Horthy Miklós | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
lógott. Horthy Miklós | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Magyar Királyság régense | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1920. március 1. - 1944. október 15 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kormány vezetője |
Simonyi-Szemadam Sándor (1920) Teleki Pál (1920-1921) Bethlen István (1921-1931) Károlyi Gyula (1931-1932) Gömbös Gyula (1932-1936) Darányi Kálmán (1936-1938) Pallói Béla (1938) 93-9 Teleki (1939-1941) Bardossy László (1941-1942) Kallai Miklós (1942-1944) Stojai Döme (1944) Lakatos Géza (1944) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Uralkodó | a trón üres | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Előző |
beosztás létrejött; Husár Károly miniszterelnök és megbízott államfők |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Utód |
pozíciót megszüntették; |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Születés |
1868. június 18. [1] [2] [3] […] Kenderesh,Solnok comitat,Ausztria-Magyarország |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Halál |
1957. február 9. [4] [1] [2] […] (88 éves)
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Temetkezési hely | A lisszaboni angol háborús temető , Kenderesen temették újra 1993-ban | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nemzetség | Horthy | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Apa | Horthy István | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Anya | Paula Halashi | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Házastárs | Purgli Magdolna | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Gyermekek |
fiai: István és Miklós lányai: Magda és Paula |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oktatás | Fiumei Tengerészeti Akadémia (1886) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szakma | Politikus , tengerész tengerész , diplomata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A valláshoz való hozzáállás | kálvinizmus | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Autogram | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Díjak |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Katonai szolgálat | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Affiliáció | Magyar Királyság | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A hadsereg típusa | haditengerészet | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rang | Altengernagy | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
parancsolta |
Osztrák-Magyarország haditengerészete (1918) Magyar Fegyveres Erők (1919-1944) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
csaták | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Horthy Miklós , nagybányai lovag ( magyar vitéz nagybányai Horthy Miklós , német Nikolaus von Horthy und Nagybánya ; 1868. június 18. , Kenderes , Jas-Nagykun - Solnoksky megye , Ausztria-Magyarország - 1957. február 9. - uralom Estoril ) ( régens ) a Magyar Királyság 1920-1944-ben, admirális .
Horthy Miklós 1868. június 18-án született. Régi kis létszámú, cím nélküli nemesi családból származott, elkötelezett a kálvinizmus iránt . Fiatalkorában sokat utazott, Osztrák-Magyar diplomáciai szolgálatban volt Törökországban és más országokban. 1908-1914 között Ferenc József császár adjutánsa volt . Az első világháború alatt az Osztrák - Magyar Haditengerészet kapitánya , akkori admirálisa számos győzelmet aratott, 1918 márciusában a flotta főparancsnokává nevezték ki. Ezt a tisztséget I. Habsburg Károly császár parancsáig töltötte be, amely a flotta átadásáról szólt az újonnan megalakult Szlovének, Horvátok és Szerbek Államnak (1918. október 31.).
Az 1919-es magyar forradalom elleni ellenállást vezette az ország déli részén; a román csapatok Budapestről való kitelepítése után Horthy fehér lovon belépett a városba és bejelentette, hogy megbocsát a hazáját meggyalázó "bűnös fővárosnak". A Horthy által vezetett Nemzeti Hadsereg , egy félig független milícia volt a felelős a kommunisták, más baloldaliak és zsidók elleni „ fehér terrorért ”. 1920-ban az antant kivonta csapatait Magyarországról, de még ebben az évben a trianoni békeszerződés megfosztotta az ország területének 2/3-át (ahol a szlovákok, horvátok, szlovének és románok mellett 3 millió magyar nemzetiségű élt. ) és a gazdasági infrastruktúra nagy része.
Horthy alatt Magyarország királyság maradt, de a trón üresen maradt az utolsó király , IV. Károly hivatalos letétele után , aki két sikertelen puccskísérletet is indított Magyarországon , de a régens ellenállásába ütközött. Horthy admirális lett flotta nélkül (Magyarország elvesztette a tengerhez való hozzáférést) és régens egy király nélküli királyságban; hivatalosan a „Magyar Királyság Őkegyelme Kormányzója” címet viselte.
Horthy Miklós autoriter rendszert hozott létre, amely a konzervatív hagyományokat folytatta . Uralkodása nagy részében nemcsak a kommunista párt volt betiltva , hanem a nyíltan fasiszta pártok is .
1922-ben Magyarország lakosságának szavazati jogát megnyirbálták: a választójogot az állampolgárok 38%-a teljes egészében megtartotta; emellett eltörölték a titkos szavazást . Az akkori idők fontos külpolitikai vívmánya volt, hogy Magyarország 1922. szeptember 18-án belépett a Népszövetségbe . 1927-ben baráti szerződést kötöttek az Olasz Királysággal , amely Magyarország külpolitikai elszigeteltségből való kilépését jelképezi. Az ország gazdasági helyzete Bethlen István miniszterelnöksége idején azonban továbbra is nehéz volt: az ipari termelés csak 1927-1928-ban közelítette meg a háború előtti szintet. A nagy gazdasági világválság kitörése után Magyarország gazdasági helyzete romlott, de a harmincas években Gömbös Gyula kormányfő drasztikus intézkedéseinek köszönhetően helyreállt a válság előtti állapot .
Horthy Miklós kezdeményezte Magyarország részvételét a második világháborúban . Ezt írta: "A legvalóságosabb veszélyt természetesen az orosz terjeszkedés jelenti, legyen az cári-ortodox vagy sztálinista-kommunista" [5] . Hitler szövetségese lévén (aki kielégítette a rendszer revansista törekvéseit - Németország beavatkozásának köszönhetően Magyarország 1938-ban megkapta Szlovákia és Kárpátaljai Ukrajna egy részét , 1940-ben pedig Romániától - Erdély részét ), egyúttal ellenzője a zsidók elleni népirtásnak és általában a német beavatkozásnak az ország belügyeibe.
1941 áprilisában a magyar csapatok részt vettek Jugoszlávia lerohanásában . Horthy ezekben a napokban, amikor Hitlerrel találkozott, ezt írta: „Miért kell a mongoloknak, kirgizeknek, baskíroknak és másoknak oroszoknak lenniük? Ha a ma létező szovjet köztársaságokat független államokká alakítanánk, a kérdés megoldódna. Néhány hét múlva a német hadsereg elvégezte volna ezt a legfontosabb munkát az egész emberiség számára” [5] . Néhány hónappal később, amikor Németország megtámadta a Szovjetuniót , Horthy Hitler követelései ellenére eleinte nem akart hadat üzenni az Uniónak, a diplomáciai kapcsolatok megszakítására próbálta korlátozni az ügyet, de 1941. június 26-a után a szovjetként azonosított repülőgépeket. , rajtaütött a magyaron Kassa városán (1920-tól 1938-ig és jelenleg a szlovákiai Kassa ), Magyarország június 27-én hadat üzent a Szovjetuniónak. Van egy verzió, hogy ez a razzia német vagy román provokáció volt [6] . Ugyanakkor Horthy 1941. június 22-én Hitlernek küldött üdvözlő táviratában ezt a napot „élete legboldogabbnak” nevezte [5] .
Hitler szövetségesei közül az elsők között ismerte fel a tengelyországok háborús vereségének elkerülhetetlenségét, és már 1942-ben titkos tárgyalásokat kezdett a szövetségesekkel. A Németországgal való kapcsolatok azonban továbbra is szorosak maradtak. 1943. június 18-án Hitler egy fényűző jachtot ajándékozott az admirálisnak 75. születésnapjára (a jachtot vízre bocsátották a Duna vizére, Hitlert Erich Raeder főadmirális képviselte az ünnepségen ), és még aznap Horthy írt Berlin: „Elállt a lélegzetem... nem is tudom, hogyan köszönjem meg” [5] . Ezzel egy időben 1944. március 15-én Hitler fiktív tárgyalásokra hívta Klessheimbe (Salzburg mellett), aminek következtében a magyar hadsereg főparancsnok nélkül maradt, majd 1944. március 19-ig. Magyarországot német csapatok szállták meg , és megkezdődött a zsidók és cigányok deportálása az országban . A szovjet csapatok közeledtével Magyarország határaihoz Horthy 1944 augusztusában leváltotta Stoja Döme németbarát kormányát, és Lakatos Géza tábornokot nevezte ki miniszterelnöknek . 1944. október 15-én a Horthy-kormány fegyverszünetet hirdetett a Szovjetunióval. Horthynak azonban – I. Mihály királytól eltérően – nem sikerült kivonnia országát a háborúból. Budapesten német támogatású államcsíny történt , Horthy fiát, ifjabb Horthy Miklóst a Skorzeny Ottó vezette SS -különítmény elrabolta és túszul ejtette. Hitler nyomására néhány nappal később az admirális átadta a hatalmat a náci németbarát nyilas párt vezetőjének, Salashi Ferencnek , és Németországba vitték, ahol letartóztatták feleségével, lányával együtt. -törvény és unoka.
A háború befejezése után a 77 éves Horthyt nem állították bíróság elé háborús bűnösként, bár Jugoszlávia kormánya ehhez ragaszkodott (a magyar katonaság által 1942- ben Vajdaságban szervezett vérengzések vádjával ), és elköltözött családjával Portugáliába , Estorilba , ahol több mint 13 évesen élt. Horthy Miklós 1957. február 9-én halt meg.
Az admirális hamvait 1993. szeptember 4-én temették újra a Budapesttől keletre fekvő Kenderes község temetőjében található családi kriptában. Az elhunyt végakaratának megfelelően a szertartás tisztán családi volt. A magyar külügyminiszter kénytelen volt elmagyarázni a román külügyminiszternek, hogy a külföldi tisztviselők Kenderesre érkezése csak magánjellegű lesz. Az újratemetési ceremónia heves vitát váltott ki a sajtóban, Horthyt "bölcs államférfinak", aki " Versailles szégyene után" helyreállította a nemzet nagyságát , és felelős a számtalan áldozatért és az ország "vörös általi megszállásáért ". hadsereg ". Antall József miniszterelnök a televízióban nyilatkozva a körülmények áldozatának nevezte Horthyt, "hű hazafinak, aki soha nem kényszerítette rá akaratát a kormányra, soha nem folyamodott diktatórikus módszerekhez, ami megkülönbözteti Francótól és Antonescutól " [5] .
Tematikus oldalak | ||||
---|---|---|---|---|
Szótárak és enciklopédiák | ||||
Genealógia és nekropolisz | ||||
|
A szélsőjobboldali nacionalizmus és fasizmus Magyarországon 1945 előtt | ||
---|---|---|
Politikai pártok és csoportok |
| |
Emberek |
| |
kapcsolódó cikkek |
|