Város | |||
Buynaksk | |||
---|---|---|---|
vészhelyzet Shura [1] , cum. Shura, Temir-Khan-Shura , darg. Buynaksk, Shura [2] | |||
|
|||
42°49′00″ s. SH. 47°07′00″ hüvelyk e. | |||
Ország | Oroszország | ||
A szövetség tárgya | Dagesztán | ||
városi kerület | Buynaksk város | ||
Fejezet | Nurgudaev Iszlamudin Ahmedovics | ||
Történelem és földrajz | |||
Alapított | 1832-ben | ||
Korábbi nevek | 1922 -
ig - Temir-Khan-Shura |
||
Város | 1866 | ||
Négyzet | MO - 20,95 [3] km² | ||
Középmagasság | 490 m | ||
Időzóna | UTC+3:00 | ||
Népesség | |||
Népesség | ↗ 68 121 [ 4] ember ( 2021 ) | ||
Sűrűség | 3251,6 fő/km² | ||
Nemzetiségek | Avarok , kumykok , oroszok , lakok , darginok , azerbajdzsánok , lezginek stb. | ||
Vallomások | szunnita muszlimok , ortodoxok _ | ||
Katoykonym | buinaktsy, buinakets, buinachka | ||
Digitális azonosítók | |||
Telefon kód | +7 87237 | ||
Irányítószám | 368220 | ||
OKATO kód | 82405 | ||
OKTMO kód | 82705000001 | ||
buynaksk05.ru | |||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Buynaksk ( cum. Temir-Khan-Shura [5] ) város Oroszország déli részén , a Dagesztáni Köztársaságban .
A Buynaksky kerület közigazgatási központja (amit nem tartalmaz). A köztársasági jelentőségű város [6] , összetételében egyetlen településként alkotja Buynaksk város önkormányzatát, városi körzet státuszával [7] .
1834-ben alapították Temir-Khan-Shura erődként . A legenda a nevet összekapcsolja Tamerlane nevével , a shura a Kumyk „tó”, azaz „Tamerlane tó” (a katonai vezető állítólag a partján pihent), a „Shura” szó fordítása „Tanács” ( nem tévesztendő össze az utasítással), például: „Legfelsőbb Tanács” [8] . 1866-ban az erődöt várossá alakították, 1922-ben a dagesztáni forradalmár U. D. Buynaksky tiszteletére átkeresztelték Buynakszkra [9] . A név dargin eredetéről létezik egy változat (Shurai - tó [10] [11] [12] ) - azonban nincs megbízható bizonyíték arra, hogy a darginok hagyhatták volna ezt a nevet ezen a területen. Ráadásul a "shurai" szó egy bolgár szubsztrátum a dargin nyelvben [13] .
A város a Shura-ozen hegyi folyón található , 41 kilométerre Mahacskalától . Vasútállomás. Kereszteződés.
Buynaksk környékén található egy klimatikus üdülőövezet (tuberkulózis elleni szanatóriumok stb.).
A város helyén 1834-ig egy ősi Kumyk aul Shura (Temir-Khan-Shura) volt, amely jól ismert volt a 16-18. századi írott forrásokból [14] .
A legenda szerint az aul Tamerlane csapatainak táborának helyén keletkezett. Shura kezdetben a Tarkovszkij samkhal birtokában volt , majd Bamat különleges örökségében.
1831-ben a falu lakói részt vettek a Shamkhal felkelésben Gazi-Mukhammed imám támogatására . 1831. július 6-tól július 8-ig (a régi stílus szerint) itt zajlottak a harcok a lázadók és az orosz csapatok között. Shura falut felgyújtották a lázadók figyelmeztetéseként [15] .
1832-ben a falu közelében F. K. Kluki-von-Klugenau alezredes alapított egy azonos nevű erődítményt . 1834-ben kibővítették és magába szívta a falut, amelynek lakóit Khalimbekaulba költöztették ki . Az erődítményt az Apsheron gyalogezred főhadiszállásává és a csapatok parancsnokának székhelyévé nevezték ki Észak-Dagesztánban [16] .
1843. november 11-én Shamil imám ostrom alá vette az erődítményt, amelyet egy 4 ezer fős helyőrség védett, de nem tudta bevenni, és december 15-én vereséget szenvedett a segítségére érkezett R. K. Freytag vezérőrnagytól [16] .
1847-ben az erődítményt a Kaszpi-tenger térségében működő polgári egység vezetőjének székhelyévé nevezték ki [16] .
1849. április 14-én a Hadji Murad [16] vezette különítmény megtámadta az erődítményt .
1854-ben M. Z. Argutyinszkij herceg parancsára a tavat lecsapolták (ekkor már mocsárrá változott), és erről nevezték el az erődítményt. A mocsári tó helyén parkot alakítottak ki [16] , jelenleg Komszomolszkijnak hívják.
1866 óta Temir-Khan-Shura városi jogokat kapott, és a dagesztáni régió közigazgatási központja lett . A 19. század végén a városnak 9089 lakosa volt (ebből egy 2427 fős helyőrség): 4633 ortodox, 1950 zsidó, 1241 muszlim (ebből 455 síita, a többi szunnita), 685 örmény, 433 katolikus és 121 protestáns. 26 óhitű. 634 lakóház és 128 üzlet és raktár volt; reál-, plébániai és általános városi iskolák, női gimnázium, 2 zsidó iskola, kórház, járóbeteg-rendelő, katonai gyengélkedő, nyomda, fényképezés és reáliskola könyvtára. 4 templom (2 ortodox ( Szent András székesegyház ), katolikus és örmény), 2 mecset, 2 zsinagóga. 10 gyár és üzem (sörfőzdék, tégla, szappan stb.). Emlékművek: M. Z. Argutinszkij-Dolgorukov hercegnek, Agafon Nyikitin közlegénynek és Gunib elfogásának emlékére.
1919 novembere és 1920 májusa között Temir-Khan-Shura volt az Észak-Kaukázus Hegyvidéki Köztársaság kormányának székhelye. Ezt követően 1920 tavaszáig a dél-oroszországi Denikin-kormány fennhatósága alatt állt, később a vörösök elfoglalták.
1920. november 13-án a kaukázusi népek rendkívüli kongresszusán Temir-Kán-Surában I. V. Sztálin nemzetiségi népbiztos kikiáltotta Dagesztánt autonóm köztársasággá. 1922-ben a várost átnevezték U. D. Buynaksky tiszteletére, aki a dagesztáni szovjet hatalomért folytatott harc résztvevője volt .
Buynaksk súlyosan megsérült az 1970. május 14-i földrengés során .
1999. szeptember 4-én terrortámadás történt Buynakszkban , amely egy sor robbanás kezdetét jelentette lakóépületekben .
A 2020. évi összoroszországi népszámlálás szerint 2021. október 1-jén a város a 238. helyen állt az Orosz Föderáció 1117 [20] városa közül [21] .
Az oroszországi gazdaságfejlesztési minisztérium előrejelzése szerint Buynaksk városi kerületének lakossága [22] lesz :
Népesség | |||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1869 [23] | 1888 [24] | 1897 [25] | 1926 [25] | 1931 [25] | 1939 [25] | 1959 [26] | 1967 [25] | 1970 [27] | 1979 [28] | 1987 [29] | 1989 [30] |
2069 | ↘ 2064 | ↗ 9200 | ↗ 9500 | ↗ 15 900 | ↗ 22 100 | ↗ 32 956 | ↗ 38 000 | ↘ 37 946 | ↗ 46 566 | ↗ 53 000 | ↗ 56 783 |
1992 [25] | 1996 [25] | 1998 [25] | 2000 [25] | 2001 [25] | 2002 [31] | 2003 [25] | 2005 [25] | 2006 [25] | 2007 [25] | 2008 [25] | 2009 [32] |
↗ 58 500 | ↗ 58 700 | → 58 700 | ↘ 56 500 | ↘ 55 900 | ↗ 61 437 | ↘ 61 400 | ↗ 61 500 | → 61 500 | ↘ 61 300 | ↘ 61 100 | ↗ 61 143 |
2010 [33] | 2011 [34] | 2012 [35] | 2013 [36] | 2014 [37] | 2015 [38] | 2016 [39] | 2017 [40] | 2018 [41] | 2019 [42] | 2020 [43] | 2021 [4] |
↗ 62 623 | ↗ 62 684 | ↗ 62 749 | ↗ 62 959 | ↘ 62 921 | ↗ 63 312 | ↗ 63 888 | ↗ 64 538 | ↗ 65 080 | ↗ 65 544 | ↗ 65 658 | ↗ 68 121 |
Demográfiai adatok [44] | 2001 | 2002 |
---|---|---|
Születések száma, 1000 lakosra vetítve | tizennégy | 13.3 |
Halálozások száma, 1000 lakosra vetítve | 7.5 | 6.5 |
Természetes szaporodás (fogyás), 1000 lakosra | 6.5 | 6.8 |
A 2010 -es összoroszországi népszámlálás szerint [45]
Emberek | Szám, fő |
Részesedés a teljes népességből, % |
---|---|---|
avarok | 28 674 | 45,79% |
Kumyks | 19 274 | 30,78% |
oroszok | 4352 | 6,95% |
laks | 4263 | 6,81% |
Dargins | 3962 | 6,33% |
azerbajdzsánok | 344 | 0,55% |
Lezgins | 262 | 0,42% |
tatárok | 205 | 0,33% |
Egyéb | 1013 | 1,62% |
nem jelezte | 274 | 0,44% |
Teljes | 62 623 | 100,00% |
mutató [44] | 2001 | 2002 |
---|---|---|
A lakosság és a szociális szféra életszínvonala | ||
Átlagos havi nominális felhalmozott bér, dörzsölje. | 924 | 1687 |
Egy lakosra jutó átlagos lakóterület (év végén), m² | 17.6 | 17.9 |
Óvodai intézmények száma, db. | 17 | 17 |
Az óvodai intézetek gyermeklétszáma, ezer fő | 2.1 | 2.1 |
Nappali általános oktatási intézmények száma (tanév elején), db. | 16 | tizenöt |
A napközis általános oktatási intézmények tanulóinak száma, ezer fő | 10.7 | 10.4 |
Orvosok száma, fő | 337 | 330 |
Mentős személyzet létszáma, fő | 942 | 940 |
Kórházak száma, db. | 5 | 5 |
Kórházi ágyak száma, ezer egység | 1.6 | 1.6 |
Orvosi rendelőintézetek száma, db. | 3 | 3 |
Orvosi rendelőintézetek kapacitása, műszakonkénti látogatások, ezer. | 1.9 | 1.9 |
Regisztrált bűncselekmények száma, db. | 417 | 330 |
A bűncselekményt elkövető azonosított személyek, szem. | 335 | 284 |
Gazdaság, ipar | ||
Vállalkozások, szervezetek száma (év végén), db. | 1304 | 1333 |
Működő ipari vállalkozások száma (év végén), db. | tizenöt | 17 |
Az ipari termelés volumene (tényleges áron), millió rubel | 34.9 | 59 |
Ipari termelési index, % az előző évhez képest | 190,9 | 143,5 |
Építkezés | ||
Építési szerződések alapján elvégzett munka mennyisége, millió rubel | — | 46.2 |
Lakóépületek üzembe helyezése, ezer m² összterület | 9.8 | 15.2 |
Lakóépületek, lakások üzembe helyezése | 56 | 61 |
Szállítás | ||
Buszjáratok száma (belvárosi forgalomban), db. | 5 | 5 |
Autóbusszal szállított utasok száma év közben (belvárosi forgalomban), millió fő | 0.3 | 0.5 |
Kereskedelem és közszolgáltatások | ||
Kiskereskedelmi forgalom (tényleges áron), millió rubel | 482.3 | 637.1 |
A lakosságnak nyújtott fizetett szolgáltatások mennyisége (tényleges áron), millió rubel | 54.5 | 51.7 |
A lakosságnak nyújtott háztartási szolgáltatások mennyisége (tényleges áron), millió rubel | 14.5 | 12.3 |
Beruházások | ||
Befektetés az állótőkébe (tényleges áron), millió rubel | — | 32.6 |
Buynakszk éghajlata mérsékelt kontinentális. [46]
Index | jan. | február | március | április | Lehet | június | július | augusztus | Sen. | október | november | december | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Abszolút maximum, °C | 22.3 | 27.0 | 31.6 | 34.3 | 38.5 | 39.5 | 40.4 | 39.5 | 39.6 | 32.3 | 27.0 | 24.3 | 40.4 |
Átlagos maximum, °C | 3.8 | 4.9 | 10.0 | 15.9 | 22.0 | 27.2 | 29.7 | 29.3 | 23.6 | 17.3 | 10.0 | 5.6 | 16.6 |
Átlaghőmérséklet, °C | −0,6 | 0.1 | 4.6 | 10.2 | 16.0 | 20.8 | 23.3 | 22.9 | 17.7 | 11.8 | 5.2 | 1.1 | 11.1 |
Átlagos minimum, °C | −3.8 | −3.4 | 0.8 | 5.7 | 11.0 | 15.4 | 18.0 | 17.7 | 13.2 | 7.7 | 1.6 | −2.2 | 6.8 |
Abszolút minimum, °C | −26.3 | −28.1 | −19.1 | −6.5 | −1.4 | 3.1 | 9.8 | 6.7 | −2.7 | −8.3 | −21.1 | −22.1 | −28.1 |
Csapadékmennyiség, mm | 19.9 | 20.7 | 25.2 | 31.1 | 58,0 | 61,0 | 56.5 | 51.9 | 56,0 | 32.8 | 31.1 | 21.1 | 465.3 |
Forrás: Időjárás és éghajlat Buynakszkban . "Időjárás és éghajlat". Letöltve: 2022. október 1. |
Gyárak: bútor, cipő, kötöttáru, ruházat. (nem működik)
Gyárak: hangszerkészítés és gumijavítás, befőzés (befőtteket, lekvárokat, kompótokat gyárt). A Buynaksk Aggregate Plant hidraulikus és üzemanyagegységeket, valamint elektronikát gyárt.
Buynakszk környékén a Kr.e. 2. végi - 1. évezred eleji sziklafaragványokat őrizték meg. e.
Emlékművek a Szovjetunió hőseinek
A forradalmárok emlékművei
Lebontott emlékmű
Dagesztán regionális központjai | |||
---|---|---|---|
Létező
Agvali
Akusha
ó te
Babayurt
Botlikh
Buynaksk
wachi
Gergebil
Gunib
Derbent
Dylym
Karabudakhkent
karát
Kasumkent
Kizilyurt
Kizlyar
Korkmaskala
Kumukh
Kurakh
Levashi
Magaramkent
Majális
Mechelta Novokayakent Novolakskoe Rutul Sergokala Tarumovka Terekli Mekteb Tlyarat Tpig Urcarach Usukhchay Khasavyurt Hebda Khiv Khunzakh Huchni Tsunta Tsurib Shamilkala Korábbi Bezhta Burgankent Dagesztáni fények Izberbash Karakure Cahib Kaya Kayakent Kidero Kraynovka Kumtorkala Kuyarik Mahacskala Alsó Kazanische Ruguja Tad Magitl Tarki Untsukul Urada Urari Tsudahar Charoda chokh echeda A Dagesztán részét képező régiók központjai Andálok Achikulak Vedeno Kayasula Ritlab Shelkovskaya Shuragat |
A Buynaksky kerület önkormányzati képződményei | ||
---|---|---|
Vidéki települések Akaytala falu Arkas falu Atlantaul falu Buglen falu Felső Dzsengutaj falu Durangi falu Kádár falu Kafir-Kumukh falu Nizhne Kazanishche falu Alsó Dzsengutaj falu Chirkey falu községi tanács Apsinszkij Verkhnekazanischensky községi tanács Verkhne-Karanaevsky községi tanács községi tanács Ishkartynsky községi tanács Karamakhinsky községi tanács Manasaul Khalimbekaul községi tanács községi tanács Chankurbinsky községi tanács Erpelinsky |