A balti flotta hajóinak aktív leválása

A Balti Flotta hajóinak aktív különítménye (DOT BF)  a leginkább harcra kész hajók és segédhajók kombinációja , amelyeket a balti flottában hoztak létre a polgárháború során [1] . Aktívan részt vett a balti-tengeri harcokban .

Kapcsolati előzmények

1918. november 15- én, Németország első világháborús vereségével és az antant hadihajóinak a Balti-tengeren való megjelenésével szemben, az RVSR elnöke , L. D. Trotsky jóváhagyta az elképzelést, hogy egy dreadnought , 4 Novik típusú romboló , 6 tengeralattjáró , Oleg osztályú cirkáló különítményének készenlétének megfelelően , a szükséges számú segédhajóval. Ennek alapján a következők kerültek be az Aktív Különítménybe:

1918. november 22- én a balti flottát és a kronstadti erődöt operatívan a 7. hadsereg alárendelték "a szárazföldi erőkkel való interakció jobb megszervezése érdekében" [2] [3] .

1919. március 15-én a Balti-tengeri Haditengerészeti Erők utasítására az aktív különítmény új összetételét hozták létre:

Amint elkészült, az aktív különítményt fel kellett tölteni a Szevasztopol csatahajóval , a Szvetlana cirkálóval , Izylmetyev kapitány és Iljin hadnagy rombolóval , tengeralattjárókkal (1 hadosztály: Vepr, Volk, Tour, Jaguar"; 2 hadosztály: "Tiger" ", "Panther", "Lynx", "Ruff"), a Volga aknavető, két aknavető (amelyek építés alatt álltak), valamint a Tosno tengeralattjáró-bázis.

Az aktív különítmény élére S. N. Dmitrijevet, V. P. Vokst és N. M. Rozint megbízottnak nevezték ki.

Harc

1918

1919

Az aktív különítmény főhadiszállása

Jegyzetek

  1. Tengerészeti enciklopédikus szótár / Szerk. V. I. Kurojedov. - 2. kiadás - M . : Katonai Könyvkiadó, 2003. - T. 1. - S. 238. - 960 p. — ISBN 5-203-01941-X .
  2. Kovalev E. A. Az alúszó királyai a vörös bulik tengerében
  3. Polgárháború és katonai beavatkozás a Szovjetunióban. Enciklopédia. M.: Szovjet enciklopédia, 1983. 530. o
  4. Polgárháború és katonai beavatkozás a Szovjetunióban. Enciklopédia. M.: Szovjet enciklopédia, 1983. 45. o

Irodalom