Mendelevium

Az első mendelevium atomokat 1955-ben A. Ghiorso, B. Harvey, G. Choppin, S. Thompson és G. Seaborg amerikai tudósok szintetizálták, akik a 253 Es einsteinium izotóp magjait erősen gyorsított héliummagokkal (α- ) sugározták be. részecskék). Ebben az esetben a 253 Es(α, n) 256 Md magreakció ment végbe. 1962-ben és később a dubnai Joint Institute for Nuklear Research Institute tudósai több száz Md-atomot nyertek kémiai kutatáshoz a 238 U( 22 Ne, р3n) 256 Md reakcióval. Az első kísérletekben az amerikai tudósok csak 17 atommal rendelkeztek az új elemből. Ennek ellenére sikerült meghatározni az új elem egyes kémiai tulajdonságait, és meghatározni a periódusos rendszerben elfoglalt helyét.

A név eredete

Amerikai tudósok javaslatára nevezték el Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz kémikus, a kémiai elemek periodikus rendszerének megalkotója tiszteletére . (TSB, 2. kiadás, 48. kötet, 344. o., 1957).

Izotópok

Jelenleg 17 244-260 tömegszámú izotóp ismeretes, amelyek közül a leghosszabb élettartamúak: 256 Md ( elektronbefogás és α-bomlás , Т 1/2 = 75 min), 257 Md (elektronbefogás, α-bomlás és spontán hasadás; T 1/2 \u003d 5 óra), 258 Md (α-kibocsátó, esetenként β + és β - ; T 1/2 \u003d 51 nap), 259 Md (spontán hasadás és α-bomlás , T /2 \u003d 1,6 óra), 260 Md (elektronbefogás, α-bomlás, β − bomlás és spontán hasadás; Т 1/2 = 32 nap). Az elemnek öt metastabil állapota van, amelyek közül a legstabilabb 258m Md ( T ½ = 57 min) [1] [2] .

Kémiai és fizikai tulajdonságok

A Mendelevium atom teljes elektronikus konfigurációja : 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 6 4s 2 3d 10 4p 6 5s 2 4d 10 5p 6 6s 2 4f 14 5d 10 6p 6 7f 213 .

Az ion sugara Md + = 0,117 nm, Md 3+ = 0,0934 nm.

Mendelevium jelenleg nem állítható elő makroszkopikus mennyiségben könnyebb elemek neutronbombázásával. Ez a harmadik aktinoid a végétől és a kilencedik transzurán elem. Csak részecskegyorsítókban érhető el, ha a könnyebb elemeket töltött részecskékkel bombázzák. A mendeleviumnak összesen tizenhét izotópja ismert, amelyek közül a legstabilabb a 258 Md, felezési ideje 51 nap; leggyakrabban azonban a rövidebb élettartamú 256 Md-t (felezési idő 1,17 óra) használják, mert nagyobb mennyiségben is előállítható.

A tudósok már a mendelevium felfedezése előtt, 1954-ben azt javasolták, hogy az elem kémiai tulajdonságaiban hasonlítana más aktinidákra, és különösen a legjellemzőbb oxidációs állapota +3 lenne. Később, az 1950-es évek végén – az 1960-as évek közepén ezt a sejtést kísérletileg is megerősítették. Háromértékű mendelevium oldatokat kaptunk és először vizsgáltunk, és az elem vízben oldhatatlan hidroxidját és fluoridját kicsaptuk [3] . 1967- ben, amikor az Md 3+ redukáló közegben készült oldatait tanulmányozták, azt találták, hogy a mendelevium meglehetősen könnyen átalakul meglehetősen stabil Md 2+ ionná . Végül az 1970-es és 1980-as években a szovjet tudósok egy sor kísérletet végeztek, amelyek bizonyították az egyértékű mendelevium vegyületek létezését. Az Md 3+ Md 4+ oxidációjára tett kísérletek a kutatók elvárásai ellenére nem jártak sikerrel.

Getting

Az einsteinium atomok ciklotronjában történő bombázása hélium ionokkal (alfa részecskék).

Lásd még

Jegyzetek

↑ Audi, G. A NUBASE értékelése a nukleáris és bomlási tulajdonságokról // Nuclear Physics A : Journal . - 1997. - 1. évf. 624 . — 1. o . - doi : 10.1016/S0375-9474(97)00482-X . Az eredetiből archiválva: 2011. július 20. Archivált másolat (nem elérhető link) . Letöltve: 2010. december 7. Az eredetiből archiválva : 2011. július 20. (határozatlan)
↑ Lead, D.R., szerk. CRC Handbook of Chemistry and Physics (86. kiadás). - Boca Raton (FL): CRC Press, 2005. - ISBN 0-8493-0486-5 .
↑ Vdovenko V. M. A modern radiokémia. - Atomizdat , 1969 | oldal = 544 | rész = Mendelevium | oldal = 380-381.

Irodalom

Hulet E. K. A Mendelevium kémiai tulajdonságai. - Livermore, California 94550: Lawrence Livermore National Laboratory, 1980. - 11. o.

Linkek

Szótárak és enciklopédiák	Nagy dán Nagy katalán Nagy norvég Nagy orosz Britannica (online) Treccani Universalis
Bibliográfiai katalógusokban	GND : 4169413-2