Docetaxel | |
---|---|
Docetaxel | |
Kémiai vegyület | |
IUPAC | (2R,3S)-N-karboxi-3-fenil-izoszerin-N-terc-butil-13-5béta,20-epoxi-1,2alfa,4,7béta,10béta,13alfa-hexahidroxitax-11-én-9-on- 4-acetát-2-benzoát-trihidrát |
Bruttó képlet | C 43 H 53 NO 14 |
Moláris tömeg | 807,879 g/mol |
CAS | 114977-28-5 |
PubChem | 148124 |
gyógyszerbank | APRD00932 |
Összetett | |
Osztályozás | |
ATX | L01CD02 |
Farmakokinetika | |
Biológiailag hozzáférhető | NA |
Plazmafehérje kötődés | >98% |
Anyagcsere | Máj |
Fél élet | 86 óra |
Kiválasztás | Epe |
Adagolási formák | |
koncentrátum oldatos infúzióhoz | |
Más nevek | |
Docetaxel, Docetera, Taxotere® , Tautax | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A docetaxel egy félszintetikus , növényi eredetű citosztatikus gyógyszer a taxánok csoportjából , amelyet természetes nyersanyagokból - európai tiszafa (Taxus baccata) tűleveléből - kémiai szintézissel nyernek . A gyógyszer hatóanyaga a tubulint felhalmozza a mikrotubulusokban , megakadályozza azok bomlását, ami a mitózis fázis és a határfelületi folyamatok megzavarásához vezet a tumorsejtekben. A docetaxelt hosszú ideig tárolják a sejtekben , ahol magas koncentrációt ér el. A docetaxel hatásos néhány (de nem minden) sejt ellen , amelyek a többszörös rezisztenciagén által kódolt p-glikoproteint túltermelnek. In vivo a docetaxel széles hatásspektrummal rendelkezik egérdaganatokkal és transzplantált humán tumorsejtekkel szemben .