| kelet-vesztfáliai dialektus | |
|---|---|
| önnév | Ostwestfalisch |
| Országok | Németország ( Észak-Rajna-Vesztfália ) |
| Osztályozás | |
| Kategória | Eurázsia nyelvei |
| germán ág nyugatnémet csoport Alsónémet alcsoport Alacsony szász nyelvjárások | |
| Írás | latin |
A kelet-vesztfáliai nyelvjárás ( németül: Ostwestfälisch ) az alnémet alsószász csoportjának vesztfáliai dialektusaihoz tartozó dialektus . Elterjedt Detmold közigazgatási körzetében, Osnabrücker és Tecklenburg ( azonos nevű kerület ) területén. Felnémet által kiszorított .
A kelet-vesztfáliai nyelvben egyértelműen megkülönböztethető az eredeti a (mint a Rot - Rat szóban ), később pedig a (mint a Water - Wasserben ), jellemzőek a hosszú diftongusok ( Brot helyett Braut , Fuß helyett Fout , Käse helyett Kaise , däipe tief helyett stb .) , két mássalhangzó kötése a gyökérben ( zehn helyett teggen , mähen helyett maggen , freien helyett friggen , bauen helyett bowwen , brauen helyett bruwwen ), betűkombinációk erősebb kiejtése sch és ch , az al- kezdőbetűt az ol -ba mozgatva (mint az olle-alle -ban ), az -ol- gyöket pedig az -aul -ba ( ault - alt, kault - kalt ).
A kelet-vesztfáliai nyelvjárás bővelkedik saját szókincsében: Lüüt ( Mädchen ), wacker ( schön ), Saut ( Brunnen ), ninn(e) ( kein(e) ). Lásd a Wesphali és Alsószász nyelvjárási szótárakat .
A Dat ostwestfäilische Platt a 'n Däil von dat Westfäilische Platt un wett in Ostwestfaulen küert. Et giff sierben Formen: Dat Usenbrückske, dat Lübker, dat Rauwensbierger, dat Wiedenbrücksker, dat Lippsche, dat Paderbuorner un dat Waldecker Platt.
Wat besondret sinn däi Ünnerschäidung tüsken dänn ursprünglich langen a wie in Rot (Rat) un dänn later däihnten a wie in Water (Wasser), däi Diphthongierung van däi langen Vokale wie in Braut (Braut) teggen (ziehen) orre maggen (mähen) un tou gouter lesst nau däi Wörter Lüüt (Mädchen), wacker (schön), Saut (Brunnen) un ninn(e) (kein(e)).
Bit nauen twäiten Weltkriech dat ostwestfäilische Platt däi Sprauk, däi däi mäißten Kinner in Huse touierße lernt hebbet, később hebbet däi Kinner dann Houchdüütsk lernt. Van Dage lernt däi Kinner fast gohr käin Platt mehr, aber manche lernt 'n lütket bierden inne Schoule.