Riot Gold

A Riot Gold Alekszej Ivanov orosz író regénye , amely először 2005-ben jelent meg.

Telek

A regény cselekménye a 18. századi Urálban játszódik, nem sokkal a pugacsovi felkelés után. Főszereplője Ostasha, a szarufa.

Percepció

A Riot Gold óriási sikert aratott az olvasók körében. Ugyanakkor számos kutatót zavarba ejtett, mert Ivanov meg akarta cáfolni a hagyományos regény kánonjait, és lehetetlen volt a művet egy bizonyos irodalmi sorozatba bevonni. Az irodalomkritikusok azt írták, hogy a regény nem nevezhető sem történelminek, sem realistának, sem kalandosnak, sem fantáziának, annak ellenére, hogy az említett műfajok mindegyikének jelei jelen vannak: „Nos, egyet kell érteni azokkal, akik az egyediségről írnak a regényről a modern irodalomban?” A lázadás aranya szövegében nagy mennyiségű néprajzi anyag található, és a szerző meg sem kísérli az elavult szavak és helyi kifejezések jelentésének magyarázatát, felajánlva az olvasónak, hogy elmerüljön az általa teremtett légkörben [1] . Dmitrij Bykov szerint "amikor Ivanov végre legyőzi a hagyományos orosz regényt, az orosz prózát az új metafizika és az új bátorság mély vizébe löki" [2] .

A "Gold of Riot"-nak szentelt áttekintésekben és tudományos publikációkban a kutatók hangsúlyozzák a folyó szerepét, amelyhez az Ostashi szarufák története kapcsolódik [3] [4] . A folyó mint kép az orosz irodalom más alkotásaiban is jelen van, így például Sholokhov Csendes Donjában és Shishkov Komor folyójában . Ivanov Csuszovája  azonban nem csupán egy kiszámíthatatlan hajlamú, „néha alattomos, néha ravasz” [4] vízfolyás , hanem mitológiai szimbólum is – „határként jelenik meg a valóságos és a túlvilági, szent és démoni között. . A regényben ott van a halál folyón való átkelés motívuma anélkül, hogy visszamennénk, anélkül, hogy visszatérnénk a normális életbe” [5] .

A recenzensek A lázadás aranyát hasonlították össze Mamin-Sibiryak és Andrei Bely műveivel ; szemantikai közelséget találtak benne Ljudmila Ulickaja " Dániel Stein, fordító " [6] könyvével és Ljudmila Petrusevszkaja [2] prózájával . Sok metszéspontra derült fény az Osztasi szarufa képének elemzése során is, amelyben a kritikusok Grigorij Melekhov [6] , Rodion Raszkolnyikov és Dmitrij Nyeljudov vonásait ragadták meg Tolsztoj „ Feltámadás ” című művéből [2] .

Filmtervek

2006-ban egy interjúban Alekszej Ivanov kijelentette, hogy "nagyon valószínű, hogy lehetséges lesz találkozni a Golden Riot hőseivel a képernyőn". Részleteket nem kívánt közölni a szerződés feltételeire hivatkozva [7] . A film sosem jelent meg. 2021 áprilisában Ivanov azt mondta az Izvesztyiának, hogy a regény filmjogait eladták, "és a munka már elkezdődött" [8] .

Jegyzetek

1. ↑ Balakin A. Alekszej Ivanov. A lázadás aranya, avagy Down the River Gorge  // Kritikus tömeg. - 2005. - 3-4. sz .
2. ↑ 1 2 3 Bykov D. L. A raftingmunkás kivette a lelkét, avagy Más lehetőségek erdeiben  // Novy Mir . - 2006. - 1. sz .
3. ↑ Podlesnykh A.S. A dialektizmus-harcos etimológiájának kérdéséről (elmélkedések A. Ivanov "A lázadás aranya" című regényének elolvasása után)  // A Baskír Egyetem közleménye. - 2008. - T. 13 , 2. sz .
4. ↑ 1 2 Moszkalinszkij A. A. A folyó, mint a fő földrajzi kép a szépirodalomban  // Pszkov regionális folyóirat. - 2010. - 10. sz .
5. ↑ Karnaukhova O. A. A folyó képe A. Ivanov "A lázadás aranya, avagy a folyó szurdoka alá" című regényében: nyelvi-stilisztikai aspektus  // A Balti Szövetségi Egyetem közleménye. I. Kant. - 2011. - 8. sz .
6. ↑ 1 2 Lázadó G. M. A 21. századi regény jellemzői A. Ivanov és L. Ulitskaya műveiben  // Néva . - 2008. - 4. sz .
7. ↑ Alekszej Ivanov "Gold of Riot" című filmjét forgatják
8. ↑ "Szeretem a misztikát és a mágiát – művészileg nagyon kifejezőek." Alekszej Ivanov író - a feszültség éltető erejéről, regényei körútjáról és küldetés nélküli alkotókról