Autonóm Okrug | |
Honghe-Hani-Ii autonóm prefektúra | |
---|---|
bálna. gyakorlat 红河哈尼族彝族自治州 | |
23°22′15″ s. SH. 103°22′41″ K e. | |
Ország | Kína |
Tartományok | Yunnan |
Történelem és földrajz | |
Az alapítás dátuma | 1957. szeptember 6 |
Négyzet |
|
Időzóna | UTC+8:00 |
Népesség | |
Népesség | |
Digitális azonosítók | |
Telefon kód | 873 |
Irányítószámok | 661400 |
Hivatalos oldal | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Honghe Hani Yi autonóm prefektúra ( kínaiul: 红河 哈尼族彝族自治州, pinyin Hónghé Hānízú Yízú Zìzhìzhōu ) egy autonóm régió Kínában , Yunnan tartományban . Az autonóm régió nevét a Honghe folyóról kapta .
A 20. század közepéig ezek a területek nem alkottak egységes közigazgatási struktúrát.
Miután 1950 márciusában Yunnan tartomány a KNK-hoz csatlakozott, létrejött a Mengzi különleges régió (蒙自专区), amely 12 megyéből és 1 városból állt; a különleges régió hatóságai Mengzi megyében (蒙自县) helyezkedtek el. 1951-ben Xinmin megyét (新民县) Yuanyang névre keresztelték, Honghe megyét (红河县) megyei szintű Honghe Aini autonóm régióra (红河县爱尼族自治区(县) és 沪ji megyére nevezték át. város megye , átkerült a speciális régióból a tartományi hatóságok közvetlen irányítása alá. 1953-ban a Honghe-Hani Autonóm Régiót (红河哈尼族自治区) leválasztották a Mengzi Különleges Régióról, amelybe Yuanjiang (amely a kormány székhelyévé vált), Yuanjiang , Jinping és Honghe (a Honghe- Ainiből újjáteremtett) megyéket választották. Megyei szinten autonóm régió) átadta .
1954-ben a Yiliang Különleges Régiót (宜良专区) feloszlatták, és az annak részét képező megyei szintű Mile Yi Autonóm Terület (弥勒彝族自治区(县级)) a Mengzi Különleges Régió része lett; ugyanebben az évben Yuanjiang megyét áthelyezték a Yuxi különleges régióba (玉溪专区). 1955-ben Hekou város (河口市) megye, a Mile-Ii autonóm régió pedig Mile-Ii autonóm megye lett; ezzel egy időben Honghe, Yuanyang, Mojiang és Jinping megyék találkozásánál megalakult a Liucun Adminisztráció (六村办事处). 1957-ben Mengzi Különleges Területet és Honghe Hani Autonóm Területet összevonták Honghe Hani Yi Autonóm Prefektúrával (Mile Yi autonóm megyéből Mile megye lett); Mengzi megye az Autonóm Terület hatóságainak székhelye lett.
1958-ban Gejiu város megye az Autonóm Régió fennhatósága alá került, és hatóságainak székhelye lett; ugyanebben az évben Kaiyuan megyét felosztották Gejiu város és Wenshan megye között, Mengziu megyét Gejiu városhoz csatolták, Luxi megyét Quijing különleges régió (曲靖专区) Mile megyéhez csatolták, Liucun megye pedig Luchun megye lett. 1960-ban Quxi megyét Jianshui megyéhez, Longwu megyét Shizhan megyéhez, Pingbian megyét Hekou megyéhez csatolták; ezzel egy időben Mengzi és Kaiyuan megyéket újra létrehozták Gejiu város megye hatóságainak fennhatósága alá. 1961-ben Mengzi és Kaiyuan megyék az autonóm prefektúra fennhatósága alá kerültek. 1962-ben létrehozták újra Luxi és Pingbian megyéket. 1963-ban Pingbian megyéből Pingbian-Miao autonóm megye, Hekou megyéből pedig Hekou-Yao autonóm megye lett.
1981-ben Kaiyuan megyét városi megyévé minősítették.
1985-ben Jinping megye Jinping-Miao-Yao-Dai autonóm megye lett.
2003-ban az autonóm régió kormánya Gejiu megyéből Mengziu megyébe költözött.
2010-ben Mengzi megyét városi megyévé minősítették.
2013-ban Milay megyét városi megyévé minősítették.
Az autonóm régió 4 városi megyére, 6 megyére és 3 autonóm megyére oszlik:
Térkép | |||||
---|---|---|---|---|---|
Geju
Kaiyuan
Mengzi
Mérföld
Pingbian Miao autonóm megye Jianshui Shipin Lucy yuanyang Honghe Jinping-Miao-Yao-Dai autonóm megye Luchun Hekou-Yao autonóm megye | |||||
Állapot | Név | Hieroglifák | Pinyin | Népesség (2010) |
Terület (km²) |
városi megye | Geju | 个旧市 | Gejiu shim | ||
városi megye | Kaiyuan | 开远市 | Kaiyuǎn shì | ||
városi megye | Mengzi | 蒙自市 | Mengzì shì | ||
városi megye | Mérföld | 弥勒市 | Mérföld alátét | ||
megye | Jianshui | 建水县 | Jianshuǐ xian | ||
megye | Shipin | 石屏县 | Shipíng xian | ||
megye | Lucy | 泸西县 | Lúxī xian | ||
megye | yuanyang | 元阳县 | Yuanyang Xian | ||
megye | Honghe | 红河县 | Honghe Xian | ||
megye | Luchun | 绿春县 | Lǜchūn xian | ||
Pingbian Miao autonóm megye | 屏边苗族自治县 | Píngbiān Miáozú zìzhìxiàn | |||
Jinping-Miao-Yao-Dai autonóm megye | 金平苗族瑶族傣族自治县 | Jīnpíng Miáozú Yáozú Dǎizú zìzhìxiàn | |||
Hekou-Yao autonóm megye | 河口瑶族自治县 | Hékǒu Yáozú zìzhìxiàn |
A járásban a 2000. évi népszámlálás adatai szerint 4130,5 ezer ember él. A nemzeti összetételt a következő népek uralták:
Emberek | Népesség | Részvény |
---|---|---|
kínai | 1 830 245 | 44,31% |
És | 973 732 | 23,57% |
édesem | 685 727 | 16,6% |
Miao | 274 147 | 6,64% |
Zhuang | 99 132 | 2,4% |
Százszorszép | 98 164 | 2,38% |
Yao | 76 947 | 1,86% |
Huizu | 68 033 | 1,65% |
Lahu | 9900 | 0,24% |
bai | 4 161 | 0,1% |
bóják | 3 736 | 0,09% |
mongolok | 1 214 | 0,03% |
Hogy | 835 | 0,02% |
Yunnan tartomány közigazgatási felosztása | |
---|---|
városi kerületek | |
Autonóm régiók |