Lengyelország Legfelsőbb Bírósága

A Lengyel Köztársaság Legfelsőbb Bírósága
Szomorú Najwyższy Rzeczypospolitej Polskiej
Kilátás Legfelsőbb Bíróság
Példa felsőbb bíróság
Joghatóság Lengyelország
Az alapítás dátuma 1917
Összetett a bírákat az összlengyel bírói tanács javaslatára az elnök nevezi ki
Élettartam 70 éves korig
tagok 86
Menedzsment
Első elnök Malgorzata Manowska
hivatalba lépett 2020. május 26
Konferencia terem
Lengyelország Legfelsőbb Bíróságának épülete Varsóban
Elhelyezkedés Varsó
Cím Pl. Krasinskich, 2/4/6, 00-951 Warszawa 41
Koordináták 52°15′00″ s. SH. 21°00′19″ hüvelyk e.
Weboldal
http://www.sn.pl  (lengyel)

A lengyel legfelsőbb bíróság ( lengyelül: Sąd Najwyższy Rzeczypospolitej Polskiej ) az általános joghatóságú és katonai bíróságok polgári és büntetőügyeinek legfelsőbb bírósága Lengyelországban .

Összetétel és szerkezet

A Legfelsőbb Bíróság 86 bíróból áll, akit az elnök nevez ki az Országos Bírói Tanács (Krajowa Rada Sądownictwa) javaslatára határozatlan időre. Az első elnököt a Legfelsőbb Bíróság Bírói Közgyűlése által javasolt jelöltek közül az elnök nevezi ki hat évre. Az első elnök pedig kinevezi a bírói testületek elnökeit, akik hivatalból helyettesei.

A Legfelsőbb Bíróság négy bírósági osztályból áll:

Joghatóság

A Legfelsőbb Bíróság hatásköre keretein belül gyakorolja:

Változás a bíróság státuszában és az EU-val való kapcsolatok válsága

A lengyel konzervatív kormány 2017-ben benyújtott egy törvényjavaslatot, amely az igazságügyi miniszter által jelöltek kivételével minden bírót elmozdítana. Annak ellenére, hogy a törvényjavaslatot a parlament mindkét háza – a Seimas és a Szenátus is – elfogadta, Andrzej Duda elnök 2017. július 24-én megvétózta [1] . Ennek oka az ellenzék tömeges tiltakozása és az uniós vezetés elégedetlensége volt.

Azóta a törvényjavaslatot felülvizsgálták. Az új változatban nem mond semmit az igazságügyi miniszter jogköréről, de 65 évre csökkenti a bírák felső korhatárát, számukat pedig 80-ról 120-ra emeli. A törvényt Duda írta alá, és júliusban lépett hatályba 2018. Végrehajtása a jelenlegi összetételű bírák akár 40%-át is nyugdíjba küldi, köztük a Legfelsőbb Bíróság elnökét, Malgorzata Gersdorfot is.

Az ellenzék, a legfelsőbb bíróság és a lengyel nemzeti bírói tanács szerint a törvény alkotmányellenes, mert sérti az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét.

2017. december 20-án az Európai Bizottság úgy ítélte meg [2] , hogy az új törvény normái aláássák a bírói kar függetlenségének és a bírák elmozdíthatatlanságának elvét, ami sérti az Európai Unióról szóló szerződést, és követelte ennek az ellentmondásnak a megszüntetésére, Lengyelország elleni szankciókkal fenyegetve. Ez az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének rendelkezései szerint azt jelentheti, hogy Lengyelországot megfosztják az EU-ban szavazati jogától, amíg az eltérést nem orvosolják.

A Legfelsőbb Bíróság 2018 augusztusában kérelmet intézett az Európai Bírósághoz a folyamatban lévő reformról. Az Európai Uniós szerződések értelmében ez a bíróság megakadályozhatja egy törvény hatályba lépését, ha az aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségéről szóló uniós szerződéseket.

2018. szeptember 15-én a lengyel külügyminisztérium ma „alaptalannak” nevezte ezeket a követeléseket, megjegyezve, hogy „az EU-szerződések értelmében az igazságszolgáltatás szervezése a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik”, és azt javasolta, hogy az Európai Bizottság forduljon a EU-bíróság [3] .

Lásd még

Jegyzetek

  1. A lengyel elnök megvétózta két törvényjavaslatot (2017. július 24.). Letöltve: 2018. szeptember 15. Az eredetiből archiválva : 2018. szeptember 15.
  2. Jogállamiság: Az Európai Bizottság fellép a bírói függetlenség védelme érdekében Lengyelországban . Letöltve: 2018. szeptember 15. Az eredetiből archiválva : 2018. február 11.
  3. Komunikat w sprawie przekazania do KE odpowiedzi na uzasadnioną opinię dotyczącą niektórych przepisów ustawy o Sądzie Najwyższym . Letöltve: 2018. szeptember 15. Az eredetiből archiválva : 2018. november 18..

Linkek