A toroksorok számának problémája a protoindoeurópai nyelvben
|
Ez az oldal vagy szakasz dévanagari szkriptű szöveget tartalmaz . Ha nem rendelkezik a szükséges betűtípusokkal , előfordulhat, hogy egyes karakterek nem jelennek meg megfelelően. |
A toroksorok számának problémája a protoindoeurópai nyelvben tudományos probléma, amely a 19. század 70-es éveiben merült fel. A tudósok sokáig nem tudtak konszenzusra jutni a protoindoeurópai nyelvre rekonstruált hátsó nyelvi sorok számáról .
Történelem
Háromsoros hipotézis
Úgy véli, hogy az ősnyelvben három sor hátnyelvű volt: palatovuláris, tiszta veláris, labioveláris. Ezt az álláspontot képviseli G. Ascoli , K. Brugman , A. Leskin , O. Semereni , F. F. Fortunatov , S. K. Bulich , A. I. Sobolevsky , I. M. Tronsky , T. V. Gamkrelidze , Vjacs. Nap. Ivanov és mások.
Kétsoros hipotézisek
A. Meie , G. Hirt , V. A. Bogoroditsky , V. K. Zhuravlev , A. N. Savchenko csak a tiszta veláris és labio-veláris sorozatokat ismeri fel, és azzal érvelnek, hogy a palatalizáltak másodlagosan fejlődtek ki a szatem nyelvekben . E. Kurilovich és H. Reichelt ezzel szemben csak a veláris és palatalizált nyelv létezését fogadja el, arra hivatkozva, hogy a labioveláris a centum nyelvekben másodlagosan fejlődött ki.
Egysoros hipotézis
Csak egy hátsó nyelvsorozatot posztulál, a centum és a satem nyelvekben eltérően osztva. Ezt a koncepciót támogatja S. Mladenov és J. Safarevich .
Szigorúan véve a különféle hipotézisek nem zárják ki egymást. A protoindoeurópai nyelv különféle evolúciós állapotait tükrözhetik. Ezért helyesebb a toroksorok számának kérdését közvetlenül az indoeurópai nyelvi egység összeomlása előtt feltenni.
Jelenlegi állapot
Jelenleg a legelismertebb a háromsoros hipotézis, amely az albán és a luvi nyelv anyagára épül .
Az albán nyelv nyomait megőrizte mindhárom hátsó nyelvsornak [1] [2] .
| Velar tiszta | Példák |
|---|---|
| *g>g | alb. gjuhë/gluhë "nyelv" az OE-ben calla "hívás", ír. gall "híres", st. hang . |
| *k>k | alb. kam "van" a lat. capiō "veszek, kapok", gótika. haban "van" |
| * gh >g | alb. mjegull "felhő" más görögül. ὁμίχλη "köd", lit. miglà , st. köd |
| Palatovelar | Példák |
|---|---|
| **g'>*dz>dh | alb. dhëmb/dhamb "fog" a Skt. जम्भः (jambhaḥ) "fog", más görög. γόμφος "peg", tokh. És kam "fog", tokh. Keme "fog", lett. zuobs "fog", st. zub |
| **k'>*c>th | alb. thjermë "szürke" a Lit. širmas "szürke"; alb. thjerrë "lencse" at lat. cicero "borsó", kar. sisern "borsó" |
| ** g'h >>dz>dh | alb. vjedh "lopni" a Skt. वहति (vahati) "viszi, elviszi", lat. vehō "hordj, vigyél", gótikus. gawigan "lopni" |
| labioveláris | Példák |
|---|---|
| *g w > g nem elülső magánhangzók és mássalhangzók előtt | alb. grelle "mély hely" más görögül. βάραθρον "szellőző, szakadék", lit. gurklỹs , Rus. torok |
| *g w >z elülső magánhangzók előtt | alb. zi "fekete" a közel-keleti némettel. quat "piszkos", világít. gė́da "szégyen, gyalázat", st. kalandozik |
| *k w >k nem elülső magánhangzók és mássalhangzók előtt | alb. gjak "vér" más görögnél. ὀπός "lé", lit. sakaĩ "fagyanta", Rus. gyümölcslé |
| *k w >s az első magánhangzók előtt | alb. pesë "öt" in Skt. pañca , más görög. πέντε , lat. quinque |
| *g wh >g a nem elülső magánhangzók és mássalhangzók előtt | alb. djeg "égetni" a Skt. dáhati "ég, ég", lit. dègti "égetni" |
| *g wh >z az első magánhangzók előtt | alb. zjarr "tűz" a másik görögben. θέρος "nyár", Rus. hőség |
A mai adatok szerint a luvi nyelv a satem nyelvek csoportjába tartozik, de van néhány labioveláris reflexe is [3] :
- gre-ue ḱerd- Luv. zarza "szív" a het. kir/kart, angol. szív , rus. szív .
- gre-ue gʷen- luv. wana- oroszul . felesége .
E. Ziler ezeket a vallomásokat nem tartja meggyőzőnek [4] .
Jegyzetek
- ↑ Orel V. Az albán nyelv tömör történeti nyelvtana: a protoalbán rekonstrukciója. - Leiden - Boston - Köln: Brill, 2000. - S. 66-73.
- ↑ Bednarczuk L. Język albański // Języki indoeuropejskie. - Warszawa: PWN, 1986. - 489. o.
- ↑ Ivanov Vjacs. Nap. hettita. - Moszkva: URSS, 2001. - S. 231,236.
- ↑ Új görög és latin összehasonlító nyelvtan . - New York, Oxford: Oxford University Press, 1995. - 154. o .
Irodalom
- Maslova V. A. A protoszláv fonológia eredete. M., 2004
- Gamkrelidze T. V., Ivanov Vyach. Nap. Indoeurópai nyelv és indoeurópaiak: A protonyelv és protokultúra rekonstrukciója és történeti-tipológiai elemzése: 2 könyvben. - Tbiliszi: Tbilisi Egyetemi Kiadó, 1984.
- Orel V. Az albán nyelv tömör történeti nyelvtana: a proto-albán rekonstrukciója. Leiden-Boston-Köln: Brill. 2000.
| Proto-indoeurópai nyelv | |
|---|---|
| Fonetika |
|
| Morfonológia | |
| Morfológia | |
| Szintaxis | Wackernagel törvénye |
| Szójegyzék | |