A Szovjetunió kormányfőinek listája
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2019. december 16-án felülvizsgált
verziótól ; az ellenőrzések 19 szerkesztést igényelnek .
A Szovjetunió kormányfője a Szovjet Szocialista Köztársaságok Uniója kormányfői pozíciójának informális neve .
Az évek során a szovjet kormány vezetői posztját különböző hivatalos nevek kapták:
Hatalmak
A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke
A szovjet kormány feje viszonylag széles jogkört kapott. Közülük meg kell jegyezni a következőket, amelyeket a Szovjetunió Minisztertanácsáról szóló, 1978. július 5-i törvény [5] szabályoz :
A Szovjetunió kormányának széles jogköre ellenére [5] az egypártrendszer körülményei között a valódi végrehajtó hatalom az országban az SZKP kezében volt , különös tekintettel annak
Politikai Irodájára , amelynek élén a legmagasabb párt állt. vezető . Néhány pártvezető ( I. V. Sztálin és N. S. Hruscsov ) egyesítette a Kommunista Párt és a Szovjetunió kormányának vezetői posztját. Az SZKP Központi Bizottságának októberi (1964) plénuma , amely felmentette N. S. Hruscsovot az SZKP Központi Bizottsága első titkári és a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöki tisztsége alól, megállapította, hogy a jövőben elfogadhatatlan. a legmagasabb párttisztség és a kormányfői pozíció egyesítése, mivel ez a hatalom egy személy kezében való koncentrációjához vezet.
A Szovjetunió miniszterelnöke
A Szovjetunió miniszterelnöke volt a szovjet kormány vezetője, és hivatalból vezette a Szovjetunió Miniszteri Kabinetjének Elnökségét. A miniszterelnök-jelöltet a Szovjetunió elnöke terjesztette elő, és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa jóváhagyta. A miniszterelnök lemondásával a kabinet teljes egészében lemondott.
A miniszterelnök jogköre
[6]
- a Szovjetunió Miniszteri Kabinete és Elnöksége munkájának megszervezése, üléseik vezetése;
- a feladatok elosztása helyetteseik között;
- a kollegialitás biztosítása a Szovjetunió Miniszteri Kabinetje munkájában;
- a Szovjetunió képviselete a nemzetközi kapcsolatokban a Szovjetunió alkotmányával és a Szovjetunió törvényeivel összhangban;
- döntéshozatal olyan közigazgatási kérdésekben, amelyek nem igényelnek mérlegelést a Szovjetunió Minisztertanácsának ülésén;
- a Szovjetunió minisztereinek és a Szovjetunió Miniszteri Kabinetjének alárendelt szervek más tisztviselőinek ösztönzése; fegyelmi szankciók kiszabása velük szemben;
- a Szovjetunió alkotmánya és a Szovjetunió kormányának tevékenységét szabályozó törvények által biztosított egyéb jogkörök.
A szovjet kormány vezetői
Lásd még
- A Szovjetunió kormányainak listája
- A Szovjetunió kormányfőinek első helyetteseinek listája
- A Szovjetunió kormányfő-helyetteseinek listája
Jegyzetek
- ↑ 1 2 A Szovjetunió megalakításáról szóló szerződésnek a Szovjetunió első kongresszusa általi 1922. december 30-i ülésén történő jóváhagyásának dátuma . Ez a megállapodás rendelkezett a Szovjetunió Népbiztosai Tanácsa elnöki posztjának létrehozásáról .
- ↑ A Szovjetunió és kormányzati szervei fennállásának 1991. december 25-26-i megszűnésével kapcsolatban Oroszország a Szovjetunió utódjának nyilvánította magát; forrás: A FÜGGETLEN ÁLLAMOK KÖZÖSSÉGE RÉSZTVEVŐI ÁLLAMFŐI TANÁCS 92. 03. 20-I HATÁROZATA A KÖLCSÖNÖS ÉRDEKŰ MEGÁLLAPODÁSOKRA VONATKOZÓ UTODOLÁSRÓL... A 2014. november 4-i Wayback Machine archív példánya . Amikor Oroszország elfogadta a Szovjetunió kötelezettségeit, az országnak az RSFSR elnökének közvetlen felügyelete alatt álló kormánya volt - az RSFSR kormánya (1992. május 16. óta - az Orosz Föderáció kormánya ), amelyet az RSFSR kormánya hozott létre. az RSFSR elnökének 1991. november 6-án kelt 172. számú rendelete „Az RSFSR kormánya munkájának megszervezéséről a gazdasági reform keretében” Archiválva : 2015. április 2.. .
- ↑ A Szovjetunió Miniszteri Kabinetét a Szovjetunió 1991. szeptember 5-i 2392-I. sz., „A Szovjetunió államhatalmi és igazgatási szerveiről az átmeneti időszakban” sz. A Szovjetunió alkotmányának megfelelő módosításai nem történtek.
- ↑ 1 2 3 1991. augusztus 28-án, a Szovjetunió Miniszteri Kabinetjének lemondása után a Szovjetunió Kormányának feladatait a Szovjetunió Nemzetgazdasági Operatív Irányító Bizottságára ruházták , egészen a Szovjetunió megalakulásáig. új kabinet (amely soha nem alakult meg). A Szovjetunió alkotmánya azonban nem rendelkezett erről a bizottságról. A Szovjetunió új Miniszteri Kabinetje helyett 1991. szeptember 5- én megalakult a Szovjetunió Alkotmánya által szintén nem írt Köztársaságközi Gazdasági Bizottság , amely 1991. november 14- én átalakult a Gazdasági Közösség Államközi Gazdasági Bizottságává (a szakszervezeti köztársaságok és a Szovjetunióból való kiválásukat kinyilvánító köztársaságok között) .
- ↑ 1 2 Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége. 1978. július 5-i törvény. A Szovjetunió Minisztertanácsáról // A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Vedomoszti: Szo. - 1978. - 28. sz . - S. 436 . Archiválva az eredetiből 2021. február 24-én. (Orosz)
(1981-ben, 1985-ben, 1989-ben és 1990-ben végzett módosításokkal és kiegészítésekkel)
- ↑ A Szovjetunió 1991. 03. 20-i TÖRVÉNYE N 2033-1 A SZovjetunió Miniszteri Kabinetjéről (hozzáférhetetlen hivatkozás) . Letöltve: 2015. április 5. Az eredetiből archiválva : 2014. október 6.. (határozatlan)
- ↑ A Szovjetunió Miniszteri Kabinetjének 1991. augusztus 19-i, 943r. számú rendeletével Pavlov V. S. a Szovjetunió miniszterelnöki feladatai ellátásának betegség miatti lehetetlensége miatt ideiglenesen a Szovjetunió első miniszterelnök-helyettesét bízta meg. a Szovjetunió Doguzhiev V. Kh. a Szovjetunió miniszteri kabinetjének munkájának átfogó irányításával.
- ↑ A Miniszteri Kabinet lemondása után Doguzsjev státusza ugyanaz. ról ről. A Szovjetunió miniszterelnökét nem erősítették meg.
- ↑ 1 2 3 I. Silaevet 1991 júliusában eltávolították az SZKP Központi Bizottságából, de továbbra is az SZKP tagja maradt . Az RSFSR elnökének 1991. november 6-i 169. számú, „Az SZKP és a kommunista tevékenységéről szóló rendelete” betiltotta az SZKP tevékenységét az RSFSR területén, ahol a Szovjetunió kormányzati szervei voltak elhelyezve. Az RSFSR Pártja."
A Szovjetunió Államhatalmi és Közigazgatási Intézetei |
---|
államfő |
---|
A Szovjetunió kollegiális vezetője |
|
---|
A Szovjetunió egyéni vezetője |
|
---|
A Szovjetunió vezetése alatt álló szervek |
|
---|
|
| |
Tippek |
---|
Szövetséges testek | |
---|
republikánus testületek † | |
---|
a helyi hatóságok | |
---|
|
|
Kormány |
---|
Központi hatóságok | Általános vezetői kompetenciával rendelkező szervek |
|
---|
Ipari és funkcionális szervek |
|
---|
|
---|
republikánus testületek † |
|
---|
a helyi hatóságok |
|
---|
|
|
Bíróságok |
---|
Szövetséges testek | alkotmányos ellenőrzés |
|
---|
Általános hatáskörű bíróságok |
|
---|
Specializált |
|
---|
|
---|
republikánus testületek † |
- A Szovjetunió Köztársaság Legfelsőbb Bírósága
- autonóm köztársaság bírósága
|
---|
a helyi hatóságok |
|
---|
|
|
Egyéb szervek |
---|
Ügyészség |
|
---|
Az emberek ellenőrzésének szervei |
|
---|
sürgősségi hatóságok |
|
---|
|
|
† Beleértve a Szovjetunió köztársaságait és az azokon belüli autonóm köztársaságokat . |