Eurovízió 1957

Eurovízió 1957
Dátumok
A végső	1957. március 3
Holding
Elhelyezkedés	Großer Sendesaal des hessischen Rundfunks Frankfurt , Németország
Vezető	Anaid Iplikjan
Karmester	Willie Berking
ügyvezető felügyelő	Rolf Lieberman
Fő műsorszolgáltató	ARD
Intervallum-act	Nem
tagok
Összes résztvevő	tíz
Debütál	Ausztria Dánia Egyesült Királyság
A résztvevő országok térképe      Résztvevő országok
eredmények
Szavazási rendszer	Minden országnak tíz fős zsűrije volt, akik 10 pontot osztottak szét a nekik tetsző dalok között
Nulla pont	Nem
győzelmi dal	" Net als toen " ( Hollandia )
Eurovízió
← 1956  • 1957 •  1958 →
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Az 1957  -es Eurovíziós Dalfesztivál a második Eurovíziós Dalfesztivál . 1957. március 3-án történt Frankfurt am Mainban ( Németország ) az ARD televíziós társaság stúdiójában, és ez volt az első, amelyen országonként egy-egy dalt mutattak be, duettek is részt vehettek, az eredményhirdetés teljes terjedelmében. , a nemzeti zsűrik szavazatait pedig telefonos módba továbbították. Ez egyben az első verseny, aminek a videóját megőrizték.

Az első verseny győztese , a svájci Liz Assia ismét versenyzett, de csak nyolcadik lett. A győztes az első verseny másik résztvevője lett, a holland Corrie Brocken a "Net als toen" ("Úgy, mint korábban") című dalával.

Helyszín

Frankfurt am Main ( németül  Frankfurt am Main ) – gyakran egyszerűen Frankfurtnak is nevezik – Hesse legnagyobb városa és Németország ötödik legnagyobb városa . A Main - folyó partján található Frankfurt Németország pénzügyi és közlekedési központja, valamint a kontinentális Európa legnagyobb pénzügyi központja.

A második Eurovíziós Dalfesztivál helyszíne a "Großer Sendesaal des hessischen Rundfunks" épület volt, amelyet koncertteremként és televíziós stúdióként használtak. Ez egyben a Hessian Broadcasting rádióállomás egykori központja is . Ma már csak koncertteremként használják.

Formátum

Idén az olasz Nunzio Gallo a verseny történetének leghosszabb pályaművét teljesítette, 5 perc 9 másodperccel, míg az Egyesült Királyság nevezése mindössze 1 perc 52 másodperc volt (az egyik legrövidebb pályamű a verseny történetében). Az olasz dal arra kényszerítette a verseny szervezőit, hogy a jövőben 3 perces dalhossz-korlátot tűzzenek ki; ez a szabály továbbra is érvényes [1] .

Első alkalommal engedélyezték a duettek részvételét. Dánia képviselői , Birte Wilke és Gustav Winkler lett az első duett a verseny történetében. Fellépésükre a dal végén egy hosszú csók emlékezik meg. Eközben a rendező ország Németország volt az első, aki kellékekkel ellátott számot mutatott be az Eurovízión – Németország képviselője, Margot Hilscher telefont használt beszédében [2] .

Változott a bírálati formátum is. Minden országnak tíz fős zsűrit kellett alkotnia. Minden zsűrinek 10 pontja volt, amit el kellett osztania a nekik tetsző dalok között. A pontot kapott dalok száma zsűrienként változott. Így például a holland zsűri öt dal között osztotta el a 10 pontot, a franciák pedig csak kettő között.

Résztvevő országok

Második versenyükön Belgium , Franciaország , Németország , Olaszország , Luxemburg , Hollandia és Svájc vett részt. Hozzájuk csatlakozott Ausztria , Dánia és Nagy-Britannia , amelyek esetleges részvételéről már 1956-ban szó esett.

Visszatérő előadók

Ezen az előző versenyen két résztvevő vett részt:

• Svájc  - Liz Assia ( 1956-os Eurovíziós győztes )
• Hollandia  – Corrie Brocken

Karmesterek

Minden dalt zenekar kísért. A karmesterek [3] voltak :

• Belgium  – Willy Berking
• Luxemburg  – Willy Berking
• Nagy-Britannia  – Eric Robinson
• Olaszország  – Armando Trovaioli
• Ausztria  – Carl de Groff
• Hollandia  – Dolph van der Linden
• Németország  – Willi Berking
• Franciaország  – Paul Durant
• Dánia  – Kai Mortensen
• Svájc  – Willy Berking

Eredmények

Szavazás

Adás

Az alábbi táblázat mutatja a szavazatok leadásának sorrendjét az 1957-es verseny során, valamint az adott országokban a szavazatok kihirdetéséért felelős képviselők nevét. Minden nemzeti műsorszolgáltató kommentátort is küldött a versenyhez, hogy biztosítsa a vetélkedő anyanyelvén történő közvetítését. A kommentátorokról és a műsorszolgáltatókról szóló részletes információkat az alábbi táblázat is bemutatja [6] .

Heralds

1. Svájc – Manny Weber
2. Dánia – Svend Petersen
3. Franciaország – Claude Darger
4. Németország – Joachim Fuchsberger
5. Hollandia – Siebe van der Zee és Willem Duijs
6. Ausztria – Rudolf Fohler és Karl Bruck
7. Olaszország – Nunzio Filogamo
8. Egyesült Királyság – David Jacobs
9. Luxemburg – Pierre Bellmare
10. Belgium – Bert Leisen

Kommentátorok

• Ausztria – nincs kommentátor ( ORF )
• Belgium – Nick Bal és Anton Peters ( NIR ), Jeanine Lambotte ( INR )
• Dánia – Gunnar Hansen ( Statsradiofonien TV )
• Franciaország – Robert Beauvais ( RTF ) [7]
• Németország - Wolf Mittler ( Deutsches Fernsehen )
• Luxemburg – Jacques Navadik ( Télé-Luxembourg )
• Olaszország – Bianca Maria Piccinino ( Programa Nazionale )
• Hollandia – Piet te Neuil ( NTS ) [8]
• Svédország – Niels Linnman ( Radiotjänst TV ) [9]
• Svájc – Georges Hardy ( TSR )
• Egyesült Királyság – Berkeley Smith ( BBC Television Service ), Tom Sloane ( BBC Light Program )

Jegyzetek

1. ↑ O'Connor, John Kennedy – Az Eurovíziós Dalfesztivál hivatalos története. Carlton Books, Egyesült Királyság, 2007 ISBN 978-1-84442-994-3
2. ↑ Frankfurt 1957  . eurovision.tv . Letöltve: 2020. július 24. Az eredetiből archiválva : 2021. március 4.
3. ↑ 1957 – Frankfurt sur le Maine . dalverseny.free.fr . Letöltve: 2020. július 22. Az eredetiből archiválva : 2013. május 23. (határozatlan)
4. ↑ Eurovíziós Dalfesztivál 1957 . A diggiloo rigó. Letöltve: 2012. március 4. Az eredetiből archiválva : 2018. március 5.. (határozatlan)
5. ↑ Frankfurt 1957 döntője  . eurovision.tv . Letöltve: 2020. július 24. Az eredetiből archiválva : 2019. augusztus 12.
6. ↑ Eurovízió 1957 Szereplők és stáb . IMDb . Letöltve: 2012. március 5. Az eredetiből archiválva : 2013. szeptember 26.. (határozatlan)
7. ↑ Concours Eurovision de la Chanson 1957  (fr.) . Songcontest.free.fr (2006. szeptember 18.). Letöltve: 2013. május 21. Az eredetiből archiválva : 2013. május 23..
8. ↑ Nederlandse televisiecommentatoren bij het Eurovisie Songfesztivál  (n.d.) . Eurovíziós művészek . Archiválva az eredetiből 2013. május 23-án.
9. ↑ Leif Thorsson. Melodifestivalen genom tiderna ["Melodifestivalen az időben"] (2006), p. 10 Stockholm: Premium Publishing AB. ISBN 91-89136-29-2

Linkek

• http://www.esctoday.com
• http://www.eurovision.tv