Honghe-Hani-Ii autonóm prefektúra

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. április 19-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .
Autonóm Okrug
Honghe-Hani-Ii
autonóm prefektúra
bálna. gyakorlat 红河哈尼族彝族自治州
23°22′15″ s. SH. 103°22′41″ K e.
Ország  Kína
Tartományok Yunnan
Történelem és földrajz
Az alapítás dátuma 1957. szeptember 6
Négyzet
  • 32 170,9 km²
Időzóna UTC+8:00
Népesség
Népesség
Digitális azonosítók
Telefon kód 873
Irányítószámok 661400
Hivatalos oldal
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Honghe Hani Yi autonóm prefektúra ( kínaiul: 红河 哈尼族彝族自治州, pinyin Hónghé Hānízú Yízú Zìzhìzhōu ) egy autonóm régió Kínában , Yunnan tartományban . Az autonóm régió nevét a Honghe folyóról kapta .

Történelem

A 20. század közepéig ezek a területek nem alkottak egységes közigazgatási struktúrát.

Miután 1950 márciusában Yunnan tartomány a KNK-hoz csatlakozott, létrejött a Mengzi különleges régió (蒙自专区), amely 12 megyéből és 1 városból állt; a különleges régió hatóságai Mengzi megyében (蒙自县) helyezkedtek el. 1951-ben Xinmin megyét (新民县) Yuanyang névre keresztelték, Honghe megyét (红河县) megyei szintű Honghe Aini autonóm régióra (红河县爱尼族自治区(县) és 沪ji megyére nevezték át. város megye , átkerült a speciális régióból a tartományi hatóságok közvetlen irányítása alá. 1953-ban a Honghe-Hani Autonóm Régiót (红河哈尼族自治区) leválasztották a Mengzi Különleges Régióról, amelybe Yuanjiang (amely a kormány székhelyévé vált), Yuanjiang , Jinping és Honghe (a Honghe- Ainiből újjáteremtett) megyéket választották. Megyei szinten autonóm régió) átadta .

1954-ben a Yiliang Különleges Régiót (宜良专区) feloszlatták, és az annak részét képező megyei szintű Mile Yi Autonóm Terület (弥勒彝族自治区(县级)) a Mengzi Különleges Régió része lett; ugyanebben az évben Yuanjiang megyét áthelyezték a Yuxi különleges régióba (玉溪专区). 1955-ben Hekou város (河口市) megye, a Mile-Ii autonóm régió pedig Mile-Ii autonóm megye lett; ezzel egy időben Honghe, Yuanyang, Mojiang és Jinping megyék találkozásánál megalakult a Liucun Adminisztráció (六村办事处). 1957-ben Mengzi Különleges Területet és Honghe Hani Autonóm Területet összevonták Honghe Hani Yi Autonóm Prefektúrával (Mile Yi autonóm megyéből Mile megye lett); Mengzi megye az Autonóm Terület hatóságainak székhelye lett.

1958-ban Gejiu város megye az Autonóm Régió fennhatósága alá került, és hatóságainak székhelye lett; ugyanebben az évben Kaiyuan megyét felosztották Gejiu város és Wenshan megye között, Mengziu megyét Gejiu városhoz csatolták, Luxi megyét Quijing különleges régió (曲靖专区) Mile megyéhez csatolták, Liucun megye pedig Luchun megye lett. 1960-ban Quxi megyét Jianshui megyéhez, Longwu megyét Shizhan megyéhez, Pingbian megyét Hekou megyéhez csatolták; ezzel egy időben Mengzi és Kaiyuan megyéket újra létrehozták Gejiu város megye hatóságainak fennhatósága alá. 1961-ben Mengzi és Kaiyuan megyék az autonóm prefektúra fennhatósága alá kerültek. 1962-ben létrehozták újra Luxi és Pingbian megyéket. 1963-ban Pingbian megyéből Pingbian-Miao autonóm megye, Hekou megyéből pedig Hekou-Yao autonóm megye lett.

1981-ben Kaiyuan megyét városi megyévé minősítették.

1985-ben Jinping megye Jinping-Miao-Yao-Dai autonóm megye lett.

2003-ban az autonóm régió kormánya Gejiu megyéből Mengziu megyébe költözött.

2010-ben Mengzi megyét városi megyévé minősítették.

2013-ban Milay megyét városi megyévé minősítették.

Közigazgatási felosztások

Az autonóm régió 4 városi megyére, 6 megyére és 3 autonóm megyére oszlik:

Térkép
Geju Kaiyuan Mengzi Mérföld Pingbian Miao
autonóm megye
Jianshui Shipin Lucy yuanyang Honghe Jinping-Miao-Yao-Dai
autonóm megye
Luchun Hekou-Yao
autonóm megye
Állapot Név Hieroglifák Pinyin Népesség
(2010)
Terület (km²)
városi megye Geju 个旧市 Gejiu shim
városi megye Kaiyuan 开远市 Kaiyuǎn shì
városi megye Mengzi 蒙自市 Mengzì shì
városi megye Mérföld 弥勒市 Mérföld alátét
megye Jianshui 建水县 Jianshuǐ xian
megye Shipin 石屏县 Shipíng xian
megye Lucy 泸西县 Lúxī xian
megye yuanyang 元阳县 Yuanyang Xian
megye Honghe 红河县 Honghe Xian
megye Luchun 绿春县 Lǜchūn xian
Pingbian Miao autonóm megye 屏边苗族自治县 Píngbiān Miáozú zìzhìxiàn
Jinping-Miao-Yao-Dai autonóm megye 金平苗族瑶族傣族自治县 Jīnpíng Miáozú Yáozú Dǎizú zìzhìxiàn
Hekou-Yao autonóm megye 河口瑶族自治县 Hékǒu Yáozú zìzhìxiàn

Népesség és nemzeti összetétel (2000)

A járásban a 2000. évi népszámlálás adatai szerint 4130,5 ezer ember él. A nemzeti összetételt a következő népek uralták:

Emberek Népesség Részvény
kínai 1 830 245 44,31%
És 973 732 23,57%
édesem 685 727 16,6%
Miao 274 147 6,64%
Zhuang 99 132 2,4%
Százszorszép 98 164 2,38%
Yao 76 947 1,86%
Huizu 68 033 1,65%
Lahu 9900 0,24%
bai 4 161 0,1%
bóják 3 736 0,09%
mongolok 1 214 0,03%
Hogy 835 0,02%

Jegyzetek

  1. A Kínai Népköztársaság hetedik népszámlálása

Linkek