városi kerület | |
Puer | |
---|---|
bálna. pl. 普洱, pinyin Pǔ'ěr | |
22°46′49″ s. SH. 100°58′11″ K e. | |
Ország | Kína |
Tartományok | Yunnan |
Történelem és földrajz | |
Négyzet |
|
Magasság | 1306 ± 1 m |
Időzóna | UTC+8:00 |
Népesség | |
Népesség | |
Digitális azonosítók | |
Telefon kód | 879 |
Irányítószámok | Villa: 665000 |
Hivatalos oldal | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Pu'er ( kínaiul: 普洱 , pinyin Pǔ'ěr ) városi körzet Jünnan tartományban , Kínában .
Amikor a Csing Birodalom idején a nemzeti kisebbségeknek a birodalom adminisztratív struktúráiba való integrálására törekedtek, 1729-ben létrehozták a Puer Adminisztrációt (普洱府); Ning'er megyét (宁洱县) hozták létre a kormányzati hatóság székhelyének igazgatására. A hszinhaji forradalom után Kínában végrehajtották a közigazgatási felosztás szerkezetének reformját, melynek során felszámolták a tanácsokat, ezért 1913-ban feloszlatták Puer megyét.
Miután Yunnan tartomány 1950-ben bekerült a KNK-ba, megalakult a Ning'er Különleges Régió (宁洱专区), amelynek hatóságai Ning'er megyében helyezkedtek el; A különleges régióba 14 megye és a Cangyuan Ideiglenes Kormány (沧源设治局) tartozott.
1951. április 2-án a Kínai Népköztársaság Államtanácsa a Ning'er Különleges Területet Pu'er Különleges Régiónak (普洱专区) nevezte át, Ning'er megyét pedig Pu'er megyének (普洱县).
1952. november 21-én a Kínai Népköztársaság Államtanácsának rendeletével a Cangyuan Ideiglenes Kormányból Cangyuan megyét (沧源县) hozták létre.
1952. november 25-én a Kínai Népköztársaság Államtanácsának 1952. november 25-i rendeletével Cangyuan megyét az új Mianning Különleges Régióhoz (缅宁专区) helyezték át.
1953. március 28-án a Kínai Népköztársaság Államtanácsa a Pu'er Különleges Területet Simao Különleges Területre (思茅专区) nevezte át, Simao megye pedig a különleges régió hatóságainak székhelye lett.
1953. április 7-én a megyei szintű Lancang Lahu autonóm régiót (澜沧拉祜族自治区(县级)) elválasztották Lancang megyétől.
1953. július 11-én Ningjiang megyét (宁江县) felosztották Lancang Lahu Autonóm Régió és Fohai megye között.
1953. november 3-án Liushun megyét (六顺县) Simao megyéhez csatolták.
1954. május 18-án Csiangcseng megyét (江城县) az Állam Tanácsa május 19-én, az Állam Tanácsa május 19-én Jiangcheng-Hani-yi autonóm régióvá (江城哈尼族彝族自治区(县级148)) szervezte át megyei szinten. Kínáé.
A Kínai Népköztársaság Államtanácsának 1954. szeptember 1-i rendeletével a járási szintű Xishuangbanna Dai Autonóm Régiót (立西双版纳傣族自治区(地级 Régió) elválasztották a Simao 4 különleges megyéktől. és számos kisebb közigazgatási egység.
1954. október 16-án Lancang megye és Lancang Lahu autonóm régió találkozásánál megalakult Menglian Dai Lahu Kawa Autonóm Régió (孟连县傣族拉祜族佧佤族自治区).
1955-ben Jiangcheng Hani Yi autonóm régiót Jiangcheng Hani Yi autonóm megyévé alakították át, Lancang megyét pedig Lancang Lahu autonóm régióhoz csatolták.
1956 októberében Ximen megyét (西盟县) elválasztották Lancang Lahu autonóm régiótól.
A Kínai Népköztársaság Államtanácsának 1957. október 19-i rendeletével a Simao Különleges Régiót feloszlatták, és a hozzá tartozó közigazgatási egységeket a Xishuangbanna Dai Autonóm Prefektúrához helyezték át . 1959. december 10-én a Menglian Dai Lahu Kawa Autonóm Régió Menglian Dai Lahu Kawa Autonóm Megye (孟连傣族拉祜族佧佤族自治县), Lancang Lahu Autonóm Régió pedig Lancang Lahu Autonóm megye lett.
1960. szeptember 13-án a Kínai Népköztársaság Államtanácsának rendeletével Simao megyét Pu'er megyéhez csatolták, a feloszlatott Zhenyuan megye (镇沅县) földjeit pedig négy másik megye között osztották fel. 1962. március 27-én a Kínai Népköztársaság Államtanácsának rendeletével újjáalapították Zhenyuan megyét. 1963. szeptember 13-án a Kínai Népköztársaság Államtanácsának 1963. szeptember 13-i rendeletével Menglian-Dai-Lahu-Kawa autonóm megyét Menglian-Dai-Lahu-Wa autonóm megyére nevezték át. 1963. szeptember 14-én a Kínai Népköztársaság Államtanácsának rendelete Ximen megyét Ximen Wai autonóm megyévé szervezte át.
A Kínai Népköztársaság Államtanácsának 1964. augusztus 18-i rendeletével újra létrehozták a Simao Különleges Régiót, amelyben 5 megye és 4 autonóm megye tért vissza Xishuangbanna Dai Autonóm Prefektúrából.
1970-ben a Simao Különleges Régiót Simao megyének (思茅地区) nevezték át.
1979. július 30-án a Kínai Népköztársaság Állami Tanácsának 1979. július 30-i rendeletével Mojiang megyét átszervezték Mojiang Hani autonóm megyévé.
1981. május 9-én a Kínai Népköztársaság Állami Tanácsa újjáalapította Simao megyét, amelyben a megyei hatóságok működtek.
A Kínai Népköztársaság Államtanácsának 1985. június 11-i rendeletével Jingdong megyét Jingdong Yi autonóm megyévé, Jingu megyét Jingu Dai Yi autonóm megyévé, Pu'er megyét Puer Hani Yi autonóm megyévé (普洱) alakították át.哈尼族彝族自治县).
1990. február 3-án a Kínai Népköztársaság Államtanácsának rendeletével Zhenyuan megyét átszervezték Zhenyuan-I-Hani-Lahu autonóm megyévé.
1993. március 25-én Simao megye Simao City megye (思茅市) lett.
2003. október 30-án a Kínai Népköztársaság Államtanácsa feloszlatta Simao megyét és Simao City megyét, és létrehozta Simao várost (思茅市); az egykori Simao város területe Cuiyun (翠云区) lett azon belül.
A Kínai Népköztársaság Államtanácsának 2007. január 21-i rendeletével Simao várost Pu'er városra, Pu'er Hani Ii autonóm megyét Ning'er Hani Ii autonóm megyére, Cuiyun körzetet pedig átnevezték. Simao kerület.
Pu'er megye a Han , Yi , Hani , Bai , Dai , Wa , Bulan , Lahu és Hui otthona .
A városrész 1 városi alárendeltségű kerületre és 9 autonóm megyére oszlik:
Térkép | |||||
---|---|---|---|---|---|
Simao
Ning'er-Khani-I autonóm megye Mojiang Han autonóm megye Jingdong Yi autonóm megye Jinggu Dai Yi autonóm megye Zhenyuan Yi Hani Lahu autonóm megye Jiangcheng Hani Yi autonóm megye Menglian Dai- Lahu Wa autonóm megye Lancang Lahu autonóm megye Shimen Wai autonóm megye | |||||
Állapot | Név | Hieroglifák | Pinyin | Népesség (2010) |
Terület (km²) |
Terület | Simao | 思茅区 | Simao qū | ||
Ning'er-Khani-I autonóm megye | 宁洱哈尼族彝族自治县 | Níng'ěr Hānízú Yízú zìzhìxiàn | |||
Mojiang Han autonóm megye | 墨江哈尼族自治县 | Mòjiāng Hānízú zìzhìxiàn | |||
Jingdong Yi autonóm megye | 景东彝族自治县 | Jǐngdōng Yízú zìzhìxiàn | |||
Jinggu Dai Yi autonóm megye | 景谷傣族彝族自治县 | Jǐnggǔ Dǎizú Yízú zìzhìxiàn | |||
Zhenyuan Yi Hani Lahu autonóm megye | 镇沅彝族哈尼族拉祜族自治县 | Zhènyuán Yízú Hānízú Lāhùzú zìzhìxiàn | |||
Jiangcheng Hani Yi autonóm megye | 江城哈尼族彝族自治县 | Jiāngchéng Hānízú Yízú zìzhìxiàn | |||
Menglian-Dai-Lahu-Wai autonóm megye | 孟连傣族拉祜族佤族自治县 | Mènglián Dǎizú Lāhùzú Wǎzú zìzhìxiàn | |||
Lancang Lahu autonóm megye | 澜沧拉祜族自治县 | Láncāng Lāhùzú zìzhìxiàn | |||
Shimen Wai autonóm megye | 西盟佤族自治县 | Xīméng Wǎzú zìzhìxiàn |
2013-ban Pu'er megyében létrehozták a Nemzeti Zöldgazdasági Kísérleti Zónát, melynek fő célja az erdők és rezervátumok területének növelése, a levegőminőség javítása, az elefántok tenyésztése, a turizmus fejlesztése, a tiszta energia, az ökológiai mezőgazdaság és erdőgazdálkodás. . Azóta a Power vezeti a tea- és kávéipart Kínában. A 2016 és 2020 közötti időszakban Puer bruttó regionális termékének éves növekedése 10,9% volt [2] .
A régió egyik kiemelt terméke a puerh tea , amelyet hazai és exportra egyaránt gyártanak . A megye Kína legnagyobb kávétermelője is. A kávébab fő vásárlói a Nestle és a Starbucks . 2021 végén Puer megyében a kávéfák ültetési területe elérte a 44,53 hektárt, a kávébab termelése pedig 46 ezer tonnát [3] .
Az áram a G213-as (Ejin - Qi - Mynla ), a Kunming -Mynla (G8511) és a Kunming- Bangkok gyorsforgalmi utakon halad át .
A kerületben új állomás található a Kína-Laosz [4] vasútvonalon .
A megyét a Puer Simao repülőtér szolgálja ki .
Yunnan tartomány közigazgatási felosztása | |
---|---|
városi kerületek | |
Autonóm régiók |