Válás (könyv)

A Válás C.S. Lewis brit író és teológus  könyve , amelyben leírja a mennyről és a pokolról alkotott keresztény elképzelését .

A könyv munkacíme Ki megy haza? volt, de a végleges változatot a kiadó kérésére megváltoztatták. A cím William Blake A menny és pokol házassága című versére utal. A válásról először 1944-ben és 1945-ben jelent meg a The Guardian című angol újság sorozatkiadványként. Később, könyv formájában.

Források

Lewis forrásként használta Szent Ágoston , Dante Alighieri , John Milton , John Bunyan , Emmanuel Swedenborg , Lewis Carroll műveit , valamint egy amerikai tudományos-fantasztikus író könyvét , akinek nevét Lewis elfelejtette, de akit mégis megemlít az előszó (Hall, Charles F, The Man Who Lived Backwards) [1] . A könyv kilencedik fejezete említést tesz George MacDonaldról is, akit Lewis a történet egyik szereplőjeként használ, Dante, Prudentius és Jeremy Taylor.

Telek

A narrátor megmagyarázhatatlan módon egy komor, sivár városban találja magát, amely egyszerre lehet pokol és purgatórium , attól függően, hogy mennyi ideig tartózkodik ott. Egy idő után talál egy buszt azoknak, akik kirándulni szeretnének egy bizonyos helyre (amiről végül kiderül, hogy a paradicsom lábai ). Felszáll a buszra, és ott beszélget a vele utazó utasokkal. Amikor a busz eléri célját, a buszon tartózkodó összes utasról, beleértve a narrátort is, kiderül, hogy szellemek . Bár a hely, ahová érkeztek, a legszebb, amit valaha láttak, a környező természet minden részlete (beleértve a fröccsenő vizet és a fűszálakat is) hihetetlenül kemény hozzájuk képest, így fájdalmas a füvön sétálni. Még egy kis levél is olyan nehéz, hogy alig lehet felemelni.

Ragyogó alakok keresik fel őket, férfiak és nők, akiket a földön ismertek, hogy találkozzanak velük, és meggyőzzék őket a bűnbánatról, és közvetlenül a paradicsomba való belépésről. Azt ígérik, hogy a szellemek, ahogy egyre feljebb haladnak, egyre sűrűbbé válnak, és megszűnik a jelenlegi kényelmetlenségérzetük. Ezeket a magukat "szellemeknek" nevező alakokat felosztják a szellemek között, hogy segítsenek nekik eljutni a hegyekbe és meglátni a napfelkeltét.

Szinte minden szellem úgy dönt, hogy visszatér a szürke városba, különféle kifogásokat és indokokat találva a visszautasításra. A művész elutasítja, azzal érvelve, hogy meg kell őriznie rajziskolája hírnevét; a cinikus azt állítja, hogy a mennyország csak egy trükk; a zaklató („bika”) megsértődik, hogy vannak itt olyan emberek, akiket rosszabbnak tart magánál; a nyafogó feleség haragszik, amiért nem engedik, hogy felügyeletet vállaljon férje felett, aki már a mennyországban van.

A narrátort, akivel George MacDonald író találkozott, ahhoz hasonlítják, hogy Dante találkozik Vergiliussal az Isteni színjátékban . MacDonald mentorává és vezetőjévé válik utazása során, ahogy Virgil lett Dante számára. MacDonald szerint mindaddig, amíg lehetséges elhagyni a poklot és belépni a mennybe, meg lehet fordulni ( megtérni ), vagy ahogy Lewis mondja, elfogadni a szüntelen örömet.

A narrátor kérdésére válaszolva Macdonald megerősíti, hogy minden, ami történik, álom. A sakkkép használata, valamint az álomelemek megfeleltetése, valamint a narrátor utazásának részletei az „ Alice kalandjai Csodaországban ” és „ A szemüvegen keresztül” című könyvekre utalnak .

A narrátor rájön, hogy a nyomasztó szürke város és kísérteties lakói a valósághoz és az égbolt hatalmasságához képest rendkívül kicsik és gyakorlatilag láthatatlanok. A végéhez közeledve leírja a kísértetek rémületét és gyötrelmét a napkelte pillanatában, a napsugarakat nehéz kövekhez hasonlítva, amelyek elpusztítják kísérteties testét (ebben a pillanatban a ráhulló könyvek ébresztik fel). Ez párhuzam John Bunyan „ A zarándok haladása” című könyvének szereplőjével – egy emberrel, aki a végítéletről álmodik . A könyv vége, amelyben a narrátor felébred, és a Nagy-Britanniában zajló háború nemkívánatos valóságában találja magát, szándékosan utánozza a Zarándokok Haladása utolsó mondatát: "És felébredtem, és íme, az egész egy álom volt."

Színházi előadások

A philadelphiai drámaíró és színész , Anthony Lawton A válás című eredeti produkcióját a Lantern Theatre Company többször is színpadra állította , köztük egy hetes bemutatót 2012 februárjában. A történetet 2004-ben Robert Smith is adaptálta a kaliforniai San Diego-i Lamb 's Players Theatre - ben, és abban az évben bekerült a színházi szezonjukba. Smith eredetileg az angliai oxfordi és cambridge -i C. S. Lewis konferenciára adaptálta , mielőtt engedélyt kapott, hogy beillessze a színházi évadjába.

2007-ben a Magis Theater bemutatta produkcióját egy off-Broadway-en a Theatre 315 -ben, a színházi negyedben , Elizabeth Swados zeneszerző díjnyertes zenéjével és Ralph Lee bábjátékával [2] . A The New York Times -ban fantáziájáért, színpadiasságáért, ügyességéért és bátorságáért dicsérő Neil színházi kritikus a produkció ötletét "lelki dolgokról való mély elmélkedésre" hívta. A későbbi években ez a színház szorosan együttműködött C. S. Lewis örökségével, és több mint egy tucat színházi társulat számára készített produkciókat , Ecuadortól Kanadáig . A seattle-i Taproot Színház 2010-ben a Magist választotta új évadának megnyitására, és közkívánatra meghosszabbította a műsorát. [3] A Pacific Theatre a 2010–2011-es színházi évadban bemutatta a Magis című produkciót. [négy]

2012 végén az Performing Arts Movement [5] engedélyt kapott a Divorce színpadi változatának elkészítésére. A produkciót 2013. december 14-én mutatták be a Phoenixben , majd 2014-ben és 2015-ben is turnéztak az Egyesült Államokban . [6]

Mozgókép

Bejelentették, hogy az Mpower Pictures és a Beloved Pictures jelenleg a Divorce filmadaptációján dolgozik . Stephen McEveety irányítja a produkciós csapatot, és N. D. Wilson írja a forgatókönyvet. [7] Eredetileg 2013-ra tervezték a premierjét. [nyolc]

Jegyzetek

1. ↑ Douglas A. Anderson. Tales Before Narnia: A modern fantasy és a sci-fi gyökerei. - 2008. - ISBN 978-0-345-49890-8 .
2. ↑ Magis Színház társulata - The Great Divorce Gallery (elérhetetlen link) . magistheatre.org. Hozzáférés időpontja: 2016. február 21. Az eredetiből archiválva : 2016. április 2. (határozatlan) 
3. ↑ Great Divorce hozzáadott teljesítmény (downlink) . Tap root színház (2010). Letöltve: 2016. február 21. Az eredetiből archiválva : 2012. április 8.. (határozatlan) 
4. ↑ Pacific Theatre – A nagy válás (elérhetetlen link) . pacifictheatre.org. Hozzáférés időpontja: 2016. február 21. Az eredetiből archiválva : 2016. március 4. (határozatlan) 
5. ↑ Előadóművészeti ösztöndíj (a link nem elérhető) . www.screwtapeonstage.com Hozzáférés időpontja: 2016. február 21. Az eredetiből archiválva : 2016. március 6. (határozatlan) 
6. ↑ Előadóművészeti ösztöndíj . greatdivorceonstage.com. Letöltve: 2016. február 21. Az eredetiből archiválva : 2016. március 5.. (határozatlan)
7. ↑ Dave McNary. A producerek összeházasodtak a „Válás” fantáziával  (angolul) . Fajta. Hozzáférés dátuma: 2016. február 21. Az eredetiből archiválva : 2010. június 28.
8. ↑ A nagy válás (2000. január 1.). Hozzáférés dátuma: 2016. február 21. Az eredetiből archiválva : 2016. március 7. (határozatlan)

Tematikus oldalak	Internet spekulatív szépirodalmi adatbázis OCLC
Bibliográfiai katalógusokban	LOC : 84020026