kálium-oxid | |
---|---|
Tábornok | |
Hagyományos nevek | kálium-oxid |
Chem. képlet | K2O _ _ |
Fizikai tulajdonságok | |
Állapot | szilárd |
Moláris tömeg | 94,20 g/ mol |
Sűrűség | 2,32 g/cm³ |
Termikus tulajdonságok | |
Hőfok | |
• olvadás | 740 °C |
Entalpia | |
• oktatás | -362,3 kJ/mol |
Osztályozás | |
Reg. CAS szám | 12136-45-7 |
PubChem | 9989219 |
Reg. EINECS szám | 235-227-6 |
MOSOLYOK | [O-2].[K+].[K+] |
InChI | InChI=1S/2K.O/q2*+1;-2CHWRSCGUEQEHOH-UHFFFAOYSA-N |
CHEBI | 88321 |
ENSZ szám | 2033 |
ChemSpider | 8164801 |
Az adatok standard körülményeken (25 °C, 100 kPa) alapulnak, hacsak nincs másképp jelezve. | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A kálium-oxid ( kálium -oxid ) egy kétkomponensű szervetlen halványsárga, néha színtelen anyag, amelynek kémiai képlete K 2 O. A bázikus oxidok osztályába tartozik . Bizonyos típusú műtrágyákban és cementben található.
kémiailag aktív anyag. A levegőben terjed, elnyeli a CO 2 -t, kálium-karbonátot képezve :
Vízzel hevesen reagál, kálium-hidroxidot képezve :
Reagál alkohollal, éterrel. Erőteljesen kölcsönhatásba lép halogénekkel , olvadt kénnel , híg savakkal , különféle káliumvegyületeket képezve [1] .
A kálium-oxid az oxigén és a kálium reakciójával kálium-peroxid , K 2 O 2 képződik . A peroxid káliummal való dúsításával oxidot kapunk [2] :
Kényelmesebb módja a kálium- nitrát kálium-fémmel való melegítése:
A kálium-hidroxidot nem lehet oxiddá dehidratálni.