Baleseti biztosítás

A balesetbiztosítás a személybiztosítás egy fajtája . A biztosított egészségromlása vagy halála által okozott károk megtérítésére szolgál [1] .

Csoportos (például a vállalkozás alkalmazottainak biztosítása) és egyéni formákban, valamint önkéntes és kötelező biztosítási formában (például utasok, katonai személyzet és más állampolgári kategóriák) hajtható végre.

A balesetbiztosítás alapjai

A balesetbiztosítás ugyanazokra az elvekre épül, mint a vegyes életbiztosítás . Ezek közül a legfontosabb a biztosítási felelősség terjedelmének a biztosítási időszak alatt a biztosítottat ért baleset meghatározott következményei általi korlátozása . Ez a korlátozás biztosítja a biztosítási díjak elérhetőségét, és elősegíti a balesetbiztosítás széleskörű fejlődését, mint a társadalombiztosítás közvetlen kiegészítését . A legelterjedtebb egyéni balesetbiztosítás [2] .

A balesetbiztosítási szerződések alapját a rövid távú szerződések képezik. A biztosító balesetbiztosítási szerződések szerinti biztosítási felelőssége kiterjed a balesetből eredő következményekre. Ez nem jelent általánosságban a szó filiszteri értelmében vett balesetet, hanem csak az úgynevezett „biztosítható balesetet”, vagyis olyan eseményt, amelyet a szerződési feltételek figyelembe vesznek. Különféle szerződések tartalmazhatnak különféle baleseteket, mint biztosítást a listán. Például az utasbiztosítás feltételei szerint csak azok a balesetek minősülnek biztosítottnak, amelyek egy adott szállítási mód útvonala során a biztosítottat szenvedték el. Munkahelyi balesetek elleni biztosítás esetén biztosításnak minősülnek azok a balesetek, amelyek csak szakmai tevékenység végzése során történtek, vagy csak azzal kapcsolatosak [2] .

A biztosítási felelősség terjedelme

A balesetek következményeinek sokfélesége három típusra redukálható: halál , átmeneti rokkantság , maradandó teljes vagy részleges rokkantság ( rokkantság ) [2] .

A véletlen következmények első típusa egyértelmű, és nem igényel magyarázatot. Az átmeneti keresőképtelenség azt jelenti, hogy egy baleset következtében olyan kóros elváltozások, a testfunkciók megsértése következett be, amelyek nem teszik lehetővé az embernek, hogy viszonylag rövid ideig tovább dolgozzon. Ezen időszak után az áldozat munkaképessége teljesen helyreállítható. Végül maradandó fogyatékosság vagy rokkantság csak akkor fordul elő, ha egy baleset olyan károsodást okozott az áldozatnak, amely egész életen át fennmarad, például látásvesztést vagy valamilyen szervet. A fogyatékosság különböző fokú lehet az egyén fogyatékossági szintjétől függően. Nyilvánvaló, hogy az egyik ujj vagy lábujj elvesztésével a munkaképesség enyhén csökken, míg mindkét szem, mind a kéz, mind a láb látásvesztésével teljes rokkantság lép fel [2] .

A szerződési feltételek szerint a baleset összes felsorolt ​​következménye együttesen vagy különböző kombinációkban is a biztosítási felelősség körébe vonható. A forradalom előtt az orosz biztosítótársaságok balesetbiztosítási opciókat kötöttek azzal a feltétellel, hogy bekövetkezéskor fizetnek:

• halál, rokkantság és átmeneti rokkantság;
• halál és rokkantság;
• rokkantság és átmeneti rokkantság;
• csak fogyatékosság.

Gosstrakh hasonló típusú balesetbiztosítási szerződéseket kötött 1942-ig, amikor az összes korábban érvényes személybiztosítási szerződést felmondták. Az Állami Biztosító háború utáni gyakorlatában az átmeneti rokkantság kikerült a biztosítási események sorából, és ennek bekövetkeztekor nem biztosítottak kifizetést a biztosított részére. Az elmúlt években számos olyan volt szovjet köztársaságban figyeltek meg bizonyos eltéréseket a balesetbiztosítási munkák elvégzésére vonatkozó megállapított eljárástól, amelyek átmeneti rokkantság esetére kezdtek biztosítást kötni. Ezen túlmenően a kötvénytulajdonosok érdekeinek jobb figyelembevétele érdekében Gosstrakh bizonyos típusú baleseti szerződésekben feltételt szabott az ellátások kifizetésére rövid ideig (általában legfeljebb egy hónapig) tartó folyamatos kezelést igénylő esetekben. Ez gyakorlatilag azt jelzi, hogy az átmeneti rokkantság, mint a baleset egyik következménye, a szerződés szerinti fizetés alapja lesz [2] .

A biztosítási díj és a biztosítási befizetés összege

A biztosítás feladata általában a biztosítottat olyan anyagi károk megtérítése, amelyek kárt vagy halált okoztak, például vagyonban vagy más biztosítási tárgyban. A balesetbiztosítás sajátossága, hogy a biztosítás tárgyának nincs értéke . A biztosítási összegek formájában kifizetett pénzeszközöket nem mindig lehet a szó szerinti értelemben vett baleset közvetlen következményeinek megszüntetésére fordítani. Segítségükkel a rokkantság vagy haláleset következtében kieső jövedelmet sem lehet helyreállítani. Ezt a funkciót a társadalombiztosítási és biztonsági alapból elkülönített pénzeszközök látják el. A balesetbiztosítási befizetések azonban lehetővé teszik a családban gyakran felmerülő súlyos anyagi nehézségek leküzdését egy eltartó elvesztése vagy munkaképességének elvesztése esetén, valamint fedezik a kezelés és az élelmezés többletköltségeit. Így a balesetbiztosítás gyakorlatilag fedezi a balesetből eredő rokkantság vagy halálozás kockázatát. Ennek a kockázatnak a maximális költségét maga a biztosított határozza meg. A biztosítási szerződés által nyújtott szolgáltatásokért fizetendő járulékok összege ettől a költségtől és az adott biztosított baleseti valószínűségétől függ [2] .

Az anyagi segítség szerepét betöltő balesetbiztosítási szerződések szerinti kifizetés a következő formában történhet : [2] :

• a szerződésben meghatározott biztosítási összeg;
• a szerződésben meghatározott biztosítási összeg egy része;
• nyugdíjak;
• biztosítási juttatás;
• napi jutalom.

A fizetési módot a szerződés feltételei és a baleset következményeinek jellege határozza meg. Tehát ha egy biztosított baleset haláleset vagy maradandó teljes rokkantság (rokkantság) következett be, akkor a kifizetés a szerződésben meghatározott biztosítási összeg formájában, egy alkalommal történik. Rokkantság esetén a biztosítási összeg egyszeri kifizetése mellett a szerződés nyugdíj folyósításáról is rendelkezhet. A biztosított nyugdíjba vételének időtartamát a rokkantság ideje határozza meg. A nyugdíjak folyósítására eltérő eljárás van: éves, negyedéves, havi.

Részleges maradandó rokkantság esetén a szerződés a biztosítási összeg meghatározott részének a teljes rokkantság esetén történő kifizetésére szolgáló biztosítási összeg kifizetését írja elő. A fizetendő rész összege a biztosított munkaképességének csökkenésétől, azaz a baleset következményeinek súlyosságától függően kerül meghatározásra. A rokkantsági fok megállapításának eljárása annak eldöntése érdekében, hogy a biztosítási összeg mekkora hányadát kell kifizetni a szerződés feltételei szerint, eltérő lehet. De minden esetben orvos által megerősített igazolás szükséges a biztosított sérülésének okáról és természetéről. Ilyenkor általában a biztosítási gyakorlatban a lehetséges sérülések listáját használják, feltüntetve az egyes sérüléseknek megfelelő rokkantsági százalékot. Például az egyik ujj falanxának összenőtt törése 5%-os rokkantságot, a combcsont összenőtt törése a funkciójának megzavarása nélkül 20%-os rokkantságot jelent. A kifizetett biztosítási összeg százalékos aránya megfelel a rokkantság megállapított százalékának [2] .

Ha a biztosított baleset átmeneti rokkantsággal jár, a biztosított részére biztosítási juttatás vagy napidíj formájában folyósítható. Mind az egyik, mind a másik kifizetés az átmeneti keresőképtelenség idejére, a szerződésben meghatározott időtartam alatt történik. Ha a biztosítási ellátást a szerződésben foglaltak szerint folyósítják, annak összegét az átmeneti rokkantság időtartamától függően előre rögzítik.

A balesetbiztosítási szerződés megkötésének eljárása

A biztosítási szerződés megkötéséhez elegendő a szerződő szóbeli kérelme. Ugyanakkor joga van bármely személyt (vagy több személyt) kijelölni a biztosítási összeg megszerzésére halála esetén. A szerzõdõ a szerzõdõ a szerzõdés érvényességi ideje alatt az általa korábban adott megbízását harmadik személy megbízásából közvetlenül a biztosítóhoz benyújtott írásbeli kérelemmel vagy külön végzéssel módosíthatja. Az ilyen kérelem benyújtásakor a szerződőnek biztosítási igazolást és útlevelet vagy azt helyettesítő okmányt kell bemutatnia.

Biztosítási események listája

Balesetbiztosítási szerződés alapján a biztosító biztosítási esemény bekövetkeztekor köteles megfizetni a biztosítottnak vagy az általa kijelölt személy(ek)nek a kikötött biztosítási összeget vagy annak megfelelő részét, tekintet nélkül a neki járó összegekre. az állami társadalombiztosításra, társadalombiztosításra és az esedékes összegekre kártérítési sorrendben. A biztosítási összeg a biztosított és a biztosító megállapodása alapján jön létre a szerződés megkötésekor. A szerződő, aki a biztosítási összeget emelni kívánja, új biztosítási szerződést köthet a meglévő mellett. Ugyanakkor az új szerződés a korábban megkötötttől függetlenül is érvényes.

Biztosítási események a biztosítási szerződés érvényességi ideje alatt bekövetkező, egészségügyi intézmény igazolásával igazolt és a „Biztosítási események kapcsán fizetendő biztosítási összegek táblázatában” szereplő események:

• a biztosított által baleset következtében szerzett sérülés;
• véletlen akut mérgezés mérgező növények, vegyszerek (ipari vagy háztartási), nem megfelelő élelmiszerek, kivéve a mérgező fertőzések (szalmonellózis, vérhas stb.), gyógyszerekkel;
• kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás (encephalomyelitis) vagy gyermekbénulás;
• kóros szülés vagy méhen kívüli terhesség , amely szervek eltávolításához vezet (méh, mindkettő vagy egyetlen cső, petefészkek);
• véletlenszerű törések , csontok elmozdulása , fogsérülés , égési sérülés , szervrepedés (sérülés) vagy azok eltávolítása nem megfelelő orvosi beavatkozás következtében;
• a biztosított halála a biztosítási szerződés érvényességi ideje alatt a fenti okokból, vagy az esemény időpontjától számított egy éven belül, idegen test véletlen lenyelése, fulladás, anafilaxiás sokk , hipotermia (kivéve megfázás miatti haláleset) .

Nem vonatkozik a biztosítási eseményekre:

• a biztosított által olyan cselekmény elkövetésével szerzett sérülések, amelyekben a nyomozóhatóság vagy a bíróság szándékos bűncselekményre utaló jeleket állapított meg ;
• a biztosított által ittas, kábítószeres vagy mérgező bódultság alatti járművezetés során szerzett sérülések belső égésű motorral vagy villanymotorral ( autó , motorkerékpár , roller , segédmotoros kerékpár , motoros kerékpár , traktor , aratógép ) , trolibusz , villamos stb.); e.), csónak vagy motorcsónak, valamint azok feletti irányítás átadásával összefüggésben alkoholos, kábítószeres vagy mérgező bódult állapotban lévő személyre;
• sérülés vagy mérgezés a biztosított öngyilkossági kísérlete következtében ;
• a biztosított szándékos testi sértése ;
• a fent felsorolt ​​okok miatti halál;
• a diagnosztikai , terápiás és megelőző intézkedések (beleértve a gyógyszerinjekciókat is ) káros következményei , ha azok nem a biztosítási szerződés érvényességi ideje alatt bekövetkezett biztosítási esemény kapcsán végzett kezeléssel jártak.

Ha a biztosítási szerződés érvényességi ideje alatt bekövetkezett baleset olyan eseményekhez vezetett, amelyek következményeiért a szerződésben foglaltak szerint fizetni kell, a fizetendő biztosítási összeg összegét az „Összegtáblázat” szerint kell meghatározni. biztosítási események kapcsán fizetendő biztosított" orvosi igazolás alapján megelőző intézmény a biztosított vizsgálata nélkül.

Abban az esetben, ha a biztosított lágyrészekben , látószervekben , hallásban vagy húgyúti rendszerben sérülést szenved , a biztosítók orvoshoz küldhetik vizsgálatra, hogy megállapítsák a károsodás következményeit.

A balesetbiztosítási szerződés megszűnik:

• a biztosítási idő lejártakor a szerződés hatálybalépését megelőző napon;
• a biztosítási igazolásban meghatározott teljes biztosítási összeg biztosító általi kifizetése esetén;
• a biztosított halála esetén.

A szerződés felmondásának egyéb indokai is adhatók, például a biztosított külföldre történő állandó lakóhelyre távozása esetén.

Balesetbiztosítási formák

A balesetbiztosítás önkéntes és kötelező formában történik. Kötelező állami biztosítás alá tartoznak: rendfenntartó tisztek , belső csapatok katonái, katonai kiképzésre behívott katonák és állampolgárok, az Állami Adószolgálat alkalmazottai, a külföldi titkosszolgálatok munkatársai, a szövetségi állambiztonsági szervek alkalmazottai , bírák és a közszolgálati alkalmazottak néhány egyéb kategóriája .

Balesetbiztosítás Oroszországban – pénzügyek

táblázat „Balesetbiztosítás. Biztosítási díjak és kifizetések, a Szövetségi Pénzpiaci Szolgálat adatai , 2010/12.

Linkek

• Balesetbiztosítás - média kiadványok

Jegyzetek

1. ↑ Balesetbiztosítás // Biztosítás: tankönyv / Szerk. T. A. Fedorova. - 3. kiadás — M. : Mester, 2009. — S. 370-415. — 1006 p. - ISBN 978-5-9776-0032-3 .
2. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 Kazantsev S.K. Balesetbiztosítás // A biztosítás alapjai: Tankönyv. - Jekatyerinburg: IPK USTU, 1998. - 101 p. - ISBN 5-8096-0006-9 .
3. ↑ Balesetbiztosítás, díjak és juttatások 2010/12 . Hozzáférés dátuma: 2013. február 12. Az eredetiből archiválva : 2013. október 4. (határozatlan)
4. ↑ Kötelező utasbiztosítás, díjak és befizetések 2010/12 . Hozzáférés dátuma: 2013. február 12. Az eredetiből archiválva : 2013. október 4. (határozatlan)
5. ↑ Kötelező biztosítás adótisztviselőknek, prémiumok és kifizetések 2010/12-re . Hozzáférés dátuma: 2013. február 12. Az eredetiből archiválva : 2013. október 4. (határozatlan)
6. ↑ Kötelező katonai biztosítás, prémiumok és kifizetések 2010/12-re . Letöltve: 2013. október 1. Az eredetiből archiválva : 2013. október 4.. (határozatlan)