| Proto-Chukotka-Kamcsatka nyelv | |
|---|---|
| Újjáépítés | Csukcs-Kamcsatka nyelvek |
| leszármazottak |
|
A proto-csukotka-kamcsatkan nyelv a csukcsi-kamcsatkan nyelvek feltételezett közös őse [1] [2] , rekonstrukciója megtalálható a Chukotko-Kamchatkan nyelvek összehasonlító szótárában ( Csukotko-Kamcsatkan angol összehasonlító szótára). , 2005) Michael Fortescue .
Létezik egy elmélet a proto-csukotka-kamcsatka és a proto- uráli nyelvek kapcsolatáról, amely többek között az ige és a tárgy azonos egyezésén alapul (a magyar ige a 3. személy alanyával és az objektummal) az 1. és 2. személynek nincs egybevágó morfémája , az egyes szám 1. személyű és 2. személyű ige pedig első pillantásra szabálytalan egybevágó morfémákat vesz fel, amelyek a Proto inverz megegyezési kényszeréből származtathatók -Csukotka-Kamcsatka nyelv) [ 3] .
A hangsúly Fortescue szerint főként az utolsó előtti szótagra esett [4] .
| ajak- | alveoláris | nádor | hát-nyelvű | uvuláris | |
|---|---|---|---|---|---|
| robbanó | p | t | c | k | q |
| frikatívák | v | ð | ɣ | ʁ | |
| orr | m | n | ŋ | ||
| közelítők | w | l | j | ||
| rhotikus | r |
A */c/ egy igazi zöngétlen palatális zárszó , nem az affricate č . A Proto-Chukotka-Kamchatka-ban nem voltak zöngés zárlatok, de van több olyan zöngés frikatívum - */v ð ɣ ʁ/ -, amelyeknek nincs zöngétlen párja (/f θ x/).
A */v/ zöngés labiális-dentális frikatíva, */ɣ/ zöngés veláris frikatíva (hasonlóan az ukrán „g”-hez), a */ʁ/ zöngés uvuláris frikatíva („francia „r”).
A teljes */t ð nlr/ sorozatot alveoláris hangok képviselik (*/t ð n/ nem fogászati).
| elülső | közepes | hátulsó | |
|---|---|---|---|
| felső | én | u | |
| közepes | e | ə | o |
| Alsó | æ | a |
| ajak- | fogászati | palatális | oldalsó | veláris | uvuláris | glottális | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| robbanóanyagok , afrikátok | p | t, s | c | k, kʷ | q, qʷ | ||
| hangos frikatívák | v | ɣ, ɣʷ | h, hʷ | ||||
| hangtalan frikatívumok | s | s | ɫ, ɫˈ | ||||
| orr | m | n | ŋ, ŋʷ | ŋ̩ | |||
| gége | ʼ |
| ajak- | fogászati | alveoláris | palatális | oldalsó szilárd | oldala puha | veláris | uvuláris | glottális | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| robbanóanyagok , afrikátok | p-(-p-) | t-(-t-) | ṭ- (-ṭ-) | č- (-č-) | ʎ̆ - (-ʎ̆ -) | ʎ̥- (-ʎ̥-) | k-, kʷ- (-k-) | q-, qʷ- (-q-) | ʼ-(-ʼ-) |
| hangú frikatívok és szonánsok | v-(-v-) | r-(-r-) | j-(-j-) | l-(-l-) | l̥ - (-l̥ -) | ɣ- (-ɣ-), ɣʷ- (-ɣʷ-) | h- (-h-), hʷ- (-hʷ-) | ||
| hangtalan frikatívumok | θ-(-θ-) | θ̠ - (-θ̠ -) | |||||||
| orr | m-(-m-) | n-(-n-) | n̥- (-n̥-) | ŋ- (-ŋ-), ŋʷ- (-ŋʷ-) | ŋ̊- (-ŋ̊-) |
A rekonstrukció O. A. Mudrak "Eskimo etymologion" című könyvén alapul, amely a felszálló magánhangzók harmóniáját írja le, mint a nyelvcsaládot alkotó paleo -szibériai ( Chukotka-Kamchatka , Yukagir , Nivkh ) és a mongol nyelv területi jellemzője . , Tungus-Mandzsu és eszkimó , amely felvette velük a kapcsolatot (54-56. o.).
| mászik | szinharmonikus sorozat | elülső | elülső középső | közepes | középső hátsó | hátulsó |
|---|---|---|---|---|---|---|
| felső | én | én | u | |||
| III | én | ų | ||||
| felső középső | én | ə | ||||
| III | b. | |||||
| II | e | o | ||||
| átlagos | II | b | ||||
| közép-alsó | én | a | ||||
| III | ạ | |||||
| Alsó | II | a |
Jelölések egyezései:
Általánosan elfogadott a 11 -es esetből álló Proto-Csukotka-Kamcsatka névrend visszaállítása, de Dibella Vdzenchny azt javasolja, hogy a 6-es esetből fejlesszük ki [9] .
A proto-csukotka-kamcsatka nyelv 11 esetes rendszere M. Fortescue szerint [10] .
| ügy | I. deklináció (egyes szám) | II. deklináció (egyes szám) | I. deklináció (többes szám) | II. deklináció (többes szám) |
|---|---|---|---|---|
| abszolút ( névleges ) | -∅/-(ə)n/-ŋæ/-lŋǝn | -(ǝ)n | -t | -(ǝ)nti |
| részeshatározó | -(ǝ)ŋ | -(ǝ)naŋ | -(ǝ)ðɣǝnaŋ | |
| helyi | -(ǝ)k | -(ǝ)næk | -(ǝ)ðǝk | |
| hangszeres | -tæ | -(ǝ)næk | -(ǝ)ðǝk | |
| közös | kæ--tæ | - | - | |
| kísérő | ka--ma | - | - | |
| végleges | -kjit | -(ǝ)nækjit | -(ǝ)ðǝkækjit | |
| felfüggesztő | -ŋqo(rǝŋ) | -(ǝ)naŋqo(rǝŋ) | -(ǝ)ðǝkaŋqo(rǝŋ) | |
| elérhető | -jǝpǝŋ | -(ǝ)najpǝŋ | -(ǝ)ðǝkajpǝŋ | |
| irány- | -jǝtǝŋ | -(ǝ)najtǝŋ | -(ǝ)ðǝkajtǝŋ | |
| időpont egyeztetés | -nu | -(ǝ)nu | -(ǝ)ðɣǝnu |
| Csukcs-Kamcsatka nyelvek | |
|---|---|
| Proto-Chukotka-Kamchatka † ( proto-nyelv ) | |
| itelmen (Kamcsadal) | |
| Csukcs-Koryak | |
| Megjegyzések: ¹ a nyelvi besorolás vitatható; † holt nyelv ; (†) esetleg holt nyelv | |