Az Egyesült Királyság adórendszere két szintre épül: helyi kormányzatra és központi kormányzatra (az Inland Revenue révén ). Az önkormányzatot állami támogatásokból , kereskedelmi ingatlanadóból , helyi adóból , és különösen az utóbbi időben nyereségből, például utcai parkolási díjból támogatják . A központi kormányzat fenntartása elsősorban a jövedelemadóból , a kötelező társadalombiztosítási befizetésekből áfából , a társasági adókból és a jövedéki adókból származik.üzemanyag, dohány és alkohol.
Az Egyesült Királyság területén szerzett minden bevétel adóköteles , függetlenül a személy lakóhelyétől vagy hivatalos tartózkodási helyétől, illetve a társaság alapításának országától .
Magánszemélyeknél ez a következőket jelenti. Azok a személyek, akik nem rendelkeznek adóügyi illetőséggel az Egyesült Királyságban, csak az Egyesült Királyságban megszerzett jövedelmük után fizetnek adót. Az Egyesült Királyságon kívül szerzett jövedelmet nem kell megadóztatni.
Az Egyesült Királyságban adóügyi illetőségű és lakóhellyel rendelkező magánszemélyek esetében mind az Egyesült Királyságban szerzett, mind az Egyesült Királyságon kívül szerzett jövedelmek adókötelesek.
Azok a személyek, akik az Egyesült Királyságon kívüli országban lakóhellyel rendelkeznek, adót kötelesek fizetni az Egyesült Királyságban szerzett jövedelem után. Az Egyesült Királyságon kívül szerzett jövedelmet csak akkor kell megadóztatni, ha azt az Egyesült Királyságba hozzák. Az ilyen személyek számára az Egyesült Királyság kedvezményes adórendszerrel rendelkező ország. A lakóhely az örökösödési illetéket és a tőkenyereségadót is érinti .
A jövedelemadó a kormány által beszedett fő adó. Az adó progresszív, vagyis a jövedelem nagyságától függ. A jövedelem kezdeti összege nem adózik minden magánszemély esetében. 2009–2010-ben ez az összeg 6475 GBP lesz [1] . 2008-2009-ben eltörölték a 10%-os kulcsot, kivéve a takarékbetétekből származó bevételeket, ha a fennmaradó bevétel kevesebb, mint évi 2320 GBP. 2009–2010-ben ezt az összeget 2440 fontra emelték.
| Adókulcs szintje | Osztalékból származó bevétel | Takarékpénztári betétekből származó bevétel | Egyéb bevételek | Jövedelemszint fontban (az eredeti adómentes összeg felett) |
|---|---|---|---|---|
| Első szint | 0% | tíz % | 0% | 0-2440 |
| Alapszintű | tíz % | húsz % | húsz % | 2.441-37.400 |
| Max szint | 32,5% | 40% | 40% | 37 400 felett |
|
Adókulcs szintje |
Osztalékból származó bevétel |
Takarékpénztári betétekből származó bevétel |
Egyéb bevételek |
Jövedelemszint fontban (az eredeti adómentes összeg felett) |
|---|---|---|---|---|
|
Első szint |
tíz % | húsz % | húsz % | 10 000 GBP – 41 865 GBP [3] |
|
Alapszintű |
32,5% | 40% | 40% | 41 866–150 000 GBP |
|
Max szint |
37,5% | 42,5% | 45% | több mint 150 000 GBP |
A tőkenyereség a tárgyi eszközök értékesítéséből származó nyereség. A tárgyi eszközök lehetnek ingatlanok és pénzügyi eszközök (részvények, kötvények stb.) egyaránt.
A tőkenyereség-adót határkulccsal vetik ki a nettó tőkenyereségre (a költségek és veszteségek levonása után).
Az adó mértéke az eszköz tulajdonában lévő időszaktól és az adóköteles jövedelem általános szintjétől függ.
Magánszemélyek esetében az adót némileg másképp számítják ki, mint a cégeknél, és többek között az eszköz rendeltetésétől függ – kereskedelmi vagy magán. Az adóalanyok adójóváírást kapnak: a tőkenyereség bizonyos kezdeti összegét nem kell megadóztatni. Ez az összeg évi 10 100 GBP lesz.
A cégeknek a kezdeti összegre nincs adójóváírás. Az eszköz tartási idejének hosszára vonatkozó adó mértéke helyett bizonyos kedvezmények a kiskereskedelmi árindex szerint adhatók .
Az adóév ( Tax Year vagy Fiscal Year ) az Egyesült Királyságban április 6-án kezdődik és a következő év április 5-én ér véget.
Az adóév furcsa dátumainak megválasztása a múltban gyökerezik. 1752-ben Anglia áttért a Julianus-naptárról , amely március 25-én kezdte az új évet, valamint az adóévet, a Gergely-naptárra , és az új év január 1-jén kezdődik. A két naptár 11 nappal tért el egymástól, és a kormány nem akart ezeken a napokon adót veszíteni, az adóév kezdetét április 5-re, 1800-ban pedig április 6-ára tette át.
Az állami finanszírozás második fő forrása a kötelező nemzeti biztosítási befizetések. Ezt az adót mind az adófizetők, mind a munkáltatók fizetik. A nemzeti biztosítási kifizetéseknek több szintje van az adófizetők különböző kategóriái számára. A foglalkoztatott adózóknál ez a mérték a fizetés 11%-a, plusz a munkáltatónak minden alkalmazott után 12,8%-át kell fizetnie. Az egyéni vállalkozóknak, a házas munkanélküli nőknek és a karitatív tevékenységet folytató személyeknek is fizetniük kell az állambiztosítást.
Az általános forgalmi adó (áfa, áfa - hozzáadottértékadó ) egy közvetett adó, a hozzáadott érték egy részének a költségvetésbe történő kivonásának egyik formája, amely az áruk, munkák és szolgáltatások előállítási folyamatának minden szakaszában keletkezik, és végrehajtása során fizetik be a költségvetésbe. Az áfa a harmadik fontos kormányzati bevételi forrás, 17,5%. 2008 novembere óta 15%-ra csökkent. 2011 januárja óta az Egyesült Királyság 20%-ra emelte az áfát.
2021. szeptember 30-ig kedvezményes 5%-os áfa-kulcs került bevezetésre a szállodai és szórakoztató üzletágban a szállodaiparra, a rekreációs létesítményekre és a látnivalókra. 2021. október 1-től a június 10-i költségvetési törvény [4] alapján az ilyen típusú vállalkozások áfája 12,5%-ra emelkedik, 2022. március 31-től pedig visszatér az általános kulcshoz.
A negyedik állami finanszírozási forrás a társasági adó , amelyet a vállalatok nyereségére és bevételére vetnek ki.
2006 óta a társasági adónak két szintje van. 30%-os adót fizetnek azok a cégek, amelyek bevétele meghaladja az 1,5 millió fontot. Az alacsonyabb jövedelmű cégeknél az adó mértéke 19%. 2023. április 1-jétől az általános társasági adókulcs 25%-ra emelkedik [5]
Az olajkutató társaságok további 20 százalékos társasági adót fizetnek.
Részvények és egyes értékpapírok vétele/eladása után 0,5%-os bélyegilletéket kell fizetni. Az ingatlanvásárlás bélyegilletéke az ingatlan értékétől függ [6] , és elérheti a 7%-ot.
A jövedéki adót, egyfajta közvetett adót olyan dolgokra vetnek ki, mint a benzin, az alkohol, a dohány, a szerencsejáték és a járművek.
Az örökösödési illeték az elhunyt vagyonára és/vagy pénzére kivetett közvetlen adó. Ezen adó fizetője az elhunyt örököse.
Adóköteles:
Az örökség első 325 000 GBP adómentes (2015-2016). Minden ezen összeg felett 40%-os adót kell fizetni. Az elhunyt házastárs vagyonának a megmaradt házastársra történő átruházása nem tartozik az örökösödési illeték hatálya alá.
| Európai országok : Adórendszer | |
|---|---|
| Független Államok |
|
| Függőségek |
|
| El nem ismert és részben elismert államok |
|
| 1 Többnyire vagy teljes egészében Ázsiában, attól függően, hogy hol húzzák meg Európa és Ázsia határát . 2 Főleg Ázsiában. | |
| Nagy-Britannia témákban | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Sztori | |||||
| Szimbólumok | |||||
| Politika |
| ||||
| Fegyveres erők | |||||
| Gazdaság | |||||
| Földrajz |
| ||||
| Társadalom |
| ||||
| kultúra | |||||
| |||||