Ubume

Az Ubume (産女) a japán folklórból származó yokai szellem , felnőtt meztelen terhes nőként jelenik meg, karjában pelenkába bugyolált babával, akinek a ruhája a dereka alatt vérrel van elkenve. Állítólag siránkozásokkal bolyong: "Született, született!" és megkéri azokat, akikkel találkozik, hogy segítsenek neki és vegyék a karjába a gyermekét, de amint átadja, eltűnik. Az Ubume legendáit legalább a 12. század óta ismerik Japánban.

A legenda szerint az átvitt gyermek súlya fokozatosan növekszik, amíg egy nagy sziklatömbbé vagy Jizo kőszobrává nem válik. A japán folklór sok más teremtményével ellentétben Ubume történetei a mitológiából a modern japán városi legendákba kerültek át, és néhányan azt állítják, hogy valóban látták őt.

Eredetileg ez a szó japánul egy kis tengeri halfajtára utalt, de akkor szellemre használták. Úgy tartották, hogy Ubume olyan nővé válhat, aki szülés közben halt meg, amikor magzata az anyaméhben maradt, az anya gyermekhez való, szívből jövő kötődése miatt. Az átalakulás megelőzése érdekében az elhalt magzatot eltávolították, és az anyával egy sírba egy babát temettek, aminek az volt a célja, hogy megvigasztalja a lelkét és helyettesítse születendő gyermekét.

Egyes japán kutatók az ubume legendájának eredetét a hitobashirának tulajdonítják, amely állítólagos szokás szerint anyát és gyermeket áldoztak fel egy új híd építése során, akiket az egyik tartóoszlop alá temettek el.

Ennek a szellemnek a legendája a Shoshinin szentélyhez kötődik, ahol a helyi nők imádkoznak azért, hogy gyermeket vállaljanak vagy teherbe eshessenek. Stone és Walter (2008) szerint a helyi templomhagyomány eredete legalább a 16. század közepére nyúlik vissza. A szentélyben egy fehér ruhába öltözött nő szobra áll, de testének alsó fele nélkül. Édességeket szentelnek ennek a szobornak, amelyet a helyi lelkészek osztanak ki az odaérkező nőknek, akik pedig a biztonságos szülésért és a bőséges tejért imádkoznak.

Bibliográfia