Wojciech Witold Jaruzelski | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
fényesít Wojciech Witold Jaruzelski | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Lengyel Népköztársaság elnöke | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1989. július 19. – 1990. december 22. ( 1989. december 31. óta – a Lengyel Köztársaság elnöke) |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Előző |
pozíció helyreállt; ő maga mint az Államtanács elnöke; Bolesław Bierut , Lengyelország elnöke (1947-1952) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Utód | Lech Walesa | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A lengyel államtanács elnöke | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1985. november 6. - 1989. július 19 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Előző | Henryk Jablonsky | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Utód |
pozíciót megszüntették; olyan, mint az elnök |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A PUWP Központi Bizottságának 6. első titkára | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1981. október 18. - 1989. július 29 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Előző | Stanislav Kanya | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Utód | Mecsiszlav Rakovszkij | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Lengyelország Minisztertanácsának elnöke | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1981. február 11. - 1985. november 6 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Előző | Józef Pinkowski | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Utód | Zbigniew Messner | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Nemzeti Megmentő Katonai Tanács elnöke | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1981. december 13. - 1983. július 22 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Előző | állás létrejött | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Utód | posztot megszüntették | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Lengyelország nemzetvédelmi minisztere | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1968. április 11. - 1983. november 22 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kormány vezetője |
Józef Cyrankiewicz ; Pjotr Jarosevics ; Edward Babyukh ; Józef Pinkowski ; ő maga |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Előző | Marian Spychalski | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Utód | Florian Siwicki | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Születés |
1923. július 6. [1] [2] [3] […] Kurow,Lublini vajdaság,Lengyelország |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Halál |
2014. május 25. [2] [3] [4] […] (90 évesen) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Temetkezési hely | Katonai Powazki | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Apa | Wladyslaw Jaruzelsky (1888-1942) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Anya | Wanda Zaremba (1901-1966) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Házastárs | Barbara Jaruzelskaya | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Gyermekek | Monika Jaruzelska [d] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A szállítmány | PUWP (1947-1991) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oktatás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Autogram | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Díjak |
Lengyelország
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Weboldal | wojciech-jaruzelski.pl ( lengyel) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Katonai szolgálat | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A hadsereg típusa | vörös Hadsereg | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rang | A lengyel fegyveres erők hadseregének tábornoka | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
csaták | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Wojciech Witold Jaruzelsky ( lengyel Wojciech Witold Jaruzelski ), egyes orosz nyelvű forrásokban Wojciech Vladislavovich Jaruzelsky [6] ; 1923. július 6., Kurow , Lublini vajdaság - 2014. május 25. [7] , Varsó ) - lengyel katona és államférfi, hadseregtábornok (1973), a PPR honvédelmi minisztere ( 1968-1983 ) , a Tanács elnöke A PPR miniszterei ( 1981-1985 ) , a PUWP Központi Bizottságának első titkára ( 1981-1989 ) , a Nemzeti Megmentési Katonai Tanács elnöke ( 1981-1983 ) , a PPR Államtanácsának elnöke ( 1985-1985 ) 1989 ), a PPR első elnöke ( 1989 ) és a posztkommunista Lengyel Köztársaság első elnöke ( 1989-1990 ) .
1923. július 6-án született Kurow faluban ( Lublini vajdaság ) Vladislav Jaruzelsky földbirtokos családjában. A család nemesi származású ( Slepovron címer) és a 15-16 . század fordulójára nyúlik vissza , a család. birtok volt a Staraja Rus - Sokoly helye [8] . Nagyapa, szintén Wojciech, részt vett az 1863 -as lengyel felkelésben , Szibériába száműzték [9] . A családban Wojciech mellett egy lánya, Teresa is született (szül. 1928 ) [10] .
1939- ig magángimnáziumban tanult.
1939-ben a család Litvániába költözött , majd miután a balti államokat a Szovjetunióhoz csatolták , a Jaruzelsky családot letartóztatták és 1941. június 14- én Szibériába száműzték . Wojciech apját az Altaj területére küldték egy táborba , ő maga pedig édesanyjával és nővérével Turochak faluban élt, és egy fakitermelőn dolgozott, ahol hóvakságban szenvedett . Vladislav Jaruzelsky 1942 júniusában Bijszkban halt meg . Wojciech Jaruzelski emlékiratai szerint apját temette el, és lepel helyett a Pravda újságba csomagolta .
A szibériai száműzetésben egy fakitermelésben Wojciech megégette a szeme szaruhártyáját, ezért később sötét szemüveget viselt. Ezzel kapcsolatban Lengyelországban a "hegesztő" ( lengyelül "spawacz" ) beceneve volt. Ott, a száműzetésben megtanult oroszul , amit szinte akcentus nélkül beszélt.
1943 júliusában csatlakozott az 1. lengyel gyaloghadosztályhoz. Tadeusz Kosciuszko , a Szovjetunióban alakult. Ugyanebben az évben végzett a K. E. Vorosilovról elnevezett Ryazan Gyalogos Iskolában (RKPU) , ahová lengyeleket is fogadtak. Hadnagyi rangban a 2. lengyel gyaloghadosztályban harcolt . Henryk Dąbrowski . 1943-tól - géppuskás szakasz parancsnoka, 1944 tavasza óta - lovas felderítő szakasz parancsnoka , 1945 januárja óta - az 5. gyalogezred felderítő vezérkari főnöke [11] . Részt vett a Visztulán, a Magnusevszkij hídfőn, Varsó felszabadításában, a Pomerániai fal elleni támadásban, a balti partvidéken, az Oderánál és az Elbánál (Labe) vívott csatákban. A csatákban tanúsított bátorságáért számos lengyel katonai érmet és kitüntetést kapott, köztük Lengyelország legmagasabb katonai kitüntetését, a „ Virtuti Militari ” rendet. .
Kitüntetéssel végzett a Felső gyalogsági Iskolában, valamint a Vezérkari Akadémián. K. Szvercsevszkij páncélostábornok .
A második világháború befejezése után 1945-1947 . részt vett a „ Szabadság és Függetlenség ” földalatti antikommunista szervezet és az UPA különítményeivel vívott harcokban .
Az akadémia elvégzése után a Felső Gyalogiskola taktikai és törzsszolgálati tanára, a Katonai Oktatási Intézmények Osztályának vezetője, a Harci Kiképzési Főigazgatóság vezető-helyettese volt. 1957-1960 - ban a 12. gépesített hadosztály parancsnoka. Ludova hadserege. 1960-1965 között a Lengyel Hadsereg Politikai Főigazgatóságának vezetője , 1965-1968 között a Lengyel Hadsereg vezérkarának főnöke . 1962-1968 -ban - honvédelmi miniszter - helyettes, 1968 áprilisától 1983 novemberéig - a PPR honvédelmi minisztere. 1947 -ben csatlakozott a Lengyel Munkáspárthoz , 1964 -től 1990 januárjáig a Lengyel Egyesült Munkáspárt (PUWP) Központi Bizottságának tagja . 1970 óta a PUWP Központi Bizottsága Politikai Hivatalának tagjelöltje . 1971-1990 között a Politikai Hivatal tagja .
1981. február 11- től a PPR Minisztertanácsának elnöke , 1981. október 18- tól a PUWP Központi Bizottságának első titkára. 1981. december 12-ről 13-ra virradó éjszaka a hadiállapotot bevezető Nemzeti Megmentési Katonai Tanács elnöke lett , internálta a Szolidaritás vezetőit , akik a párt hatalmának fő ellenzéki voltak ( 37 volt pártállami vezető volt internálták is ), és leverte az uralmának destabilizálására irányuló minden kísérletet. Ugyanakkor a „pártbeton” konzervatív figurái politikailag is pacifikáltak.
1983 novembere óta - a Védelmi Bizottság elnöke és a PPR fegyveres erőinek főparancsnoka. Jaruzelski politikai pozíciói megerősödtek 1984-1985 -ben, amikor Jerzy Popielushko meggyilkolása ürügyet teremtett a Milevszkij tábornok által vezetett konzervatív szárny képviselőinek a vezetésből való eltávolítására . Az 1980-as években Jaruzelski az országban " The Directory " -nak nevezett uralkodó csoport vitathatatlan vezetője volt .
Ugyanakkor kategorikusan ellenezte a szovjet csapatok Lengyelországba való belépését az 1988-as tömegcsapás és az 1989-es forradalmi események során . 1989-ben jóváhagyta a magdalenkai tárgyalásokat , a kerekasztalt és az alternatív választásokat .
1989. július 19-én a PPR elnökévé választották, erre 270 parlamenti képviselő és szenátor szavazott, 233-an nemmel (az összesen 544 szavazati joggal rendelkező személyből). Ugyanakkor ígéretet tett (és be is tartotta), hogy kilép a PUWP vezetéséből, hiszen „ezt az a szerep diktálja, amelyet az alkotmány az elnöknek – a belső stabilitás garantálójának, a döntőbírónak – szán. felek" [12] .
1990 - ben beleegyezett, hogy többpárti elnökválasztást tartsanak az országban (és korábban - a lengyel szejmben), és azok eredményeit követően békésen átadta a hatalmat a megválasztott elnöknek , Lech Walesának , ő maga nem vett részt a választásokon.
Ezt követően Lengyelországban többször is próbálkoztak W. Jaruzelskit államfői tetteiért felelősségre vonni, de ezek mind hiábavalóan végződtek. 2007. április 17- én újabb vádat emeltek ellene és a szocialista Lengyelország nyolc másik párt- és államvezetője ellen a „kommunista rezsim” évei alatt elkövetett bűncselekmények miatt. Különösen azzal vádolták, hogy 1981. december 12-ről 13 - ra virradó éjszaka , a Szolidaritás szakszervezet támogatóinak kormányellenes tiltakozása közepette hadiállapotot rendelt el Lengyelországban, valamint azzal, hogy „egy bűnszervezetet vezetett. fegyveres természet, amelynek célja a bűncselekmények elkövetése volt" - vagyis az ország vezetését átvevő Nemzeti Megmentési Katonai Tanács . 2011 augusztusában a bíróság egészségügyi okok miatt kizárta Jaruzelskyt a hadiállapot bevezetése ügyében részt vevők sorából [13] .
2014. május elején agyvérzést kapott [14] . 2014. május 25- én hunyt el a varsói Katonai Egészségügyi Intézet kórházának neurológiai osztályán [15] . Élete utolsó éveiben Jaruzelski limfómában szenvedett, és gyakran került kórházba [14] [16] . Temetésén, amelyet május 30-án tartottak Varsóban, több száz lengyel vett részt Lech Walesa és Aleksander Kwasniewski volt lengyel elnökök közül, a lengyel hadsereg egységeinek részvételével . Holttestét elhamvasztották, a hamvait pedig katonai tiszteletadással temették el a Warskie Powazki emléktemetőben , Bolesław Bierut , Lengyelország második világháború utáni első kommunista vezetőjének sírja mellett . Tiltakozásokat váltott ki az a döntés, hogy Jaruzelskit Lengyelország fő katonai nekropoliszában temették el, ahol a 19. század óta a Hazát védő lengyel katonák hamvai vannak.
Lengyelországban Wojciech Jaruzelski tevékenységének értékelése az éles elutasítástól a támogatásig terjed, a hadiállapot bevezetésének szükségességéhez való hozzáállástól, az ország történelmének egészének szocialista időszakától, valamint a politikai irányultságtól függően.
Az állami tulajdonú Közvélemény-kutató Központ 2014-ben végzett felmérése szerint a megkérdezettek 47%-a gondolta úgy, hogy Jaruzelski "jól szolgálta Lengyelországot", 33%-uk ezzel ellentétes véleményen volt, 20%-uk pedig nem volt egyértelmű véleménye erről. szám [17] .
Szociológusok, Jadwiga Staniszkis és Janusz Czapiński varsói egyetemi tanárok szerint Jaruzelski "tragikus alak" volt a lengyel történelemben, aki kénytelen volt a kisebbik rosszat választani. Ahogy a generációk váltakoznak és döntéseinek körülményei tisztábbá válnak, a társadalom megítélésének kiegyensúlyozottabbá kell válnia [18] .
A legközelebbi munkatársak, különösen Jerzy Urban és Czesław Kiszczak jegyezték meg Jaruzelski személyes tisztességét és szorgalmát, rámutatva azonban, hogy nem érti a piacgazdaság alapelveit [19] .
Hasonló véleményen van D. T. Yazov marsall is, aki Jaruzelskyvel beszélt :
Nagyon rendes ember volt. Valójában megmentette Lengyelországot azzal, hogy hadiállapotot vezetett be az országban. Amikor Brezsnyevet arról tájékoztatták, hogy Varsó körül nyolc lengyel hadosztály állomásozik, meg kellett tagadnia a szovjet csapatok küldését. - D.T. Yazov
, a Szovjetunió marsallja [20] .
Az 1980-as években teljhatalmú W. Jaruzelski visszautasította környezetének ötletét, hogy Lengyelország marsallja címet adományozza neki , mondván, hogy a háború alatt a marsallok hadseregeket, ő pedig egy lovas szakaszt irányított .
Tematikus oldalak | ||||
---|---|---|---|---|
Szótárak és enciklopédiák | ||||
Genealógia és nekropolisz | ||||
|
A PUWP Központi Bizottságának első titkárai | |||
---|---|---|---|
Nemzeti Megmentő Katonai Tanács | |
---|---|
Tagok :
|
Katyni mészárlás | |
---|---|
Táborok és temetkezési helyek | |
A „nemzetközi bizottság”, a PAC bizottságának tagjai és más résztvevők német részről | |
A Burdenko-bizottság tagjai, a szovjet fél tanúi | |
Politikusok, történészek és publicisták, akik aktívan foglalkoztak a katyni kérdéssel |
|
A katyni kérdéssel foglalkozó szervezetek és bizottságok |
|
Jelentős halott lengyel hadifoglyok | |
Egyéb cikkek |
A hadsereg tábornokai/a lengyel hadsereg teljes tábornokai | |
---|---|
|
1989-es forradalmak | |
---|---|
Belső előfeltételek | |
Külső előfeltételek | |
forradalmak |
|
reformokat | |
Az állam vezetői |