| Opera | |
| Rigoletto | |
|---|---|
| ital. Rigoletto [1] | |
| Orosz librettó 1878 | |
| Zeneszerző | Giuseppe Verdi |
| librettista | Francesco Maria Piave |
| Librettó nyelve | olasz |
| Telek Forrás | A király szórakozik |
| Műfaj | opera [1] |
| Akció | 3 [1] |
| A teremtés éve | 1850-1851 _ _ |
| Első produkció | 1851. március 11. [1] |
| Az első előadás helye | La Fenice , Velence |
| A ciklusban benne van | Népszerű trilógia [d] |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A Rigoletto ( olaszul: Rigoletto ) Giuseppe Verdi három felvonásos operája , 1850-1851 -ben íródott .
Az opera Victor Hugo A király magát mulatja (1832) című drámája nyomán született. A darabot a cenzúra betiltotta, mivel aláásta a királyi udvar tekintélyét. Az olasz librettót Francesco Maria Piave írta , aki évekig együttműködött Giuseppe Verdivel . A cenzúra kérésére a történelmi királyt egy bizonyos herceg váltotta fel , a csúnya bolond Triboulet helyett pedig Rigoletto . Eleinte a bolondról hagyományos operai jóképűnek kellett lenni.
Az opera bemutatója 1851. március 11-én volt a velencei Fenice - ben .
Bál a mantovai herceg palotájában . A herceg udvarol Ceprano grófnőnek, ami féltékenységet vált ki férjében. A bolond Rigoletto dühösen kigúnyolja Ceprano grófot, és azt tanácsolja a hercegnek, hogy még aznap éjjel rabolja el a kedves grófnőt; feldühödött Ceprano bosszút esküszik Rigolettón. A bál mulatságát megszakítja Monterone gróf megjelenése, aki követeli, hogy a herceg adja vissza neki lányát. A bolond gúnyosan kinéz Monterone-ra. A herceg elrendeli a gróf őrizetbe vételét. Monterone megátkozza a herceget és Rigolettót.
Monterone átka kísérti Rigolettót. Késő este hazatérve találkozik Sparafucile bérgyilkossal, aki felajánlja neki a szolgálatait. A bolond aggódik szeretett lánya, Gilda sorsa miatt, aki egy távoli külvárosban él Giovannával. Megtiltotta neki, hogy elhagyja a házat, félt a hercegtől és romlott szolgáitól. Egyszer a templomban Gilda találkozott egy fiatalemberrel, akinek szépsége elbűvölte. A lány hirtelen meglátja maga előtt. Ez a diáknak álcázott herceg. Buzgón esküszik örök szerelmet Gildának. A magára hagyott lány édes álmokba merül. Eközben Rigoletto házánál udvaroncok gyülekeznek: Gilda elrablását tervezik, a bolond szeretőjének tekintve. A borongós előérzetektől gyötörve Rigoletto hazatér, és szembeszáll velük a sötétben. Hogy eloszlassa a bolond gyanúját, az egyik udvaronc a közelben élő Ceprano grófnő közelgő elrablásáról beszél. Rigoletto vállalja, hogy segít az udvaroncoknak. Aztán maszkot vettek fel, tetejére zsebkendővel kötözve. A távolból Gilda fojtott sikolya hallatszik. Rigoletto letépi a kötést, és elborzad, amikor meg van győződve arról, hogy a lányát elrabolták.
A herceg kiborul: a gyönyörű idegen eltűnt, minden keresés hiábavaló volt. Az udvaroncok, hogy felvidítsák, egy éjszakai kalandról beszélnek – Rigoletto szeretője most a palotában van. A herceg boldogan siet kamrájába. Dalt dúdolva belép Rigoletto; mindenütt a lányát keresi, hamis gondatlanság alá rejtve a kétségbeesést. Amikor megtudja, hogy Gilda a palotában van, dühösen követeli, hogy a lányát adják vissza neki, de az udvaroncok süketek a bolond fenyegetéseire és könyörgésére. Ekkor Gilda sírva szalad ki a herceg szobájából. Rigoletto megesküszik, hogy megbosszulja lánya gyalázatát; egy találkozás Monteronéval, akit a börtönbe vezetnek, megerősíti elhatározását. Gilda félelmében könyörög apjának, hogy bocsásson meg a hercegnek.
Bandit den Sparafucile a folyóparton. Csendes éj. Itt jön az álruhás herceg; új szenvedély ragadja el – a gyönyörű Maddalena, Sparafucile nővére iránt. Gilda, aki meg van győződve kedvese árulásáról, elbúcsúzik fényes álmaitól. Apja Veronába küldi ; férfijelmezbe öltözve ma este el kell hagynia Mantovát. Rigoletto itt marad, hogy kifizesse Sparafucilának a gyilkosságot, és maga dobja a folyóba a gyűlölt herceg holttestét. Zivatar kezdődik. Maddalena, akit lenyűgöz a jóképű fiatalember, megkéri bátyját, hogy kímélje meg. Hosszas rábeszélés után Sparafucile beleegyezik, hogy megöli az első embert, aki kopogtat az ajtón. Ezt a beszélgetést Gilda kihallgatja; még mindig szereti a herceget, és azért jött ide, hogy figyelmeztesse a közelgő veszélyre. Gilda kész életét adni, hogy megmentse kedvesét. Bemegy a bandita házába. A vihar alábbhagy. Rigoletto visszatér. Sparafucile elővesz egy zsákot egy holttesttel. A bolond győzedelmeskedik – végre megbosszulják! Miközben a holttestet a vízbe készül dobni, Rigoletto hirtelen meghallja a távolból a herceg vidám dalát. Rémülten felvágja a zsákot, és meglátja haldokló lányát.
Bevezetés .
C-moll. Tragikus nyitó téma. Átok téma. Monterón szerepére jellemző az egyhangú ismétlés. 2. téma második nyögő intonációval. Újrakezdéssel ér véget.
1. akció.
1. kép. Bál a herceg házában. Komoly hangulat. A kép közepén a herceg balladája látható. Ez olyan, mint a hitvallása: „Ez az, ezt nem értem… ” As-dur. Kész szám. Kupa forma. Olasz néptáncok alapján.
Menüett és Rigaudon . A vendégek táncolnak. Egyszerű (menuett és rigaudon). Rigaudon G-durban. Hirtelen feltűnik Monteron jelenete. Megjelenik, mindenki csodálkozik. Az énekszólam egy hangon (az átok vezérmotívumán) alapul. Rigoletto kigúnyolja. A zenekarban - a bohóckodások. Azt mondja: „Nem igazoltad a bizalmunkat…” A zenekar szerepe nagyszerű. Különféle ritmikus figurák. Monteron így válaszol: „Már megint sértés! Nem felejtem el azt a szörnyű haragot ... " Monteron megátkozta a herceget és Rigolettót. Aztán az udvaroncok kórusa: „Örült öreg, hogy merészelsz jönni?” Fokozatosan kitisztul a bál hangulata, és az emberek elfelejtik ezt az esetet.
2. kép. Rigoletto és Sparafucile duettje. A komor bevezető az átok vezérmotívuma . Az éjszaka hangulatát a zenekar fejezi ki. Um7 akkordok. Rigoletto egyedül. A monológja fontos. Felidézi az átkot: "Örökre átkozott vagyok attól az öregembertől." Megszólal az átok vezérmotívuma. További beszélgetés Sparafucillel. Ez az egész beszélgetés recitatív jellegű. A beszélgetés egy zenekari téma hátterében hangzik el, ahol a cselló kifejezően szól . Következik a színpad és a duett.
A Gildával készült duett 4 szekcióból áll:
Továbbá Gilda és a herceg duettje a fő téma a B-durban. Ez egy szerelmi duett. Következik Gilda áriája, amely egyszerű, naiv, bájos lányként jellemzi őt. E-dur. Az 1. felvonás fináléja. Az udvaroncok és Rigoletto tárgyalásai. Komor. Az elrablás során az udvaroncok kórusa megszólal: "Csend, csit " . Az 1. felvonást átok témával fejezi be.
2. akció.
Nyomasztó bevezetővel nyit. Továbbá a herceg áriája Ges-durban. Megjelennek az udvaroncok (kórus), és jelentik Gilda elrablását.
Rigoletto jelenete és áriája (12. sz.) Rigoletto dalával nyit, kifelé Rigoletto jellegzetes maradványai - vicc, tört dallam.
Rigoletto áriája több részből áll:
Gilda és Rigoletto jelenete és duettje. Gilda története. Szomorú zene, mondatvégek, mint a sóhajok. Gilda és Rigoletto duettje. Van egy rész (Des-dur), amely Rigoletto áriájának 3. szakaszára emlékeztet. Az utolsó szakasz magas pátosz, gyors.
3. akció.
Az egész jelenet tele van romantikus túlzásokkal. A sötétség hangulatának sűrítésére Verdi egy férfikórust mutat be a színpad mögé, amely a szél süvítését ábrázolja. Ennek a hangulatnak szembetűnő kontrasztja a herceg vidám éneke , aki Sparafucile házába érkezik Maddalenába. Rigoletto elviszi Gildát, hogy lássa a herceg árulását. Megalakul egy kvartett: a Duke, Maddalena, Gilda és Rigoletto. Élénk példa egy kontrasztos együttesre, ahol minden zenei hős megkapja a saját zenei jellemzőit, ellentétben másokkal.
Kvartett. Des-dur. – kezdi Duke. Maddalenához fordul. Elcsábítja. Maddalena válaszol neki. Flörtöl. Gilda nyöszörgő hangon sóhajt. Rigoletto mondatai tele vannak komor rosszindulattal. Rigoletto hazaküldi lányát, ahonnan férfiruhába öltözve Gildának Veronába kell indulnia. Maga Rigoletto felhívja Sparafucile-t, és megkéri az utóbbit, hogy ölje meg a herceget, letétet adva neki. Zivatar kezdődik. A herceg Sparafucile kocsmájában marad, aki arra készül, hogy megölje. De Maddalenának tetszett a jóképű fiatalember, és megkéri bátyját, hogy kímélje meg a herceget "Vendégünk, jóképű és ragaszkodó . " Sparafucile tétovázik, mert megkapta a pénzt, és teljesítenie kell az ígéretét. Gilda azonban megjelenik egy férfi öltönyben. Sparafucile és Maddalena beszélgetését hallja, hogy Sparafucile végül úgy dönt, hogy a herceg helyett megöli az elsőt, aki éjfél előtt kopogtat hozzájuk, és úgy dönt, feláldozza magát a herceg érdekében. A vihar alábbhagy. Rigoletto érkezik. Sparafucile ad neki egy zacskót, amiben állítólag a meggyilkolt herceg holtteste van. Rigoletto diadalmaskodik, de a távolban ismét meghallja a herceg hangját, „A szépségek szíve…” énekét . A táskát kinyitva Rigoletto meglátja a haldokló Gildát. Az utolsó érzésektől fogva Gilda arra kéri apját, hogy bocsásson meg a hercegnek és neki. Rigoletto megtört szívvel felkiált: „Ah! Ott van az öreg átka! .
| karakter | Hang | Előadó az ősbemutatón 1851. március 11-én Vezényel: - |
Más előadók között |
|---|---|---|---|
| Mantova hercege | Tenor | Rafaele Mirate | Barsukov Stepan (Stefan) Danilovich, Mihail Mihailov , Dmitry Smirnov , Sergey Lemeshev , Ivan Kozlovsky , Anatolij Orfenov ,
Anatolij Szolovjanenko , |
| Rigoletto | Bariton | Felice Varesi | Joakim Tartakov , Savely Buhovetsky , Vlagyimir Politkovszkij , Alekszej Ivanov , Andrej Ivanov , Mihail Kiselev , Nyikolaj Ushakov , Femiy Mustafaev, Dmitry Hvorostovsky , Dmitry Gnatyuk , Mattia Battistini , Magic Leoma Musev, Tito Gobbi , Rovand Wixy Paccid , Ingvar Wixy Paner , Edem Umerov, Andrzej Beletsky , Jurij Mazurok . |
| Gilda | Szoprán | Teresa Brambilla | Zoya Kochetova , Antonina Nezhdanova , Elena Stepanova , Elena Katulskaya , Valeria Barsova , Irina Maslennikova , Vera Firsova , Galina Oleinichenko , Irina Zhurina Edita Gruberova , Joan Sutherland , Margherita Rinaldi , Nino Patricia Callinra , A. Damrau , Irina Lungu , Stanislav Maslennikova |
| Sparafucile | Basszus | Paolo Damini | Fjodor Chaliapin Ferruccio Furlanetto |
| Maddalena | Alt | Annetta Casaloni | Veronika Borisenko Victoria Vergara Vera Leminskaya |
| Giovanna | mezzoszoprán | Laura Saini | Fedora Barbieri |
| Monterone gróf | Bariton | Feliciano Pons | Ingvar Viksel |
| Marullo lovag | Bariton | Francesco de Kunnert | Jevgenyij Kungurov |
| Matteo Borsa | Tenor | Angelo Zuliani | |
| Ceprano gróf | Basszus | Andrea Bellini | Roland Bracht |
| Ceprano grófnő | mezzoszoprán | Luigia Morselli | Kathleen Kuhlman |
| Tiszt | Tenor | ||
| A hercegnő oldala | mezzoszoprán | ||
| Cavalierek, hölgyek, lapok, szolgák | |||
Plácido Domingo különböző időpontokban énekelte mind a Duke-ot (például a Metropolitan Operában James Levine - nel 1977-ben), mind a Rigolettót (Andrea Andermann "Rigoletto" Mantuában című televíziós projektjében 2010-ben)
| eredeti szöveg | P. Kalasnyikov orosz fordítása |
|---|---|
| La donna és mobil Qual piuma al vento, Muta d'accento - e di pensiero. semper un amabile, leggiadroviso, In pianto o in riso, è menzognero. Ritornello (kórus) La donna e mobil qual piuma al vento Muta d'accento e di pensier! e di nyugdíjas! e di nyugdíjas! Én semper misero Chi a lei s'affida, Chi le confida - mal cauto il core! Pur mai non sentesi Felice Appieno Chi su quel seno - non liba amore! Ritornello (kórus) La donna e mobil qual piuma al vento, Muta d'accento e di pensier! e di nyugdíjas! e di nyugdíjas! | A szépségek szíve hajlamos a változásra És változtatni Mint a májusi szél. Szenvedélyes esküvel A szív izgatni fog Ugyanazokkal a szivacsokkal Hazugságok és csókok. Lehet szidni Lehet dühös De ne legyél szerelmes Ennek ellenére lehetetlen. Ha kedves vagy Nem változott Tehát tagadhatatlan, Hamarosan megváltozik. Szeretjük őket simogatni Bár hamisak. Lehetetlen élni Élvezet nélkül. Hadd nevessenek Hadd ragadjanak el, de én változom Én magam szoktam. |
"La donna e mobile". Előadó: Enrico Caruso . A felvétel 1906 körül készült.
"La donna e mobile". Ernest Pike előadásában . A felvétel 1908 körül készült.
"La donna e mobile". Dmitrij Szmirnov előadója . Felvétel a 20. század elejéről.
"La donna e mobile". Leonyid Szobinov előadásában .
|
eredeti szöveg |
Orosz fordítás: K. Visnevszkij |
|---|---|
|
Zitti, zitti moviamo a vendetta, ne sia colto vagy che meno l'aspetta. Derisore sì audace costante a sua volta schernito sarà!… Cheti, cheti, rubiamgli l'amante, e la corte doman ridera. |
Csitt, csit, közel a megtorlás, ne szakítsa meg a várakozást. Kihagyhatatlan és kihívó gúnyolódó megbosszulja valaki más nevetése!... Csitt, csit, raboljuk el a szépséget, és az egész udvar rajta fog nevetni. |
| Giuseppe Verdi operái | ||
|---|---|---|
| ||