Grigor-Amam

Grigor-Amam
Գրիգոր Համամ
4. Khacsen herceg
a 2. emeletről 9. század
Előző Atrnerseh
Utód Smbat - Alsó-Hacsen
Vasak hercege - Felső-Hacsen hercege, Sahak
Sevada - Gardman hercege
Nemzetség Aranshahi
Apa Atrnerseh
Gyermekek Apuli, Smbat, Sahak Sevada [1] , Atrnerseh [1] , Vasak
A valláshoz való hozzáállás kereszténység

Grigor Amam ( Areveltsi , Barepasht ) [Comm 1] - Hacsen  örmény hercege a 9. század második felében , tudós, költő.

Életrajz

A Mihranidák [2] hercegi családjának egyik leszármazottja volt . 5 fia volt. A Grigor Amam Hercegség lefedte az egész keleti területet, valamint Zakurinskiy Kambechan [3] . Rövid időre még sikerült is " megújítania Aluank megszűnt királyságát " [4] . Ez a csak néhány évig fennálló királyság kezdetben az örmény király fennhatósága alatt állt [5] [6] . Grigor-Amamról 2 felirat maradt fenn, az egyik Gegharkunikban (ahol magát Grigor Atrnersehyannak nevezi [7] ) 881 -ből  , a másik Artsakh Tigranakert közelében .

Grigor-Amam 890 közepén bekövetkezett halála után fiai végül a Bagratidák örmény királyságának vazallusai lettek [3] . Apuli legidősebb fiát testvére, Smbat ölte meg. Smbat fia volt a Gandzasar körüli területek , vagyis magának a Khachen régiónak az uralkodója, Vasak pedig Felső-Hacsen felett. Egy másik fiú, Atrnerseh (nem tévesztendő össze Atrnerseh -vel, Sahl fiával) lett Shaki - Kambecsán Zakurin régiójának uralkodója [1] . Ahogy az arab szerző , Masudi megjegyzi : „ A sekinek királya könyvünk összeállítása idején, az Adernerse-ibn-Hamam, ahogyan hívják ” [8] .

Az "Inquiries and Answers" ( 856-865 ) értekezés szerzője . Nevéből egy akrosztikus sharakán is megmaradt . Trák Dionysius nyelvtana értelmezésének [9] [10] és néhány más írásának [11] szerzője . Nyelvtani munkája elsősorban teológiai jellegű.

Lásd még

Megjegyzések

  1. ↑ Szó szerinti fordítás arabra. név Grigor, jelentése "éber", "gondoskodó". Areveltsi örményül azt jelenti, hogy „keletről jött”. Lakóhely vagy becenév megjelölése. Barepasht - örményül "jámbor"

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 3 Lásd a megjegyzést. 60
  2. ↑ V. Minorszkij. Kaukázusi IV. - Cambridge University Press, 1953. - S. 506.

    Nagyon valószínű, hogy a Mihranidák időnként ellenőrizték a Kur bal partját. Egyik leszármazottjukról Hamam (Grigor), Adernerseh fia (Muhammad Afshln kortársa, 889-901), Mózes, iii, ch. 22. (278. ford.) azt mondja, hogy „a túloldalra”, azaz látszólag a Kur bal partjára terjesztette ki az ütést.
  3. ↑ 1 2 Shnirelman V. A. Az emlékezet háborúi: mítoszok, identitás és politika a Transcaucasusban / Lektor: L. B. Alaev . — M .: Akademkniga , 2003. — S. 198. — 592 p. - 2000 példány.  — ISBN 5-94628-118-6 .

    Aztán fiai felosztották egymás között ezt a területet, de már nem mindegyikük rendelkezett ezzel a függetlenséggel, és a X. századba fordultak. az örmény bagratidok vazallusaivá.
  4. ↑ Kagankatvatsi, könyv. III, ch. XXII
  5. ↑ Mark Whittow. Bizánc készítése, 600-1025 . - University of California Press, 1996. - S.  217 . :

    A hanyatló abbászida hatalom hátterében Asot felépítette Bagratuni hegemóniáját Örményország, Kelet-Grúzia és a keresztény Albánia megmaradt része felett. Végül 884-ben al-Mutamid kalifa koronát küldött Asotnak, és elismerte Örményország királyának.
  6. ↑ A. A. Vasziljev . Bizánc és az arabok . - Szentpétervár. , 1902. - T. II. :

    Ashotnak sikerült egyesítenie a jogar alatt nemcsak Örményországot, hanem Grúziát, Albániát és a Kaukázus néhány más keresztény országát is.
  7. ↑ A középkori örmény hacskarok emlékművei a 9-13. században, p., 13   (kar.)
  8. ↑ KARAULOV N. A. X. és XI. századi arab írók információi R. Chr. a Kaukázusról, Örményországról és Aderbejdzsánról, 57. o
  9. ↑ Studia Patristica By International Conference on Patristic studies 14 Oxford, Frances Margaret Young, M. Edwards, P. Parvis, 100
  10. ↑ A. Vauchez, R. Barrie Dobson, A. Walford, M. Lapidge, Encyclopedia of the Middle Ages, pp. 108-109
  11. ↑ American Oriental Society, Journal of the American Oriental Society, p. 256
 Középkori örmény nyelvészet