Autonóm Okrug | |
Xishuangbanna Dai autonóm prefektúra | |
---|---|
bálna. 西双版纳 傣族自治州 | |
22°00′ s. SH. 100°48′ K e. | |
Ország | Kína |
Tartományok | Yunnan |
Történelem és földrajz | |
Négyzet |
|
Időzóna | UTC+8:00 |
Népesség | |
Népesség |
|
Digitális azonosítók | |
Telefon kód | 691 |
Irányítószámok | 666100 |
Hivatalos oldal | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Xishuangbanna Dai Autonóm Prefektúra ( kínaiul: 西双版纳 傣族自治州, pinyin Xīshuāngbǎnnà Dǎizú zìzhìzhōu ) egy autonóm régió Yunnan tartományban , Kínában .
Ősidők óta ezeket a területeket thai törzsek lakták. A 16. század második felében Kenhung államot a burmai Taungoo állam foglalta el , amely a régiót 12 "pan" nevű közigazgatási részre osztotta. A Ly nyelvben a "12 pan" úgy hangzik, mint "sipsong phanna"; a kínai "Xishuangbanna" név a régió Lysk nevének kínai átírása.
A Taungoo állam összeomlása után ezek a földek Lannatai thai állam részévé váltak , amely végül kénytelen volt elismerni a burmai szuverenitását. A 18. században, a burmai-kínai háborúk után Lannatai elnyerte függetlenségét. A 19. század közepén dinasztikus harc bontakozott ki, amelynek eredményeként a Qing Birodalom által támogatott uralkodó győzött ezen a vidéken .
A hszinhaj-forradalom után a köztársasági hatóságok a helyi uralkodókat nem egy idegen vazallus állam uralkodóinak tekintették, hanem egyetlen országon belüli nemzeti kisebbségek vezetőinek.
A polgárháború végső szakaszában ezeken a helyeken keresztül a legyőzött Kuomintang csapatok maradványai Burma területére vonultak vissza, ezért még a Kínai Népköztársaság 1949-es kikiáltása és Yunnan tartomány 1950-es belépése után is a kommunisták hatalma ezen a területen nem alakult ki azonnal, ez a folyamat egészen 1953-ig elhúzódott. Közigazgatásilag ezek a földek kezdetben a szomszédos Pu'er különleges régióhoz (普洱专区) tartoztak. 1953. március 28-án a Kínai Népköztársaság Államtanácsának rendelete a Pu'er Különleges Régiót Simao Különleges Régiónak (思茅专区) nevezte át.
A Kínai Népköztársaság Államtanácsának 1954. szeptember 1-i rendeletével a járási szintű Xishuangbanna Dai Autonóm Régiót (西双版纳傣族自治区(地级)) leválasztották a Simao Különleges Régióból 1 kerület és több település. Minden megyét feloszlattak, és Xishuangbanna Dai autonóm régiót 12 "banna", 2 autonóm régióra és 1 hegyvidéki régióra osztották.
1957-ben Xishuangbanna Dai Autonóm Területet átszervezték Xishuangbanna Dai Autonóm Prefektúrává, és 5 bannára osztották fel.
A Kínai Népköztársaság Államtanácsának 1957. október 19-i rendeletével a Simao Különleges Régiót feloszlatták, és a hozzá tartozó közigazgatási egységeket Xishuangbanna Dai Autonóm Prefektúrához helyezték át.
1958-ban 5 "banna" alakult 5 megyévé. 1959-ben Yiwu megyét (易武县) Mengla megyéhez, Mengzhe megyét (勐遮县) pedig Menghai megyéhez csatolták.
1964. augusztus 18-án a Kínai Népköztársaság Államtanácsának rendeletével újra létrehozták a Simao Különleges Régiót, amelyben 5 megye és 4 autonóm megye tért vissza Xishuangbanna-Dai autonóm prefektúrából; Xishuangbanna Dai autonóm prefektúra 3 megyével rendelkezik.
1993 decemberében Jinghong megye (景洪县) városi megye lett.
Az autonóm régió 1 város megyére és 2 megyére oszlik:
Térkép | |||||
---|---|---|---|---|---|
Jinghong menghai Menla | |||||
Állapot | Név | Hieroglifák | Pinyin | Népesség (2010) |
Terület (km²) |
városi megye | Jinghong | 景洪市 | Jǐnghong shì | ||
megye | menghai | 勐海县 | Měnghǎi xiàn | ||
megye | Menla | 勐腊县 | Měnglà xian |
A járásban a 2000. évi népszámlálás adatai szerint 993,4 ezer ember él.
Emberek | népesség | Részvény |
---|---|---|
Százszorszép | 296 930 | 29,89% |
kínai | 289 181 | 29,11% |
édesem | 186 067 | 18,73% |
És | 55 772 | 5,61% |
Lahu | 55 548 | 5,59% |
Bulany | 36 453 | 3,67% |
jino | 20 199 | 2,03% |
Yao | 18 679 | 1,88% |
Miao | 11 037 | 1,11% |
bai | 5931 | 0,6% |
állampolgárság nincs megadva | 5640 | 0,57% |
Hui emberek | 3911 | 0,39% |
Wa | 3112 | 0,31% |
Zhuang | 2130 | 0,21% |
Egyéb | 2807 | 0,3% |
Yunnan tartomány közigazgatási felosztása | |
---|---|
városi kerületek | |
Autonóm régiók |