Proto-Chukotka-Kamcsatka nyelv

Proto-Chukotka-Kamcsatka nyelv
Újjáépítés Csukcs-Kamcsatka nyelvek
leszármazottak

A proto-csukotka-kamcsatkan nyelv a csukcsi-kamcsatkan nyelvek feltételezett  közös őse [1] [2] , rekonstrukciója megtalálható a Chukotko-Kamchatkan nyelvek összehasonlító szótárában ( Csukotko-Kamcsatkan angol összehasonlító szótára). , 2005) Michael Fortescue .  

Létezik egy elmélet a proto-csukotka-kamcsatka és a proto- uráli nyelvek kapcsolatáról, amely többek között az ige és a tárgy azonos egyezésén alapul (a magyar ige a 3. személy alanyával és az objektummal) az 1. és 2. személynek nincs egybevágó morfémája , az egyes szám 1. személyű és 2. személyű ige pedig első pillantásra szabálytalan egybevágó morfémákat vesz fel, amelyek a Proto inverz megegyezési kényszeréből származtathatók  -Csukotka-Kamcsatka nyelv) [ 3] .

Fonetika

A hangsúly Fortescue szerint főként az utolsó előtti szótagra esett [4] .

Mássalhangzók

ajak- alveoláris nádor hát-nyelvű uvuláris
robbanó p t c k q
frikatívák v ð ɣ ʁ
orr m n ŋ
közelítők w l j
rhotikus r

A */c/ egy igazi zöngétlen palatális zárszó , nem az affricate č . A Proto-Chukotka-Kamchatka-ban nem voltak zöngés zárlatok, de van több olyan zöngés frikatívum - */v ð ɣ ʁ/  -, amelyeknek nincs zöngétlen párja (/f θ x/).

A */v/ zöngés labiális-dentális frikatíva, */ɣ/ zöngés veláris frikatíva (hasonlóan az ukrán „g”-hez), a */ʁ/ zöngés uvuláris frikatíva („francia „r”).

A teljes */t ð nlr/ sorozatot alveoláris hangok képviselik (*/t ð n/ nem fogászati).

Magánhangzók

elülső közepes hátulsó
felső én u
közepes e ə o
Alsó æ a

Rekonstrukció: OA Mudrak

Mássalhangzók
ajak- fogászati palatális oldalsó veláris uvuláris glottális
robbanóanyagok , afrikátok p t, s c k, kʷ q, qʷ
hangos frikatívák v ɣ, ɣʷ h, hʷ
hangtalan frikatívumok s s ɫ, ɫˈ
orr m n ŋ, ŋʷ ŋ̩
gége ʼ
A felülvizsgált változatban
ajak- fogászati alveoláris palatális oldalsó szilárd oldala puha veláris uvuláris glottális
robbanóanyagok , afrikátok p-(-p-) t-(-t-) ṭ- (-ṭ-) č- (-č-) ʎ̆ - (-ʎ̆ -) ʎ̥- (-ʎ̥-) k-, kʷ- (-k-) q-, qʷ- (-q-) ʼ-(-ʼ-)
hangú frikatívok és szonánsok v-(-v-) r-(-r-) j-(-j-) l-(-l-) l̥ - (-l̥ -) ɣ- (-ɣ-), ɣʷ- (-ɣʷ-) h- (-h-), hʷ- (-hʷ-)
hangtalan frikatívumok θ-(-θ-) θ̠ - (-θ̠ -)
orr m-(-m-) n-(-n-) n̥- (-n̥-) ŋ- (-ŋ-), ŋʷ- (-ŋʷ-) ŋ̊- (-ŋ̊-)
Magánhangzók
  • Az I ("gyenge") szinharmonikus sorozat magánhangzói: i, e, ə, u.
  • A II ("erős") szinharmonikus sorozat magánhangzói: ɨ, a, ъ, o.
  • A szinharmonikus sorozat III. ("erősebb" I, "gyengébb" II) magánhangzói: į, ạ, ə̯, ų  — a Koryak ( ạ => a, csukcsi nyelven e ) [ 5] [6] , ill . Itelmen reflexek [7] . Az itelmeneknél ráadásul többféle hangsúly is visszaáll (a modern itelmen nyelvjárásokhoz hangzó nyelvi anyagú korong alapján „Itelmen nyelv és kultúra” [8] ).
Átmeneti szabályok (hangharmónia)
  • A III. sorozat magánhangzóival az I. sorozat magánhangzói a III. sorozat magánhangzóivá válnak (szinkron szinten nem különböztethetők meg, kivéve a koriak e és ạ reflexeit , a csukcsi és itelmen nyelvjárásokat):
    • i > į ;
    • u > ų ;
    • e > ạ ;
    • ə > ə̯ .
  • A II. sorozat magánhangzóival az I. és III. sorozat magánhangzói a II. sorozat magánhangzóivá válnak:
    • i, į > ɨ ;
    • e, ạ > a ;
    • u, ų > o ;
    • ə, ə̯ > ъ .
Jegyzetek
  • A ə, ə̯ és ъ reflexek nem különböznek szinkronban a csukcsi-korjakban , de az ə < ъ átrendeződéshez vezet a második sorban.
  • Lehetséges, hogy a csukcsi-korjakban van vagy volt hangzásbeli különbségtétel az e < ɨ (beleértve az < i, į) és az e között ; a II. sorozat o és a , valamint az I. és III. sorozat magánhangzóiból eredő o és a között.
  • Az itelmen szinharmonizmusát a nyelvtani igazítások, a redukált magánhangzók és a különféle intonációk nehezítik. Az Itelmenben szinharmonizmus van a lekerekítettség tekintetében.
  • A szinharmonizmus elveszett néhány alutori dialektusban (és az írott alutorban) és a kerekben.
A vokalizmus leírása a 2011-es verzióban

A rekonstrukció O. A. Mudrak "Eskimo etymologion" című könyvén alapul, amely a felszálló magánhangzók harmóniáját írja le, mint a nyelvcsaládot alkotó paleo -szibériai ( Chukotka-Kamchatka , Yukagir , Nivkh ) és a mongol nyelv területi jellemzője . , Tungus-Mandzsu és eszkimó , amely felvette velük a kapcsolatot (54-56. o.).

mászik szinharmonikus sorozat elülső elülső középső közepes középső hátsó hátulsó
felső én én u
III én ų
felső középső én ə
III b.
II e o
átlagos II b
közép-alsó én a
III ạ
Alsó II a

Jelölések egyezései:

  • az I. sorozat e magánhangzója a 2000-es rekonstrukcióban az ä magánhangzónak felel meg ;
  • a III-as sorozat ə̯ magánhangzója az ъ magánhangzónak felel meg. ;
  • a II sorozat ɨ magánhangzója az e magánhangzónak felel meg .
Synharmonism in Koryak
  • Evezem: eiu ə
  • III sor: aiu ə
  • II sor: aeo ə
Szinharmonizmus Itelmenben
  • Sorok: ɛ i ɯ ə ə °
  • III. sor: ạ ɪ u ъ ъ°
  • II. sor: a ẹ ọ ъ ъ°

Nyelvtan

Általánosan elfogadott a 11 -es esetből álló Proto-Csukotka-Kamcsatka névrend visszaállítása, de Dibella Vdzenchny azt javasolja, hogy a 6-es esetből fejlesszük ki [9] .

A proto-csukotka-kamcsatka nyelv 11 esetes rendszere M. Fortescue szerint [10] .

ügy I. deklináció (egyes szám) II. deklináció (egyes szám) I. deklináció (többes szám) II. deklináció (többes szám)
abszolút ( névleges ) -∅/-(ə)n/-ŋæ/-lŋǝn -(ǝ)n -t -(ǝ)nti
részeshatározó -(ǝ)ŋ -(ǝ)naŋ -(ǝ)ðɣǝnaŋ
helyi -(ǝ)k -(ǝ)næk -(ǝ)ðǝk
hangszeres -tæ -(ǝ)næk -(ǝ)ðǝk
közös kæ--tæ - -
kísérő ka--ma - -
végleges -kjit -(ǝ)nækjit -(ǝ)ðǝkækjit
felfüggesztő -ŋqo(rǝŋ) -(ǝ)naŋqo(rǝŋ) -(ǝ)ðǝkaŋqo(rǝŋ)
elérhető -jǝpǝŋ -(ǝ)najpǝŋ -(ǝ)ðǝkajpǝŋ
irány- -jǝtǝŋ -(ǝ)najtǝŋ -(ǝ)ðǝkajtǝŋ
időpont egyeztetés -nu -(ǝ)nu -(ǝ)ðɣǝnu
  • A többes szám az 1. osztályban csak névelőben (abszolút) szerepel. Az 1. osztályba többnyire élettelen főnevek tartoznak.
  • A dőlt betűs esetek kizárólag a csukcsi-korjak ágra vannak rekonstruálva (kivéve talán az itelmenben lehetséges reflexekkel rendelkező halasztottakat).
  • A további esetvégződéseket rekonstruáljuk: -ðɣǝn , -cɣǝn és -m(iŋ) a névelő egyes számban. órák; -inu többes szám névelőjében. órák; -ði(l) irányított; -ŋqal a halasztott.
  • O. A. Mudrak 2008-as munkájában a "Kamcsadal szókincs kódja " olyan eseteket mutat be, amikor egy akuzatívusz különbözik a névelőtől.

Jegyzetek

  1. ↑ I. S. Vdovin. A paleoáziai nyelvek tanulmányozásának története. - A Szovjetunió Tudományos Akadémia Kiadója, 1954. - 163. o.
  2. ↑ Bernard Comrie. Tanulmányok a Szovjetunió nyelvein. - Nyelvészeti Kutatás, 1981. - S. 111-118. — 276 p.
  3. ↑ Katalin E. Csók. Nyelvtan szervezése: Nyelvészeti tanulmányok Henk van Riemsdijk tiszteletére. - Walter de Gruyter, 2006. - S. 114-115.
  4. ↑ Harry van der Hulst, Rob Goedemans, Ellen van Zanten. Felmérés a szavak hangsúlyos mintáiról a világ nyelvein. - Walter de Gruyter, 2010. - P. 882. - ISBN 9783110198966 .
  5. ↑ Zhukova A. N. A koriak nyelv nyelvtana. L., 1972
  6. ↑ Mudrak O. A. A csukcsi-kamcsatka nyelvek etimológiai szótára. M, 2000
  7. ↑ Mudrak O. A. Kamcsadal szókincs kódja a XVIII. századi műemlékek szerint. M., 2008
  8. ↑ Michael Dürr, Erich Kasten, Klavdiya Khaloimova. Itelmen Nyelv és Kultúra. Münster/ Ner York/ München/ Berlin: Waxmann 2001. Ser. Néprajzi Könyvtár CD-n. Vol. 3
  9. ↑ Dibella Wdzenczny. Kevesebb eset esete a ChukotkoKamchatkan előtt: Grammatikalizáció és szemantika a belső rekonstrukcióban . commons.emich.edu . Letöltve: 2016. április 3. Az eredetiből archiválva : 2016. március 4..
  10. ↑ M. Fortescue Proto-CK (és Proto-C) inflexiók: Összehasonlító Chukotko-Kamcsatkan szótár . Letöltve: 2019. augusztus 27. Az eredetiből archiválva : 2016. április 17.

Irodalom

  • Michael D. Fortescue. Összehasonlító Chukotko-Kamcsatkan szótár. – Walter de Gruyter, 2005. – ISBN 9783110184174 .
  • O. A. Mudrak. A csukcsi-kamcsatka nyelvek etimológiai szótára. - Az orosz kultúra nyelvei, 2000. - ISBN 5785901412 .
  • O. A. Mudrak. Kamchadal lexikon kódja a 18. századi műemlékek szerint. - "Eastern Literature" RAS kiadó, 2008. - ISBN 9785020363885 .
  • O. A. Mudrak. Nyelvi helyzet Északkelet-Ázsiában az összehasonlító nyelvtörténet szerint .
  • Mudrak O. A. eszkimó etimológia / MGPU . — A világ népeinek nyelvei. - M. : THEZAURUS, 2011. - 1323 p. - ISBN 978-5-98421-132-1 .
 Csukcs-Kamcsatka nyelvek
Proto-Chukotka-Kamchatka † ( proto-nyelv )
itelmen (Kamcsadal)
Csukcs-Koryak
Megjegyzések: ¹ a nyelvi besorolás vitatható; † holt nyelv ; (†) esetleg holt nyelv