Számítások felülvizsgálata

Számítások felülvizsgálata  - a gazdálkodó szervezet pénzügyi kötelezettségeivel kapcsolatos üzleti tranzakciók lebonyolításának jogszerűségének és helyességének ellenőrzése, azok dokumentálása és számviteli elfogadása , nevezetesen:

A számítások auditálása elvégezhető pénzügyi ellenőrzési intézkedés részeként (például dokumentum-ellenőrzés ) vagy külön auditként.

Pénzügyi kötelezettségek leltár

A pénzügyi kötelezettségek leltárát a szerződő felekkel történő kölcsönös elszámolások egyeztetéséről szóló okiratok elkészítésével végzik , ahol az egyik félnek a másikkal szemben fennálló tartozásának összegét az aktus elkészítésének időpontjában rögzítik. Egyetértés hiányában (a tartozás összege mindkét fél könyvelésében megegyezik) lehet, hogy az aktus egyszerűen ennek az összegnek a igazolása mindkét szervezet vezetőjének és főkönyvelőjének aláírásával. Ha nézeteltéréseket találnak, akkor a kölcsönös elszámolások egyeztetéséről szóló okiratot kibővített formában készítik, amely felsorolja az áruk (munkálatok, szolgáltatások) átvételére és fizetésére vonatkozó összes elsődleges számviteli dokumentumot az előző aktus aláírásának napjától számítva.

A könyvvizsgálónak jogában áll követelni az egyeztetési okirat megküldését az összes vagy az általa választott szerződő félnek, hogy megküldjék a kölcsönös elszámolások egyeztetési okiratát. Az ilyen aktust bármely időpontban a szerződő félnek 10 napon belül meg kell vizsgálnia, és alá kell írnia, vagy nézeteltérést kell jelentenie. Hasonló egyeztetési okiratok köthetők hitelintézetekkel , a költségvetéssel történő elszámolások területi adóhatóságaival is.

Az adósság összetételének és szerkezetének elemzése

A könyvvizsgálónak elemeznie kell a tartozás (nagyobb mértékben követelés ) összetételét, szerkezetét, dinamikáját. Ha az adósságot a keletkezés időpontja szerint értékeli (amit a számviteli osztály általában nem tesz meg) , ez alapot adhat egyes adósok fizetőképességének megítélésére. A kintlévőségek növekedésének túllépése az értékesítési volumen növekedéséhez képest legtöbbször a kintlévőségek feletti belső kontroll alacsony szintjére utal .

A lejárt követelések be nem követelhetők, visszaigényelhetők vagy leírhatók. A be nem követelt követelések  olyan tartozások, amelyek visszafizetésére a hitelező nem intézkedett. Az ilyen intézkedés általában követelés , azaz írásbeli értesítés, amelyet a szerződő fél küld a másiknak, ha megszegte a szerződésben vállalt kötelezettségeit. A követelés két részből áll.

  1. A tartalom a következőket tartalmazza:
    • adósságtörténet,
    • hivatkozások a tartozás fennállásának alapjául és igazolásául szolgáló elsődleges dokumentumokhoz.
  2. A követelés rész konkrét követelményeket tartalmaz az adóssal szemben:
    • az adósság törlesztési feltételei (ha nincsenek megadva, a polgári jognak megfelelően alapértelmezés szerint határozzák meg),
    • felajánlja pénzügyi szankciók megfizetését a szerződésnek vagy a polgári jognak megfelelően (bírság, kötbér , vagyonvesztés ).

Ha a nézeteltérések a követelés segítségével nem rendeződnek, a hitelező keresetet nyújthat be a választottbírósághoz , miközben a keresetlevél egy példányát megküldi az alperesnek .

Ha a hitelező intézkedett a követelések behajtására, de a visszafizetés nem történt meg, az ilyen tartozás az elévülési idő (általában 3 év) lejártát követően érvényesítésre és leírásra kerül. A leírás a vállalkozás vezetőjének utasítása alapján történik , a behajthatatlan tartozás összegét a gazdálkodó szervezet veszteségének tulajdonítják. A leírt követeléseket azonban mérlegen kívüli számlán tartják nyilván, hogy az adós vagyoni helyzetének változása esetén behajtásuk lehetőségét figyeljék.

Számlák ellenőrzése elszámoltatható személyekkel

Az elszámoltatható személyek a gazdálkodó szervezet főállású alkalmazottai, akik a pénztárból előre készpénzt kapnak a szervezet érdekében történő felhasználás céljából. Az elszámoltatható személyekkel való elszámolás főként:

Az elszámolható összegek a munkavállalók részére a vállalkozás vezetőjének utasítására vagy utasítására bizonyos célokra és meghatározott időtartamra adhatók ki . Az elszámolandó összeg rendeltetésszerű felhasználásáról a kötelezett elsődleges bizonylat- előlegjelentést készít , amelyhez csatolja a kiadást igazoló dokumentumokat .

Utazási költségek

Az utazási költségek ellenőrzése során célszerű ügyelni a következő szabályok betartására:

  1. Az üzleti út időtartama nem haladja meg az utazási megbízásban meghatározott időtartamot; valamint az üzleti út törvényileg megállapított maximális időtartama, melynek költségei az önköltségi árhoz köthetők .
  2. Ha az utazási pont úgy van elhelyezve, hogy a közlekedési kommunikáció feltételei szerint a munkavállaló naponta hazatérhet , a napidíjat és a lakásbérletet nem fizetik.
  3. Kizárólag a vállalkozás teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalói küldhetők üzleti útra (kivéve a munkaszerződéssel dolgozókat ) .
  4. Az alkalmazott küldésére az üzleti útra vonatkozó utasítást adnak ki [1] . Ennek alapján a munkavállaló útiköltség- előleget kaphat .
  5. A munkavállaló által ténylegesen üzleti úton eltöltött idő az üzleti útra és visszautazásra szóló jegyek alapján kerül meghatározásra.
  6. A munkavállaló az üzleti útról hazatérve három napon belül köteles jóváhagyásra benyújtani a vállalkozás vezetőjének előzetes jelentést az utazási igazolás és az igazoló dokumentumok csatolásával.

Az üzleti utazás költségei a következőket tartalmazzák:

Háztartási kiadások elszámolása

Az üzleti költségekről szóló beszámolóhoz pénzeszközök kiadásakor a szervezet köteles:

  1. Határozza meg az elszámolható pénzeszközök összegét, a kiadás célját és időtartamát.
  2. Legkésőbb az előlegfizetési határidő lejártát követő három munkanapon belül megkapja a költségelszámolást az elszámolótól .
  3. Pénzeszközök kiadása a munkavállalónak jelentés alapján csak azzal a feltétellel, hogy jelentést nyújt be a korábban kiállított előlegről.
  4. Tiltsa meg az elszámoltatható pénzeszközök egyik személyről a másikra történő átutalását.

A szervezetnek rendelkeznie kell a vezető által jóváhagyott munkavállalói névjegyzékkel, akiknek adminisztratív, üzleti és működési költségeire készpénzt lehet kiállítani.

A leggyakoribb jogsértések a következők:

Jegyzetek

  1. ↑ Az Orosz Föderáció kormányának 2014. december 29-i 1595. számú rendelete . Hozzáférés időpontja: 2015. december 11. Az eredetiből archiválva : 2015. július 19.

Irodalom