéltári levelekben említik ; Neferhotep I. mellékfolyója
Ilimiyani a Kr.e. 18. század második fele. e. Intenel fia
Abishem II a Kr.e. 18. század vége e.
Ipshemuabi II század eleje ie 17. században e. elődjének fia a trónon
eglia a Kr.e. 17. század első fele e. II. Ipshemuabi testvére;
az I. Abishem által alapított dinasztia utolsó megbízhatóan ismert képviselője
Rib Addi a Kr.e. 14. század közepe. e. említik az Amarnai levelekben ; száműzött
Ilirabikh a Kr.e. 14. század második fele. e. esetleg Rib-Addi testvére; elődje száműzetése után foglalta el a trónt;
említik az Amarna-levelekben
Ahiram Itobaal a Kr.e. tizenharmadik század közepe. e. Ahirám fia
NN és ​​NN a Kr.e. 11. század eleje. e. Zakarbaal király nagyapja és apja
Zakarbaal a Kr.e. 11. század első fele. e. XI. Ramszesz kortársa ; szereplő az ókori egyiptomi történetben : " Unu-Amon utazásai "
Ahiram Kr.e. 1000 körül e. csak szarkofágjának feliratáról ismert
Ithobaal a Kr.e. 10. század eleje. e. Ahirám fia
Yehimilk Kr.e. 10. század első fele e. helyreállította Byblos egyik templomát
Abibaal a Kr.e. 10. század közepe e. Yechemilk fia; valószínűleg a Shoshenq I mellékfolyója
Elibaal Kr.e. 10. század második fele. e. Yechemilk fia; Osorkon mellékfolyója I
Shipitbaal I a Kr.e. kilencedik század eleje. e. Elibaál fia
NN Kr.e. 866 e. Ashurnatsirapal mellékfolyója II
NN Kr.e. 838 körül. e. mellékfolyója Salmaneser III
Shipitbaal II Kr.e. 8. század második fele. e. mellékfolyója Tiglath-Pileser III
Urumilk I Kr.e. 701 körül. e. Szanherib mellékfolyója
Milkiasap Kr.e. 670 körül. e. Esarhaddon és Ashurbanipal mellékfolyója
Shipitbaal III Kr.e. 500 körül e.
Urumilk II Kr.e. 5. század első fele e. esetleg Shipitbaal fia III
Yeharbaal Kr.e. 5. század első fele e. fia Urumilk II
Yehavmilk a Kr.e. 5. század közepe e. Yeharbaal fia; helyreállította Baalat-Gebal istennő templomát
Paltibaal
(Elpal)		 Kr.e. 4. század első fele e.
Azibaal Kr.e. 4. század első fele e. Paltibaal fia
Adramelech i.e. 4. század közepe e.
Daniel Kr.e. 4. század második fele. e. III. Dareiosz mellékfolyója ; benyújtotta Nagy Sándornak ; Byblos utolsó ismert királya

Megjegyzések

  1. ↑ Az I. Abishem által alapított dinasztia uralkodóinak pontos utódlása nem ismert [11] . A cikk bemutatja az egyik lehetséges lehetőséget [7] .

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 3 Bunnens G. L'histoire événementielle Partim Orient  // Handbuch der Orientalistik: Der Nahe und Mittlere Osten / Krings V. - BRILL, 1995. - P. 222-236. — ISBN 978-9-0041-0068-8 .
  2. ↑ Tsirkin, 2001 , p. 366.
  3. ↑ 1 2 3 Biblia  // "Banquet Campaign" 1904 - Big Irgiz. - M  .: Great Russian Encyclopedia, 2005. - S. 452. - ( Great Russian Encyclopedia  : [35 kötetben]  / főszerkesztő Yu. S. Osipov  ; 2004-2017, 3. v.). — ISBN 5-85270-331-1 .
  4. ↑ Beljajev L. A. Geval  // Orthodox Encyclopedia . - M. , 2005. - T. X: " Deuteronomium  - George ". - S. 484-485. — 752 p. - 39.000 példány.  — ISBN 5-89572-016-1 .
  5. ↑ Leick G. Ki kicsoda az ókori Közel-Keleten . - L. & N. Y .: Psychology Press, 2002. - P. 75. - ISBN 978-0-4151-3231-2 .
  6. ↑ 1 2 Aubert ME A föníciaiak és a Nyugat: politika, gyarmatok és kereskedelem . - Cambridge: Cambridge University Press , 2001. - P. 69-70. — ISBN 978-0-5217-9543-2 .
  7. ↑ 1 2 3 Seyed-Ashraf H. Metropolen des alten Orients . - Igény szerinti könyvek, 2016. - 48-49. o. - ISBN 978-3-7392-9672-2 .
  8. ↑ Tsirkin, 2001 , p. 368.
  9. ↑ Tsirkin, 2001 , p. 371-372.
  10. ↑ Tsirkin, 2001 , p. 379-380.
  11. ↑ 1 2 Tsirkin, 2001 , p. 47-49.
  12. ↑ Volkov, 2004 , p. 50-85.
  13. ↑ Lexikon der Ägyptologie / Helck W., Otto E. - Wiesbaden: Otto Harrassowitz, 1975. - Bd. egy.
  14. ↑ Volkov, 2004 , p. 114-118.
  15. ↑ Lipiński E. Kánaán szoknyáiról a vaskorban: Történelmi és topográfiai kutatások . — Leuven/Louvain: Peeters Publishers, 2006. — P. 163. — ISBN 978-9-0429-1798-9 .
  16. ↑ Tsirkin, 2001 , p. 284.
  17. ↑ Tsirkin Yu. B. Fönícia városainak politikai szerkezetének hellenizálása  // Mnemon. Kutatások és publikációk az ókori világ történetéről / Frolov E. D. - Szentpétervár. , 2004. - T. 3 . - S. 185 és 193 .
  18. ↑ Elayi J. A föníciai királyok uralkodásának frissített kronológiája a perzsa időszakban (i.e. 539-333)  // Transeuphratène. - P. , 2006. - 32. sz . - P. 11-43.

Irodalom

Linkek