Nitrogén-oxid (IV)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. március 17-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 7 szerkesztést igényelnek .

Nitrogén-oxid (IV).

Tábornok

Szisztematikus
név

Nitrogén-oxid (IV).

Hagyományos nevek

nitrogén-dioxid; nitrogén-dioxid, dinitrogén-tetroxid

Chem. képlet

NEM 2

Patkány. képlet

NEM 2

Fizikai tulajdonságok

Állapot

barna gáz vagy sárgás folyadék

Moláris tömeg

46,0055 g/ mol

Sűrűség

g 2,0527 g/l 1,491 0 g/cm3
szol. 1,536 g/cm³

Ionizációs energia

1,6E–18 J [1]

Termikus tulajdonságok

Hőfok

• olvadás

-11,2°C

• forralás

+21,1°C

• bomlás

+500 °C felett

Entalpia

• oktatás

33,10 kJ/mol

Gőznyomás

720 ± 1 Hgmm [egy]

Osztályozás

233-272-6

N(=O)[O]

InChI=1S/NO2/c2-1-3JCXJVPUVTGWSNB-UHFFFAOYSA-N

RTECS

QW9800000

CHEBI

1067

Biztonság

Korlátozza a koncentrációt

2 mg/m³

Toxicitás

Mérgező, oxidáló, SDYAV

GHS piktogramok

NFPA 704

0 négy 2 ÖKÖR

Az adatok standard körülményeken (25 °C, 100 kPa) alapulnak, hacsak nincs másképp jelezve.

Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A nitrogén-oxid (IV) ( nitrogén-dioxid , nitrogén- dioxid ) A NO 2 nitrogén és oxigén bináris szervetlen vegyülete . Ez egy mérgező vörösesbarna gáz, éles kellemetlen szaggal vagy sárgás folyadék.

A molekula dimerizációja

Normál állapotában az NO 2 egyensúlyban van N 2 O 4 dimerjével . A képződésre való hajlam, amely az NO 2 molekulában lévő párosítatlan elektron jelenlétével magyarázható. 140 °C hőmérsékleten a nitrogén-dioxid csak NO 2 molekulákból áll , de nagyon sötét, majdnem fekete. A forrásponton az NO 2 sárgás folyadék, amely körülbelül 0,1% NO 2 -ot tartalmaz . +21°C alatti hőmérsékleten színtelen folyadék (vagy a monomer szennyeződések miatt sárgás). -12 °C alatti hőmérsékleten a fehér kristályok csak N 2 O 4 molekulákból állnak .

Getting

A laboratóriumban az NO 2 -t általában tömény salétromsav rézre gyakorolt hatására állítják elő :

${\mathsf {Cu+4HNO_{3}\rightarrow Cu(NO_{3})_{2}+2NO_{2}\uparrow +2H_{2}O))$ .

A nitritek és a kénsav kölcsönhatása révén is:

${\mathsf {2NaNO_{2}+H_{2}SO_{4}\rightarrow Na_{2}SO_{4}+NO_{2}\uparrow +NO\uparrow +H_{2}O))$ ,

nitrogén-monoxid (II) NO azonnal reagál oxigénnel :

${\mathsf {2NO+O_{2}\rightarrow 2NO_{2}\uparrow }}$

Ólom-nitrát hőbontásával is előállítható , azonban a reakció során ügyelni kell arra, hogy ne robbanjon fel:

${\mathsf {2Pb(NO_{3})_{2}\rightarrow 2PbO+4NO_{2}\uparrow +O_{2}\uparrow ))$

A NO2 előállítására fejlettebb laboratóriumi módszert fejlesztettek ki [2] .

${\mathsf {CH_{3}COOH+6HNO_{3}\rightarrow 5NO_{2}\uparrow +5H_{2}O+NO\uparrow +2CO_{2}\uparrow ))$

A keletkező nitrogén-monoxid azonnal reakcióba lép oxigénnel :

${\mathsf {2NO+O_{2}\rightarrow 2NO_{2}\uparrow }}$

Az utolsó reakciót egy új vegyipari gépben fejlesztették ki és hajtották végre - egy NTO hajtógáz-oxidáló generátorban a GOST R ISO 15859-5-2010 [3] szerint .

A nitrogén-monoxid (IV) előállítására szolgáló egyéb módszereket a [2] cikk sorolja fel.

Kémiai tulajdonságok

Savas oxid. A NO 2 erősen reaktív. Kölcsönhatásba lép nemfémekkel ( foszfor , kén és szén ég el benne). Ezekben a reakciókban az NO 2 oxidálószer:

${\mathsf {2NO_{2}+2C\rightarrow 2CO_{2}\uparrow +N_{2}\uparrow }}$

${\mathsf {10NO_{2}+8P\rightarrow 4P_{2}O_{5}+5N_{2}\uparrow ))$

SO 2 - t SO 3 - dá oxidál -- a kénsav előállításának salétromos módszere ezen a reakción alapul :

${\mathsf {SO_{2}+NO_{2}\rightarrow SO_{3}+NO\uparrow }}$

Amikor a nitrogén-oxidot (IV) feloldjuk vízben, salétromsav és salétromsav képződik ( diszproporcionálási reakció ):

${\mathsf {2NO_{2}+H_{2}O\jobbra HNO_{3}+HNO_{2))}$

Mivel a salétromsav instabil, az NO 2 meleg vízben való oldásakor HNO 3 és NO képződik :

${\mathsf {3NO_{2}+H_{2}O\jobbra 2HNO_{3}+NO\felfelé ))$

Ha az oldást oxigénfeleslegben végezzük , csak salétromsav képződik (a NO 2 redukálószer tulajdonságait mutatja):

${\mathsf {4NO_{2}+2H_{2}O+O_{2}\jobbra 4HNO_{3))}$

Amikor az NO 2 - t lúgokban oldják , nitrátok és nitritek egyaránt képződnek :

${\mathsf {2NO_{2}+2KOH\jobbra nyíl KNO_{3}+KNO_{2}+H_{2}O))$

Folyékony NO 2 -t használnak vízmentes nitrátok előállítására :

${\mathsf {Zn+2N_{2}O_{4}\rightarrow Zn(NO_{3})_{2}+2NO\uparrow ))$

Halogénekkel reagálva nitróniumot, nitrozilsókat és halogén-oxidokat képez:

${\mathsf {2NO_{2}+2Cl_{2}\rightarrow NOCl\uparrow +NO_{2}Cl\uparrow +Cl_{2}O\uparrow ))$

Alkalmazás

A nitrogén - dioxidot kénsav és salétromsav előállításához használják . A nitrogén-dioxidot oxidálószerként is használják folyékony hajtóanyagokban és vegyes robbanóanyagokban.

Fiziológiai hatás és toxicitás

A nitrogén-oxid (IV) (nitrogén-dioxid) különösen mérgező , erős oxidálószer. Az erős mérgező anyagok listáján szerepel . Nagy adagokban a legerősebb szervetlen méreggé válhat . Már alacsony koncentrációban is irritálja a légutakat, nagy koncentrációban tüdőödémát okoz .

"Fox Tail"

A „rókafark” egy szleng kifejezés, amely a vegyi üzemekből (néha az autók kipufogóiból) a légkörbe kibocsátott nitrogén-oxidokat (NOx) jelöli . A név a nitrogén-dioxid narancssárga-barna színéből származik. Alacsony hőmérsékleten a nitrogén-dioxid dimerizálódik és színtelenné válik. A nyári szezonban a "rókafarok" a leginkább észrevehető, mivel a monomer forma koncentrációja növekszik a kibocsátásban.

Káros hatás

A légkörbe kerülő nitrogén-oxidok komoly veszélyt jelentenek az ökológiai helyzetre, mivel savas esőt okozhatnak, és önmagukban is mérgező anyagok , amelyek irritálják a nyálkahártyát.

A nitrogén-dioxid elsősorban a légutakat és a tüdőt érinti , emellett a vér összetételében is változásokat okoz, különösen csökkenti a vér hemoglobintartalmát.

A nitrogén- dioxid és a víz kölcsönhatása során keletkező salétromsav erős maró hatású.

Jegyzetek

↑ 1 2 http://www.cdc.gov/niosh/npg/npgd0454.html
↑ EA201700017A120180430 . Letöltve: 2022. március 17. Az eredetiből archiválva : 2020. július 9.. (határozatlan)
↑ GOST R ISO 15859-5-2010 Űrrendszerek. A folyadékanalízis jellemzői, mintavétele és módszerei. 5. rész: Nitrogén-tetroxid hajtóanyag . Letöltve: 2018. november 22. Az eredetiből archiválva : 2018. november 22. (határozatlan)

Irodalom

1. Chemical Encyclopedia / Szerk.: Knunyants I.L. és mások - M . : Szovjet Encyclopedia, 1988. - T. 1 (Abl-Dar). — 623 p.
2. A nitrogén-dioxid előállításának új módszere / DA Rudakov / 2018. június

nitrogén-oxidok
N2O _ _ NEM N2O3 _ _ _ N 4 O 6 NEM 2 N 2 O 4 N 2 O 5 NO x

oxidok
H2O _ _
Li 2 O LiCoO 2 Li 3 PaO 4 Li 5 PuO 6 Ba 2 LiNpO 6 LiAlO 2 Li 3 NpO 4 Li 2 NpO 4 Li 5 NpO 6 LiNbO 3	BeO											B2O3 _ _ _	C 3 O 2 C 12 O 9 CO C 12 O 12 C 4 O 6 CO 2	N 2 O NO N 2 O 3 N 4 O 6 NO 2 N 2 O 4 N 2 O 5	O	F
Na 2 O NaPaO 3 NaAlO 2 Na 2 PtO 3	MgO											AlO Al 2 O 3 NaAlO 2 LiAlO 2 AlO(OH)	SiO SiO 2	P 4 O P 4 O 2 P 2 O 3 P 4 O 8 P 2 O 5	S 2 O SO SO 2 SO 3	Cl 2 O ClO 2 Cl 2 O 6 Cl 2 O 7
K 2 O K 2 PtO 3 KPaO 3	CaO Ca 3 OSiO 4 CaTiO 3	Sc2O3 _ _ _	TiO Ti 2 O 3 TiO 2 TiOSO 4 CaTiO 3 BaTiO 3	VO V 2 O 3 V 3 O 5 VO 2 V 2 O 5	FeCr 2 O 4 CrO Cr 2 O 3 CrO 2 CrO 3 MgCr 2 O 4	MnO Mn 3 O 4 Mn 2 O 3 MnO(OH) Mn 5 O 8 MnO 2 MnO 3 Mn 2 O 7	FeCr 2 O 4 FeO Fe 3 O 4 Fe 2 O 3	CoFe 2 O 4 CoO Co 3 O 4 CoO(OH) Co 2 O 3 CoO 2	NiO NiFe 2 O 4 Ni 3 O 4 NiO(OH) Ni 2 O 3	Cu 2 O CuO CuFe 2 O 4 Cu 2 O 3 CuO 2	ZnO	Ga 2 O Ga 2 O 3	GeO GeO 2	Mint 2 O 3 Mint 2 O 4 As 2 O 5	SeOCl 2 SeOBr 2 SeO 2 Se 2 O 5 SeO 3	Br 2 O Br 2 O 3 BrO 2
Rb 2 O RbPaO 3 Rb 4 O 6	SrO	Y 2 O 3 YOF YOCl	ZrO(OH) 2 ZrO 2 ZrOS Zr 2 O 3 Cl 2	NbO Nb 2 O 3 NbO 2 Nb 2 O 5 Nb 2 O 3 (SO 4 ) 2 LiNbO 3	Mo 2 O 3 Mo 4 O 11 MoO 2 Mo 2 O 5 MoO 3	TcO 2 Tc 2 O 7	Ru 2 O 3 RuO 2 Ru 2 O 5 RuO 4	RhO Rh 2 O 3 RhO 2	PdO Pd 2 O 3 PdO 2	Ag2O Ag2O2 _ _ _ _ _	Cd2O CdO _ _	2 O InO 2 O 3 - ban	SnO SnO 2	Sb 2 O 3 Sb 2 O 4 Hg 2 Sb 2 O 7 Sb 2 O 5	TeO 2 TeO 3	I 2 O 4 I 4 O 9 I 2 O 5
Cs 2 O Cs 2 ReCl 5 O	BaO BaPaO 3 BaTiO 3 BaPtO 3		HfO(OH) 2 HfO 2	Ta 2 O TaO TaO 2 Ta 2 O 5	WO 2 Br 2 WO 2 WO 2 Cl 2 WOBr 4 WOF 4 WOCl 4 WO 3	Re 2 O ReO Re 2 O 3 ReO 2 Re 2 O 5 ReO 3 Re 2 O 7	OsO Os 2 O 3 OsO 2 OsO 4	Ir2O3 IrO2 _ _ _ _	PtO Pt 3 O 4 Pt 2 O 3 PtO 2 K 2 PtO 3 Na 2 PtO 3 PtO 3	Au 2 O AuO Au 2 O 3	Hg 2 O HgO (Hg 3 O 2 )SO 4 Hg 2 O (CN) 2 Hg 2 Sb 2 O 7 Hg 3 O 2 Cl 2 Hg 5 O 4 Cl 2	Tl 2 O Tl 2 O 3	Pb 2 O PbO Pb 3 O 4 Pb 2 O 3 PbO 2	BiO Bi 2 O 3 Bi 2 O 4 Bi 2 O 5	PoO PoO 2 PoO 3	Nál nél
Fr	Ra		RF	Db	Sg	bh	hs	Mt	Ds	Rg	Cn	Nh	fl	Mc	Lv	Ts
		↓
		La 2 O 2 S La 2 O 3	Ce 2 O 3 CeO 2	PrO Pr 2 O 2 S Pr 2 O 3 Pr 6 O 11 Pro 2	NdO Nd 2 O 2 S Nd 2 O 3 NdHO	Pm 2 O 3	SmO Sm 2 O 3	EuO Eu 3 O 4 Eu 2 O 3 EuO(OH) Eu 2 O 2 S	Gd 2 O 3	Tuberkulózis	Dy2O3 _ _ _	Ho 2 O 3 Ho 2 O 2 S	Er2O3 _ _ _	Tm2O3 _ _ _	YbO Yb 2 O 3	Lu 2 O 2 S Lu 2 O 3 LuO(OH)
		Ac2O3 _ _ _	UO 2 UO 3 U 3 O 8	PaO PaO 2 Pa 2 O 5 PaOS	THO 2	NpO NpO 2 Np 2 O 5 Np 3 O 8 NpO 3	PuO Pu 2 O 3 PuO 2 PuO 3 PuO 2 F 2	AmO 2	Cm2O3 CmO2 _ _ _ _	Bk 2 O 3	Vö . 2 O 3	Es	fm	md	nem	lr