Hovhannes Krnetsi

Hovhannes Krnetsi (Kyrnetsi) ( Arm.  Հովհաննես Քռնեցի , 1290/ 92-1347 ) örmény nyelvtudós , teológus és fordító a 14. században. A Gladzor Egyetemen végzett, az örmény egyesült államok kiemelkedő képviselője .

Élet és munka

1290 és 1292 között született Kirnben , a Gladzor Egyetemen tanult. 1328 - ban Maraghába ment a bolognai Bartholomew domonkos paphoz (az egyik változat szerint tanára , Yesai Nchetsi utasítására, hogy polemikus vitákat folytasson a domonkosokkal [1] ; egy másik változat szerint saját kérésére, hogy beteljesítse régóta vágyát, hogy elfogadja a katolicizmust és kiegészítse tanulmányait [2] ). Hamarosan csatlakozott Bolognai Bartholomew követőihez, megtanult latinul , és megtanította Bartolomeust az örmény nyelvre . A katolikus tant hirdette, Bolognával és osztálytársával és követőjével , Hakobbal együtt rövid időn belül jelentős számú teológiai , filozófiai és természettudományi művet fordított latinról örményre [3] . Különösen igyekezett magához vonzani a volt diáktársakat, a Gladzorban végzett [4] , és rávette őket, hogy mondják le az örmény egyházat . Az örmény értelmiség hazafiasabb képviselői "a keserűség gyökerének", "hevesnek", "Júdásnak Krisztus tanítványai között" [1] nevezték . 1330 - ban rávette nagybátyját, Gevorgot, szülőfaluja, Hovhannes fejét, hogy fogadja el a katolicizmust. Ez utóbbi segítségével építette fel az örmény katolikus templomot . Istenanya ( Surb Astvatsatsin ) [5] és megalapította a Kõrnai Domonkos Kongregációt [2] . 1333- ban a római pápánál tett látogatása után kinevezték a Yernjak régió katolikus közösségének szellemi vezetőjévé [5] . 1347 -ben halt meg a Kyrny -i kolostorban .

A szerző Krneci műveiből az „Üzenet” polemikus esszé (1333), a „Nyelvtanról” című grammatikai munka ( 1344 ), valamint a „Két természet könyve és egy hipotézis Krisztusban ” című teológiai értekezés, amely a vele együttműködésben készült. Bolognai Bartholomew » ( 1328 és 1330 között ) [2] . Az első egy 19 pontból álló körlevél, amelyet Gladzor vardapetjainak és diákjainak küldtek, és amelyben Hovhannes arra buzdította őket, hogy "fogadják el nemzetünk hibáit és csatlakozzanak a római egyházhoz , és megpróbálták bizonyítani a római katolikusok előnyeit". Egyház, a nemzeti papság és a kelet-örményországi világi feudálisok harcának hiábavalósága. A második - "On Grammar" ( Arm.  "Յաղագս քերականին" ) - az örmény nyelvtani tudomány újítása volt [6] . Mind az örmény ( Vardan Areveltsi , Esai Nchetsi , Hovhannes Yerznkatsi Plus ), mind a latin ( prisciai ) és a görög ( Apollonius Diskol ) grammatikusok munkáit felhasználva Hovhannesnek sikerült elszakadnia az örmény nyelvtan írásának kialakult hagyományától, egy kommentár formájában. Dionysius Thracian "A nyelvtan művészete" [2] [7] , munkájában a latin és az örmény grammatikusok [8] megközelítéseinek szintézise található . Az örmény nyelvtan egyes aspektusait először ebben a munkában tanulmányozták [6] [7] [9] . Főleg a latin nyelvtanokat követi, ez utóbbiak hatása például a nyelvtan meghatározásában vagy a hang és a betű azonosításában mutatkozott meg [10] .

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 Grigoryan G. M. Esszék Syunik történetéről. IX-XV században 2018. január 9-én kelt archív példány a Wayback Machine -nél - Yer.: Az ArmSSR Tudományos Akadémia Kiadója, 1990. - 390 p.
2. ↑ 1 2 3 4 Arevshatyan S. S. A középkori Örményország filozófiai iskoláinak történetéről (XIV. század). Levéltári példány 2013. szeptember 21-én a Wayback Machine -nél - Er.: Az ArmSSR Tudományos Akadémia Kiadója, 1980. - 79 p.
3. ↑ Mirumyan K.A. Az iskola és az oktatási rendszer szerepéről a nemzeti élet összefüggésében az örmény középkor korszakában  // Vestnik RAU: humanitárius és társadalomtudományok. - 2011. - 2. sz . - S. 26 .
4. ↑ R. Bedrosian Örményország a szeldzsuk és mongol időszak alatt Archiválva : 2012. április 6. a Wayback Machine -nél , in The Armenian People from Ancient to Modern Times. 1. kötet – New York, 1997 – 269. o
5. ↑ 1 2 Szent Kolostor Kyrna Istenanya  = Քռնայի Ս. Աստվածածին վանք // Encyclopedia "Christian Armenia". — Er. , 2002. - S. 1058-1059 . Az eredetiből archiválva : 2015. október 1.
6. ↑ 1 2 Hovhannes Krnetsi  = Հովհաննես Քռնեցի // Örmény rövid enciklopédia. — Er. , 1999. - T. 3 . - S. 387 .
7. ↑ 1 2 S. Gyulbudagyan. Ioannes Krneci: A nyelvtanról.  // Az ArmSSR Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Értesítője. - 1977. - 10. sz . - S. 110-111 .
8. ↑ I. P. Szuszov. Nyelvtudomány története . - M. , 2006.
9. ↑ V. Ambartsumyan. A latinosított örmény nyelv megkülönböztető jegyei.  // A NAS RA történeti és filológiai folyóirata. - 2008. - 1. sz . - S. 159-179 .
10. ↑ A. V. Desznyickaja , S. D. Katsnelson . A nyelvi doktrína története: A középkori Kelet . - L. : "Nauka", 1981. - S. 32 . Archiválva az eredetiből 2013. október 23-án.