Csatlakozás (nem kommutatív geometria)

A kvantumrendszerek geometriája (például a nem kommutatív geometria és a szupergeometria ) modulok és algebrák algebrai kifejezéseivel is megfogalmazható . A modulokon való kapcsolat általánosítja a vektorkötegeken lévő lineáris kapcsolatot , amely a szakaszok -modulján lévő kapcsolatként van írva . [egy]

Kommutatív geometria

Legyen  egy kommutatív gyűrű és  egy -modul. Számos egyenértékű definíció létezik a kapcsolódásra vonatkozóan . [2] Legyen a gyűrű levezetési  modulja . A -modulon lévő kapcsolat a -modulok morfizmusa

úgy, hogy az elsőrendű differenciáloperátorok nem tesznek eleget a Leibniz-szabálynak

A modulon egy kommutatív gyűrűn keresztüli kapcsolat mindig létezik. A kapcsolat görbülete nulladrendű differenciáloperátorként van definiálva

A modulon mindenki számára .

Ha  egy vektorköteg, akkor egy az egyhez megfeleltetés van a lineáris kapcsolatok és a -modul szakaszainak kapcsolatai között . Ebben az esetben a bekapcsolt kapcsolat kovariáns differenciáljának felel meg

Szupergeometria

A kommutatív gyűrűn való kapcsolódás fogalma a túlértékelt algebrák által közvetlenül átkerül a modulokra . [3] Ez a szupergeometria szuperösszeköttetéseinek esete osztályozott sokaságokon és szupervektorkötegeken . Szuperkapcsolatok mindig léteznek.

Nem kommutatív geometria

Ha  nem kommutatív gyűrű, akkor a bal és jobb -modulok kapcsolatai ugyanúgy vannak meghatározva, mint a kommutatív gyűrűn keresztüli modulokon. [4] Ilyen kapcsolatok azonban nem feltétlenül léteznek.

Ellentétben a bal és jobb modulok csatlakozásaival, probléma merül fel a nem kommutatív gyűrűk és a bimodulok közötti kapcsolatok meghatározásakor . Az ilyen kapcsolatokra többféle definíció létezik. [5] Íme az egyik közülük. A -bimodulon lévő kapcsolat a bimodulok morfizmusa

ami kielégíti a Leibniz-szabályt

Lásd még

Jegyzetek

  1. Koszul (1950)
  2. Koszul (1950), Mangiarotti (2000)
  3. Bartocci (1991), Mangiarotti (2000)
  4. Landi (1997)
  5. Dubois-Violette (1996), Landi (1997)

Irodalom

Linkek