[1] A Kazahsztánban az adózást megállapító és szabályozó fő jogalkotási aktusaKöztársaság „Az adókról és egyéb kötelező költségvetési befizetésekről szóló törvénykönyve” (a továbbiakban: „ adótörvény ”). Az adótörvénykönyvet 2008. december 10-én fogadták el, és 2009. január 1-jén lépett hatályba.
Kazahsztán 1990 októberében, a Szovjetunió összeomlása után deklarálta a szuverenitását. Az ország 1991 decemberében kiáltotta ki függetlenségét. A szuverén Köztársaság adójogszabályának alapja az 1991-ben kiadott „A vállalkozások, egyesületek és szervezetek adóiról szóló rendelet” volt.
Ezt követően Kazahsztán klasszikus adórendszert fogadott el a fejlett piacgazdaságra jellemző adórendszerrel.
A Kazah Köztársaság elnöke 1995-ben rendeletet adott ki „Az adókról és egyéb kötelező befizetésekről a költségvetésbe” (a továbbiakban: „rendelet”), amely szabályozza a kazahsztáni adórendszert. A rendelet hivatkozott az egyes adókra vonatkozó konkrét információk megszerzésére vonatkozó utasításokra.
2002-ben hatályba lépett a Kazah Köztársaság „Az adókról és egyéb kötelező befizetésekről szóló törvénykönyve” („2002. évi adótörvény”). Az adótörvény a rendeletnél általánosabb jogi aktus volt. Az adótörvény szabályozza az állam és az adózó viszonyát [2] , és rendelkezik az adószámítás és -fizetés rendjéről.
2008-ban a köztársasági elnök bejelentette, hogy a Kazah Köztársaságnak új adótörvénykönyvre van szüksége, amely alacsonyabb adókulcsokat és egyszerűsített adóigazgatási eljárásokat ír elő. Ennek eredményeként 2008. december 10-én elfogadták a Kazah Köztársaság adókról és egyéb kötelező költségvetési befizetésekről szóló kódexét („Adótörvény”). A kódex 2009. január 1-jén lépett hatályba.
2017-ben elfogadták a (második) új adótörvényt.
| Társasági adó | A társasági adó mértéke 2010-ben 20% a Kazahsztánban bejegyzett állandó telephelyen keresztül működő belföldi illetőségű jogi személyek és nem rezidens jogi személyek esetében (a nem rezidensek esetében alacsonyabb a jövedelemadó). |
| áfa | A hozzáadottérték-adó mértéke 12%, és a kazahsztáni kereskedelemre, valamint az áruk és szolgáltatások Kazahsztánba történő importjára vonatkozik. Az általános forgalmi adóalanyként való regisztráció forgalmi küszöbe 38 190 000 tenge vagy hozzávetőlegesen 195 000 euró. Az áruexportra 0% általános forgalmi adót kell fizetni. |
| személyi jövedelemadó | A jövedelemadó 10% a belföldi illetőségűek és 20% a nem rezidensek számára. |
| Szociális adó | A szociális adó mértékét jogi személyek fizetik, és összege a fizetés 3%-a |
| jövedelemadó | A Kazahsztánban működő külföldi jogi személyek állandó telephelyeinek jövedelemadó utáni nettó jövedelme után 15%-os jövedelemadót kell fizetni. |
| Befizetési forrásból levont jövedelemadó | A fizetési forrásnál levont jövedelemadót a nem rezidensek Kazah Köztársaságból származó jövedelmére vetik ki. Az adó mértéke 20%. Az állampolgárok esetében az adó mértéke 10%. |
| Tulajdon adó | Az ingatlanadó csak az épületekre vonatkozik. Az adó mértéke jogi személyek esetében 1,5%. |
| jövedéki adó | A jövedéki adó vonatkozik az alkoholra (literenként 3 euróig), a likőrökre (literenként 2,5 euróig), a dohánytermékekre (literenként 0,5 euróig), a benzinre (tonnánként 25 euróig), a motoros járművekre a Kazah Köztársaságban gyártott vagy Kazahsztánba importált 3 liternél nagyobb (0,5 euró/köbcentiméter motortérfogat). |
| Export bérleti díja | A bérleti adó a kőolaj , a gázkondenzátum és a szén exportjára vonatkozik . Az adó mértéke a kőolaj és gázkondenzátum piaci árától függ (0%-ról 20 dolláros piaci ár esetén 32%-ra 200 dolláros vagy azt meghaladó hordónkénti piaci ár esetén). |
| Altalajhasználat adóztatása | Az altalajhasználati adók közé tartozik az ásványkitermelési adó és a többletnyereség adója. A mezőgazdasági formációból való kilépés következtében részesedésként kapott teherautók után az adó az MCI 4%-a minden kilowatt teljesítmény után. |
| Szállítási adó | A gépjárműadó a motor méretétől, a jármű tömegétől és az ülőhely kapacitásától függ. |
| Földadó | A földadót azon jogi személyekre vetik ki, amelyek földtel vagy annak használati jogával rendelkeznek. |
| Egyéb adók | Az egyéb adók közé tartoznak többek között a szerencsejáték üzletágra kivetett különadók. |
| Európai országok : Adórendszer | |
|---|---|
| Független Államok |
|
| Függőségek |
|
| El nem ismert és részben elismert államok |
|
| 1 Többnyire vagy teljes egészében Ázsiában, attól függően, hogy hol húzzák meg Európa és Ázsia határát . 2 Főleg Ázsiában. | |