Az adásvételi szerződés olyan megállapodás , amelynek értelmében az egyik fél (eladó) kötelezettséget vállal arra, hogy egy dolgot (árut) a másik fél (vevő) tulajdonába ad át, a vevő pedig vállalja, hogy átveszi ezt a terméket és egy bizonyos összeget (árat) fizet. ) érte ( az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 454. cikkének 1. cikkelye ).
A termékek és áruk szállítására és értékesítésére vonatkozó szerződések a leggyakoribb kötelezettségek az üzleti életben. Ezek a szerződések mind a jogi személyek, mind az egyéni vállalkozók pénzügyi-gazdasági tevékenységében lefedik a legtöbb árukapcsolatot.
Az adásvételi szerződés általános szerződéses szerkezet ( az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 30. fejezetének 1. bekezdése ). A 30. fejezet kiemeli az adásvételi szerződés típusait: kiskereskedelmi adásvételi szerződés, szállítási szerződés , szállítási szerződés állami vagy önkormányzati igényekre , szerződéses szerződés, energiaellátási szerződés, ingatlan adásvételi szerződés, vállalkozási adásvételi szerződés.
Az adásvételi szerződés kölcsönös jogokat és kötelezettségeket teremt az azt aláíró személyek számára.
Az adásvételi szerződés kétoldalú, kizárólag konszenzusos lehet.
Az eladó nem lehet az áru tulajdonosa.
Az adásvételi szerződés az egyik legjelentősebb hagyományos polgári jogi intézmény, amely nagy fejlődési múlttal rendelkezik. Már a klasszikus római jogban az emptio-venditio konszenzusos szerződésként alakul ki. Olyan szerződést értettek rajta, amellyel az egyik fél - az eladó (eladó) kötelezettséget vállal arra, hogy a másik félnek - a vevőnek (eladónak) egy dolgot, árut (megh), a másik fél - a vevő vállalja, hogy az eladónak kifizet. a meghatározott dolog bizonyos pénzbeli árat (prémiumot). A római jog ismerte a leendő termés adásvételére vonatkozó szerződéseket, ilyenkor a jövőbeli vagy várható dolog (mei futurae sivi speratae) adásvételi szerződését alkalmazták, és az adásvételt felfüggesztő feltétellel teljesítettnek tekintették. Az adásvételi szerződés tárgya is lehet tárgytalan dolog (res incorporales), azaz tulajdonjog (igénylési jog, haszonélvezet gyakorlásának joga stb.).
Az adásvételi szerződésnek az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvében meghatározott meghatározása alapján a szerződés tárgya egy dolog (áru). Ez a szerződéses modell tehát mindenekelőtt az anyagi javaknak a dologi jogba való fizetett elidegenítésére irányul. Ugyanakkor az adásvételi szerződés felépítése felhasználható a tulajdonjogok elidegenítésével kapcsolatos viszonyok szabályozására is ( Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 454. cikkének 4. cikkelye ). A tulajdonjogok három fő csoportra oszthatók: ingatlanra, felelősségre és kizárólagosra. A dologi jogok adásvételi szerződés alapján történő elidegenítése nyilvánvalóan lehetetlen, mivel ez ellentmond e jogok természetének ( az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 454. cikkének 4. cikkelye ). Tehát például a tulajdonjogot a dolog követésének minősége jellemzi, és ez a kapcsolat elválaszthatatlan. A kivételek egyike lehet a közös tulajdoni hányad elidegenítése. A kizárólagos jogok elidegenítésére saját szabályok vonatkoznak (például licencszerződés). A felelősségi jellegű jogok adásvételi modell szerinti elidegenítésének nincs akadálya. Az engedményezési jogviszony bejegyzése lényegében adásvétel (visszatérítendő jogátruházás esetén). Az adásvételi szerződés fizetett, kétoldalú, kölcsönös és konszenzusos megállapodás. Az adásvételi szerződés tárgya nem lehet maga a pénz, azonban a legtöbb szakértő az adásvételi szerződés típusaként említi a valutaváltást [1] [2] .
Az Orosz Föderációban az adásvételi szerződés egyetlen lényeges feltétele annak tárgya. Egy cikk feltételében való megegyezés a cikk nevének és mennyiségének megállapítását jelenti. Az ár nem alapvető feltétel, és ha a szerződésben nem szerepel, akkor annak meghatározása az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 424. cikkének szabályai szerint történik (hasonló áruk hasonló feltételekkel). Az ár elengedhetetlen feltétele a következő típusú szerződéseknél:
A határidő az árubeszerzési szerződés elengedhetetlen feltétele. Egyes adásvételi típusoknál a lényeges feltételek a következők: futamidő (szállítási szerződés) és ár (vállalkozás adásvételi szerződése, ingatlan adásvételi szerződés). Adásvételi szerződés jelei - konszenzusos , kétoldalú, visszatérítendő, kölcsönösen kötelező, nyilvános , kölcsönösen elfogadott, korlátlan.
A polgári jogban, különösen az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvében, többféle adásvételi szerződés létezik.
Olyan megállapodás, amelynek értelmében az egyik fél (eladó) kiskereskedelmi áruértékesítési tevékenységet folytatva vállalja, hogy az árut a másik fél (vevő) tulajdonába adja át vállalkozási tevékenységgel nem összefüggő használatra, a vevő pedig vállalja, hogy átveszi. ezt az árut, és fizessen érte bizonyos összeget (árat) ( az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 492. cikkének 1. pontja, 454. cikkének 1. szakasza ). A kiskereskedelmi adásvételi szerződésnél kötelező az áru nevének és mennyiségének feltüntetése. Ellenkező esetben meg nem kötöttnek kell tekinteni ( az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 455. cikkének 3. szakasza ).
A szerződés tárgya az az áru, amelynek átadását az eladó a vevőnek vállalja. Áru alatt a polgári forgalomból ki nem vont (rendelkezésre álló vagy a jövőben keletkező) vagyont kell érteni; nem üzleti célú fogyasztásra szánt dolgok, beleértve a pénzt is. Kiskereskedelmi adásvételi szerződés tárgya nem lehet: kötelező jogok, immateriális előnyökhöz való jogok, kötelezettségek.
Az árat az eladó a szerződéskötéskor hirdeti ki. Az eladó által meghatározott árnak minden vásárló számára azonosnak kell lennie. Az a vevő, akinek az árut magasabb áron adták el, jogosult követelni a szerződés semmissé nyilvánítását, aminek eredményeként kétoldalú visszaszolgáltatás lesz (mindegyik fél köteles visszaadni a másiknak mindent, amit az ügylet során kapott). Ha az árut elfogyasztották, akkor az ügylet semmissé nyilvánításának következménye az általa fizetett ár és a legalacsonyabb ár közötti különbözet, amelyen az eladó az árut eladta, kétoldalú kártalanítása a vevőnek.
Eladó csak kiskereskedelmi áruértékesítéssel foglalkozó vállalkozó lehet, aki a tulajdonos vagy más meghatalmazott személy. Az eladónak engedélyre van szüksége bizonyos típusú áruk értékesítéséhez.
Vevő lehet természetes és jogi személy, aki az árut nem vállalkozási tevékenységre használja fel.
Olyan megállapodás, amelynek értelmében az egyik fél (eladó) vállalja, hogy az ingatlant a másik fél (vevő) tulajdonába adja át, a vevő pedig vállalja, hogy ezt az ingatlant átruházási okirat alapján átveszi és megfizeti ( a Polgári Törvénykönyv 549. cikke). az Orosz Föderáció ). A szerződést egyszerű írásos formában kell megkötni. A lényeges feltételek között szerepel a tárgy, az ár és a helyiséghasználatra jogosultak listája, a jogaik megjelölésével. A tárgy részletezésére is fokozott követelmények vonatkoznak, nevezetesen egy telek eladásakor fel kell tüntetni a helyet (címet), a kataszteri számot, a földkategóriát, a használati célt és a teljes területet. A szükséges részletezés hiányában a szerződés meg nem kötöttnek minősül.
Az energiaellátási szerződés értelmében az energiaszolgáltató szervezet kötelezettséget vállal arra, hogy az előfizetőt (fogyasztót) a csatlakoztatott hálózaton keresztül energiával látja el, az előfizető pedig vállalja, hogy az átvett energiát megfizeti, valamint betartja az előfizetőt (fogyasztót) a megállapodás az irányítása alatt álló energiahálózatok működésének biztonságáról, valamint az általa használt, az energiafogyasztással összefüggő műszerek és berendezések üzemképességének biztosításáról (Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 539. cikke).
A villamos energia a szerződés sajátos tárgya. Jogilag ez egy árucikk, amely azonban nem minősül dolognak. Ez azt jelenti, hogy a villamosenergia-szolgáltatási szerződést külön típusú adásvételi szerződésekre kell szétválasztani, mivel az adásvétel tárgya általában olyan termék, amely valamilyen dologra jellemző tulajdonságokkal rendelkezik. Az áramot vásárlónak nincs joga eladni, adományozni vagy zálogba adni.
Adásvételi szerződés alapján az áru az eladó tulajdonából a vevő tulajdonába kerül. A villamosenergia-tulajdon kérdése továbbra is nyitott. Valójában a hálózat tulajdonosai vagy az energiaforrás tulajdonosai irányítják.
Szerződéses megállapodás alapján a mezőgazdasági termékek termelője vállalja, hogy az általa termesztett (előállított) mezőgazdasági termékeket átadja a szállítónak - annak a személynek, aki az ilyen termékeket feldolgozás vagy értékesítés céljából megvásárolja (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 535. cikke). A szerződéses és az egyéb szerződések között az a különbség, hogy csak olyan mezőgazdasági termék adható át annak keretében, amelyet vagy egyáltalán nem dolgoztak fel, vagy csak elsődleges feldolgozás történt.
Ezen túlmenően szerződéses megállapodás alapján a termékeket bizonyos célokra átadják a szállítónak, míg más megállapodások alapján a beszerzési célok szélesebbek.
Olyan adásvételi szerződésnek minősül az a megállapodás, amely szerint a vállalkozói tevékenységet folytató szállító (eladó) vállalja, hogy az általa előállított vagy vásárolt árut a meghatározott időn belül átadja a vevőnek, hogy azt vállalkozási tevékenységben felhasználja. egyéb célokra, amelyek nem kapcsolódnak személyes, háztartási és más hasonló használatra (Ptk. 506. cikk).
Az árubeszerzési szerződés fő megkülönböztető jellemzője az, hogy a szerződés tárgyát hogyan használják fel. A szállítási szerződés alapján árukat jogi személy vagy egyéni vállalkozó későbbi gazdasági tevékenységéhez vásárolják.
Szállítási szerződés értelmében az adásvételi szerződéstől eltérően a szállítónak kell leszállítania az árut. De a szerződés feltételei előírhatják az áruk átadását a szállító raktárában (az áruk kiválasztása) (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 2. szakasza, 510. cikk).
Szintén az adásvételi szerződéstől eltérően az árubeszerzési szerződés teljesítése az árunak a vevő részére történő átadása, és nem annak esetleges átadása a fuvarozónak, kivéve, ha a vevő ilyen felhatalmazással rendelkezik.
Szállítási szerződést nem köthet vállalkozási tevékenységet nem folytató szervezet.
A vállalkozás adásvételére vonatkozó szerződés értelmében az eladó vállalja, hogy a vállalkozást mint ingatlanegyüttest a vevő tulajdonába adja, kivéve azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyeket az eladó nem jogosult más személyekre átruházni. [3]
A vállalkozás adásvételére vonatkozó szerződést írásban kötik meg, és állami nyilvántartásba vételhez kötik, és a bejegyzés pillanatától számítják megkötöttnek.
Az állami vagy önkormányzati szükségletekre történő áruszállítás elsősorban a december 2013. április 5-i N 44-FZ, 2012. december 29-i N 275-FZ, 1994. december 29-i N 79-FZ szövetségi törvényekkel összhangban történik. 13, 1994 N 60-FZ, 1994. december 2. N 53-FZ.
Ezt állami vagy önkormányzati, állami vagy önkormányzati szükségletekre történő áruszállításra, valamint ennek megfelelően állami vagy önkormányzati szükségletekre történő áruszállításra kötött szerződések alapján hajtják végre (a Polgári Törvénykönyv 525. cikke). az Orosz Föderáció).
Az állami vagy önkormányzati szerződés az állami vagy önkormányzati szükségletekre történő áruszállításra vonatkozó megrendelés alapján jön létre, amelyet a törvényben előírt módon adnak meg áruszállításra, munkavégzésre és állami szolgáltatásnyújtásra. és önkormányzati igényeket.
| Polgári jogi szerződések | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| tulajdon átruházása _ |
| ||||||
| ingatlan használatba adása | |||||||
| a munka elvégzéséhez |
| ||||||
| a szolgáltatások nyújtásáról |
| ||||||
| szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos |
| ||||||
| a közös tevékenységekről |
| ||||||
| Egyéb | |||||||
| Polgári jog | |
|---|---|
| Polgári jogviszony | |
| Az állampolgári jogok tárgyai | |
| Igazán igaz | |
| Kötelezettségjog | |
| öröklési jog | |
| Szellemi jogok | |
| A polgári jog forrásai | |
| |