Jaruzelski, Wojciech

Wojciech Witold Jaruzelski
fényesít Wojciech Witold Jaruzelski
Wojciech Jaruzelski 1968-ban
A Lengyel Népköztársaság elnöke
1989. július 19.  – 1990. december 22. ( 1989. december 31. óta – a Lengyel Köztársaság elnöke)
Előző	pozíció helyreállt; ő maga mint az Államtanács elnöke; Bolesław Bierut , Lengyelország elnöke (1947-1952)
Utód	Lech Walesa
A lengyel államtanács elnöke
1985. november 6.  - 1989. július 19
Előző	Henryk Jablonsky
Utód	pozíciót megszüntették; olyan, mint az elnök
A PUWP Központi Bizottságának 6. első titkára
1981. október 18.  - 1989. július 29
Előző	Stanislav Kanya
Utód	Mecsiszlav Rakovszkij
Lengyelország Minisztertanácsának elnöke
1981. február 11.  - 1985. november 6
Előző	Józef Pinkowski
Utód	Zbigniew Messner
A Nemzeti Megmentő Katonai Tanács elnöke
1981. december 13.  - 1983. július 22
Előző	állás létrejött
Utód	posztot megszüntették
Lengyelország nemzetvédelmi minisztere
1968. április 11.  - 1983. november 22
A kormány vezetője	Józef Cyrankiewicz ; Pjotr ​​Jarosevics ; Edward Babyukh ; Józef Pinkowski ; ő maga
Előző	Marian Spychalski
Utód	Florian Siwicki
Születés	1923. július 6.( 1923-07-06 ) [1] [2] [3] […] Kurow,Lublini vajdaság,Lengyelország
Halál	2014. május 25.( 2014-05-25 ) [2] [3] [4] […] (90 évesen) Varsó , Lengyelország [5]
Temetkezési hely	Katonai Powazki
Apa	Wladyslaw Jaruzelsky (1888-1942)
Anya	Wanda Zaremba (1901-1966)
Házastárs	Barbara Jaruzelskaya
Gyermekek	Monika Jaruzelska [d]
A szállítmány	PUWP (1947-1991)
Oktatás	Lengyel Vezérkari Akadémia
Autogram
Díjak	Lengyelország Szovjetunió és Oroszország Szocialista országok Egyéb külföldi díjak
Weboldal	wojciech-jaruzelski.pl (  lengyel)
Katonai szolgálat
A hadsereg típusa	vörös Hadsereg
Rang	A lengyel fegyveres erők hadseregének tábornoka
csaták	A második világháború
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Wojciech Witold Jaruzelsky ( lengyel Wojciech Witold Jaruzelski ), egyes orosz nyelvű forrásokban Wojciech Vladislavovich Jaruzelsky [6] ; 1923. július 6., Kurow , Lublini vajdaság  - 2014. május 25. [7] , Varsó ) - lengyel katona és államférfi, hadseregtábornok (1973), a PPR honvédelmi minisztere ( 1968-1983 ) , a Tanács elnöke A PPR miniszterei ( 1981-1985 ) , a PUWP Központi Bizottságának első titkára ( 1981-1989 ) , a Nemzeti Megmentési Katonai Tanács elnöke ( 1981-1983 ) , a PPR Államtanácsának elnöke ( 1985-1985 ) 1989 ), a PPR első elnöke ( 1989 ) és a posztkommunista Lengyel Köztársaság első elnöke ( 1989-1990 ) .

Életrajz

1923. július 6-án született Kurow faluban ( Lublini vajdaság ) Vladislav Jaruzelsky földbirtokos családjában. A család nemesi származású ( Slepovron címer) és a 15-16 . század fordulójára nyúlik vissza , a család. birtok volt a Staraja Rus - Sokoly helye [8] . Nagyapa, szintén Wojciech, részt vett az 1863 -as lengyel felkelésben , Szibériába száműzték [9] . A családban Wojciech mellett egy lánya, Teresa is született (szül. 1928 ) [10] .

Korai évek

1939- ig magángimnáziumban tanult.

1939-ben a család Litvániába költözött , majd miután a balti államokat a Szovjetunióhoz csatolták , a Jaruzelsky családot letartóztatták és 1941. június 14- én Szibériába száműzték . Wojciech apját az Altaj területére küldték egy táborba , ő maga pedig édesanyjával és nővérével Turochak faluban élt, és egy fakitermelőn dolgozott, ahol hóvakságban szenvedett . Vladislav Jaruzelsky 1942 júniusában Bijszkban halt meg . Wojciech Jaruzelski emlékiratai szerint apját temette el, és lepel helyett a Pravda újságba csomagolta .

A szibériai száműzetésben egy fakitermelésben Wojciech megégette a szeme szaruhártyáját, ezért később sötét szemüveget viselt. Ezzel kapcsolatban Lengyelországban a "hegesztő" ( lengyelül "spawacz" ) beceneve volt. Ott, a száműzetésben megtanult oroszul , amit szinte akcentus nélkül beszélt.

világháború

1943 júliusában csatlakozott az 1. lengyel gyaloghadosztályhoz. Tadeusz Kosciuszko , a Szovjetunióban alakult. Ugyanebben az évben végzett a K. E. Vorosilovról elnevezett Ryazan Gyalogos Iskolában (RKPU) , ahová lengyeleket is fogadtak. Hadnagyi rangban a 2. lengyel gyaloghadosztályban harcolt . Henryk Dąbrowski . 1943-tól - géppuskás szakasz parancsnoka, 1944 tavasza óta - lovas felderítő szakasz  parancsnoka , 1945 januárja óta  - az 5. gyalogezred felderítő vezérkari főnöke [11] . Részt vett a Visztulán, a Magnusevszkij hídfőn, Varsó felszabadításában, a Pomerániai fal elleni támadásban, a balti partvidéken, az Oderánál és az Elbánál (Labe) vívott csatákban. A csatákban tanúsított bátorságáért számos lengyel katonai érmet és kitüntetést kapott, köztük Lengyelország legmagasabb katonai kitüntetését, a „ Virtuti Militari ” rendet. .

A második világháború utáni katonai tevékenység és a párttevékenység

Kitüntetéssel végzett a Felső gyalogsági Iskolában, valamint a Vezérkari Akadémián. K. Szvercsevszkij páncélostábornok .

A második világháború  befejezése után 1945-1947 . részt vett a „ Szabadság és Függetlenség ” földalatti antikommunista szervezet és az UPA különítményeivel vívott harcokban .

Az akadémia elvégzése után a Felső Gyalogiskola taktikai és törzsszolgálati tanára, a Katonai Oktatási Intézmények Osztályának vezetője, a Harci Kiképzési Főigazgatóság vezető-helyettese volt. 1957-1960 - ban a 12.  gépesített hadosztály parancsnoka. Ludova hadserege. 1960-1965 között a Lengyel Hadsereg Politikai Főigazgatóságának vezetője  , 1965-1968 között a Lengyel Hadsereg  vezérkarának főnöke . 1962-1968 -ban - honvédelmi miniszter - helyettes, 1968 áprilisától 1983 novemberéig  - a PPR honvédelmi minisztere. 1947 -ben csatlakozott a Lengyel Munkáspárthoz , 1964 -től 1990 januárjáig a Lengyel Egyesült Munkáspárt (PUWP)  Központi Bizottságának tagja . 1970 óta a PUWP Központi Bizottsága Politikai Hivatalának tagjelöltje . 1971-1990 között a Politikai Hivatal tagja .

Lengyelország élén

1981. február 11- től  a PPR Minisztertanácsának elnöke , 1981. október 18- tól a PUWP Központi Bizottságának első titkára. 1981. december 12-ről 13-ra virradó éjszaka a hadiállapotot bevezető Nemzeti Megmentési Katonai Tanács elnöke lett , internálta a Szolidaritás vezetőit , akik a párt hatalmának fő ellenzéki voltak ( 37 volt pártállami vezető volt internálták is ), és leverte az uralmának destabilizálására irányuló minden kísérletet. Ugyanakkor a „pártbeton” konzervatív figurái politikailag is pacifikáltak.

1983 novembere óta  - a Védelmi Bizottság elnöke és a PPR fegyveres erőinek főparancsnoka. Jaruzelski politikai pozíciói megerősödtek 1984-1985 -ben, amikor Jerzy Popielushko meggyilkolása ürügyet teremtett a Milevszkij tábornok által vezetett konzervatív szárny képviselőinek a vezetésből való eltávolítására . Az 1980-as években Jaruzelski az országban " The Directory " -nak nevezett uralkodó csoport vitathatatlan vezetője volt .

Ugyanakkor kategorikusan ellenezte a szovjet csapatok Lengyelországba való belépését az 1988-as tömegcsapás és az 1989-es forradalmi események során . 1989-ben jóváhagyta a magdalenkai tárgyalásokat , a kerekasztalt és az alternatív választásokat .

1989. július 19-én a PPR elnökévé választották, erre 270 parlamenti képviselő és szenátor szavazott, 233-an nemmel (az összesen 544 szavazati joggal rendelkező személyből). Ugyanakkor ígéretet tett (és be is tartotta), hogy kilép a PUWP vezetéséből, hiszen „ezt az a szerep diktálja, amelyet az alkotmány az elnöknek – a belső stabilitás garantálójának, a döntőbírónak – szán. felek" [12] .

1990 - ben beleegyezett, hogy többpárti elnökválasztást tartsanak az országban (és korábban - a lengyel szejmben), és azok eredményeit követően békésen átadta a hatalmat a megválasztott elnöknek , Lech Walesának , ő maga nem vett részt a választásokon.

Nyugdíjba vonulás után

Ezt követően Lengyelországban többször is próbálkoztak W. Jaruzelskit államfői tetteiért felelősségre vonni, de ezek mind hiábavalóan végződtek. 2007. április 17- én újabb vádat emeltek ellene és a szocialista Lengyelország nyolc másik párt- és államvezetője ellen a „kommunista rezsim” évei alatt elkövetett bűncselekmények miatt. Különösen azzal vádolták, hogy 1981. december 12-ről 13 - ra virradó éjszaka , a Szolidaritás szakszervezet támogatóinak kormányellenes tiltakozása közepette hadiállapotot rendelt el Lengyelországban, valamint azzal, hogy „egy bűnszervezetet vezetett. fegyveres természet, amelynek célja a bűncselekmények elkövetése volt" - vagyis az ország vezetését átvevő Nemzeti Megmentési Katonai Tanács . 2011 augusztusában a bíróság egészségügyi okok miatt kizárta Jaruzelskyt a hadiállapot bevezetése ügyében részt vevők sorából [13] .

Halál és temetés

2014. május elején agyvérzést kapott [14] . 2014. május 25- én hunyt el a varsói Katonai Egészségügyi Intézet kórházának neurológiai osztályán [15] . Élete utolsó éveiben Jaruzelski limfómában szenvedett, és gyakran került kórházba [14] [16] . Temetésén, amelyet május 30-án tartottak Varsóban, több száz lengyel vett részt Lech Walesa és Aleksander Kwasniewski volt lengyel elnökök közül, a lengyel hadsereg egységeinek részvételével . Holttestét elhamvasztották, a hamvait pedig katonai tiszteletadással temették el a Warskie Powazki emléktemetőben , Bolesław Bierut , Lengyelország második világháború utáni első kommunista vezetőjének sírja mellett . Tiltakozásokat váltott ki az a döntés, hogy Jaruzelskit Lengyelország fő katonai nekropoliszában temették el, ahol a 19. század óta a Hazát védő lengyel katonák hamvai vannak.

Teljesítményértékelés

Lengyelországban Wojciech Jaruzelski tevékenységének értékelése az éles elutasítástól a támogatásig terjed, a hadiállapot bevezetésének szükségességéhez való hozzáállástól, az ország történelmének egészének szocialista időszakától, valamint a politikai irányultságtól függően.

Az állami tulajdonú Közvélemény-kutató Központ 2014-ben végzett felmérése szerint a megkérdezettek 47%-a gondolta úgy, hogy Jaruzelski "jól szolgálta Lengyelországot", 33%-uk ezzel ellentétes véleményen volt, 20%-uk pedig nem volt egyértelmű véleménye erről. szám [17] .

Szociológusok, Jadwiga Staniszkis és Janusz Czapiński varsói egyetemi tanárok szerint Jaruzelski "tragikus alak" volt a lengyel történelemben, aki kénytelen volt a kisebbik rosszat választani. Ahogy a generációk váltakoznak és döntéseinek körülményei tisztábbá válnak, a társadalom megítélésének kiegyensúlyozottabbá kell válnia [18] .

A legközelebbi munkatársak, különösen Jerzy Urban és Czesław Kiszczak jegyezték meg Jaruzelski személyes tisztességét és szorgalmát, rámutatva azonban, hogy nem érti a piacgazdaság alapelveit [19] .

Hasonló véleményen van D. T. Yazov marsall is, aki Jaruzelskyvel beszélt :

Nagyon rendes ember volt. Valójában megmentette Lengyelországot azzal, hogy hadiállapotot vezetett be az országban. Amikor Brezsnyevet arról tájékoztatták, hogy Varsó körül nyolc lengyel hadosztály állomásozik, meg kellett tagadnia a szovjet csapatok küldését. - D.T. Yazov
, a Szovjetunió marsallja [20] .

Katonai rangok

• Cornet  – 1943. december 16
• Hadnagy  – 1944. november 11
• hadnagy  – 1945. április 25
• százados  – 1946. július 22
• őrnagy  – 1948. július 10
• alezredes  – 1949. január 25
• ezredes  – 1953. december 31
• dandártábornok  – 1956. július 14
• hadosztálytábornok  – 1960. július 13
• Páncéltábornok  – 1968. július 9
• A hadsereg tábornoka  - 1973. szeptember 23

Az 1980-as években teljhatalmú W. Jaruzelski visszautasította környezetének ötletét, hogy Lengyelország marsallja címet adományozza neki , mondván, hogy a háború alatt a marsallok hadseregeket, ő pedig egy lovas szakaszt irányított .

Díjak

Lengyelország

• A „Virtuti Militari” Katonai Rend ezüstkeresztje
• A Lengyelország Újjászületése Rendjének tisztje
• Lengyelország Újjászületése Lovagja (1948)
• A Néplengyelország Építői Rendje
• A Munka Zászlója I. osztályú rend
• Grunwaldi Kereszt III. osztályú Érdemrend (1945)
• Két Vitéz Kereszt Érdemrend (1945, 1946)
• Érdemkereszt (1945)
• Három ezüstérem " Megérdemelt a dicsőség mezején " (mind 1945-ben)
• „A néphatalom védelmezője” kitüntetés
• „A Népi Lengyelország 10. évfordulója” érem (1954)
• „A Népi Lengyelország 30. évfordulója” érem (1974)
• „A Népi Lengyelország 40. évfordulója” érem (1984)
• "Varsóért 1939-1945" érem (1945)
• „Odráért, Nisáért és Baltikumért” érem
• „Győzelem és szabadság” érem
• A Fegyveres Erők Aranyérem a Haza szolgálatáért
• A fegyveres erők ezüstérme a haza szolgálatáért
• A fegyveres erők bronzérme a haza szolgálatáért
• „A berlini csatákban való részvételért” kitüntetés
• Nemzetvédelmi aranyérem (1973)
• "Nemzetvédelmi érdemekért" ezüstérem (1968)
• "Nemzetvédelmi érdemekért" bronzérem (1966)
• Országos Oktatási Bizottság kitüntetése
• "Pro Memoria" érem (2005)
• Jan Krasicki aranykeresztje
• Lengyel állam millenniumi jele

• Szibériába száműzöttek keresztje (2006). A kitüntetést követően Jaruzelski egy interjúban elmondta, hogy örül annak, hogy Lech Kaczynski lengyel elnök a pártpreferenciák fölé tudott emelkedni. Közvetlenül ezt követően a lengyel elnöki hivatal közleményt tett közzé, amely szerint a kitüntetést Jaruzelski érdemtelenül kapta (miért méltatlanul nem magyarázták meg), és ha Kaczynski elnök látta volna Jaruzelski nevét a kitüntetettek listáján, akkor nem. díjazását engedélyezték. Ez a kijelentés felháborította Jaruzelskit, és visszaküldte a díjat Kaczynski irodájába [21] .

Szovjetunió és Oroszország

• Lenin -rend ( 1968. október 11. ) - a fasiszta agresszorok elleni közös küzdelemben és a lengyel hadsereg 25. évfordulójával kapcsolatos érdemeiért [22]
• Lenin -rend ( 1983. július 5. ) - a Szovjetunió és Lengyelország népei közötti testvéri barátság és együttműködés fejlesztésében, valamint a hatvanadik születésnaphoz kapcsolódó érdemek elismerése [23]
• Októberi Forradalom Érdemrendje ( 1973. október 9. ) - a náci megszállók elleni közös küzdelemben, a háború utáni együttműködésben és a lengyel hadsereg fennállásának 30. évfordulójával kapcsolatos érdemeiért [24]
• Vörös Zászló Érdemrend ( 1978. június 26. ) - a második világháború alatti közös harcban elért katonai érdemekért, valamint a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság fegyveres erőinek katonai közösségének megerősítéséhez való nagy hozzájárulás a háború utáni időszakban időszak [25]
• A Népek Barátságának Rendje (1973)
• „Berlin elfoglalásáért” kitüntetés
• Jubileumi érem „Katonai vitézségért. Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából” (1970)
• "A Németország felett aratott győzelemért az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háborúban" érem.
• Jubileumi érem "Húsz éves győzelem a Nagy Honvédő Háborúban 1941-1945" (1965)
• Jubileumi érem „Harminc éves győzelem a Nagy Honvédő Háborúban 1941-1945” (1975)
• Jubileumi érem "Negyven éves győzelem az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háborúban" (1985)
• Jubileumi érem "50 éves a Szovjetunió Fegyveres Erői" (1968)
• Jubileumi érem "A Szovjetunió fegyveres erőinek 60 éve" (1978)
• Jubileumi érem "A Szovjetunió fegyveres erőinek 70 éve" (1988)
• Zsukov-érem (1996)
• Jubileumi érem "50 éves győzelem az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háborúban" (1995)
• Jubileumi érem "60 éves győzelem az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háborúban" (2005) [26]

Egyéb államok

• Sukhbaatar Rend ( Mongólia , 1977)
• A Vörös Zászló Rendje (Mongólia) ( Mongólia , 1983)
• Georgij Dimitrov rend ( Bulgária , 1983)
• „30 éves a bolgár néphadsereg” kitüntetés ( Bulgária , 1974)
• Vörös Zászló Rend (Csehszlovákia) ( Csehszlovákia , 1971)
• Fehér Oroszlán 1. osztályú rend ( Csehszlovákia , 1978)
• Klement Gottwald Rend ( Csehszlovákia , 1983)
• „A fegyveres barátság megerősítéséért” érem (Csehszlovákia) (1970)
• Nemzeti Zászló Érdemrend (KNDK) , 1. osztály (1977)
• „Jose Marti” rendelés ( Kuba , 1983)
• Scharnhorst Rend ( Német Demokratikus Köztársaság , 1975)
• Románia Csillaga Érdemrend (SRR) (1983)
• "Katonai vitézségért" aranyérem ( Románia , 1971)
• Vörös Zászló Rend (Magyarország) ( Magyarország , 1977)
• Zászlórend (Magyarország) ( Magyarország , 1983)
• Az Aranycsillag Rendje ( Vietnam , 1983)
• A Korona Lovagrend parancsnoka ( Belgium , 1967)
• A Megváltó Érdemrend nagykeresztje ( Görögország , 1987)
• A Becsületlégió parancsnoka ( Franciaország , 1989)
• A Infante don Enrique lovagrend nagykeresztje ( Portugália , 1975)

Jegyzetek

1. ↑ http://www.britannica.com/EBchecked/topic/301467/Wojciech-Witold-Jaruzelski
2. ↑ 1 2 Wojciech Witold Jaruzelski // Encyclopædia Britannica  (angol)
3. ↑ 1 2 Wojciech Jaruzelski // Brockhaus Encyclopedia  (német) / Hrsg.: Bibliographisches Institut & FA Brockhaus , Wissen Media Verlag
4. ↑ Wojciech Witold Jaruzelski // Gran Enciclopèdia Catalana  (kat.) - Grup Enciclopèdia Catalana , 1968.
5. ↑ Német Nemzeti Könyvtár , Berlini Állami Könyvtár , Bajor Állami Könyvtár , Osztrák Nemzeti Könyvtár nyilvántartása #118938398 // Általános szabályozási ellenőrzés (GND) - 2012-2016.
6. ↑ M.S. Gorbacsov . 32. fejezet - M . : Hírek, 1995. - T. 2. könyv.
7. ↑ Meghalt Wojciech Jaruzelski volt lengyel elnök | RIA Novosti , ria.ru   (Hozzáférés dátuma: 2014. május 25.)
8. ↑ Kowalski, 2012 , p. 9.
9. ↑ Wojciech Jaruzelski: Egymásnak vagyunk ítélve - Rossiyskaya Gazeta
10. ↑ Życiorys Wojciecha Jaruzelskiego cz.1 - OoCities
11. ↑ Jaruzelsky V. Katonának lenni. // "Fegyvertestvériség". M .: "Haladás", 1988. - Pp. 16.
12. ↑ " A bolygó visszhangja ", 1989. 30. sz
13. ↑ Proces za stan wojenny bez gen. Jaruzelskiego
14. ↑ 1 2 Lenta.ru Világ: Társadalom: Wojciech Jaruzelski meghalt
15. ↑ Meghalt Wojciech Jaruzelski volt lengyel elnök - BBC Russian - News Feed
16. ↑ Meghalt Wojciech Jaruzelski, a szocialista tábor országainak utolsó életben maradt vezetője
17. ↑ Polacy o Wojciechu Jaruzelskim. Jelentse a CBOS-t
18. ↑ Staniszkis: Jaruzelski był postacią tragiczną. Zawsze mógł wybierać tylko mniejsze zło (elérhetetlen link) . Hozzáférés időpontja: 2016. december 13. Az eredetiből archiválva : 2016. december 20. (határozatlan) 
19. ↑ Városi: Widziałem uściski Millera i Rywina
20. ↑ A birodalom utolsó marsallja
21. ↑ Jaruzelski tábornok visszaadta a Szibériába száműzöttek keresztjét a lengyel elnöknek | Társadalom | RIA Novosti hírfolyam
22. ↑ A Szovjetunió rendjei adományozása a Lengyel Népköztársaság katonai személyzetének
23. ↑ A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1983. július 5-i 9597-X számú rendelete „A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a PPR elvtárs Minisztertanácsának elnökének kitüntetéséről Wojciech Jaruzelsky a Lenin-renddel”
24. ↑ Szovjetunió kitüntetések és kitüntetések adományozása a Lengyel Népköztársaság polgárainak
25. ↑ A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1978. június 26-i 7711-IX. sz. rendelete „A Lengyel Népköztársaság honvédelmi miniszterének, Jaruzelsky V. V. hadseregtábornoknak a Vörös Zászló Renddel való kitüntetéséről ”
26. ↑ Az Orosz Föderáció elnöke jubileumi érmeket adott át külföldi vendégeknek

Irodalom

• Wojciech Jaruzelski (Emberek és események) // Új idő . - M. , 1968. - 17. sz . - S. 30 .
• Wojciech Jaruzelski // Ki kicsoda a világpolitikában / Szerkesztőbizottság: Kravchenko L.P. (felelős szerk. és mások). - M . : Politizdat, 1990. - S. 554-555 . — ISBN 5-250-00513-6 .
• Kowalski, Lech. . Jaruzelski - generał ze skazą: Biografia wojskowa generała armii Wojciecha Jaruzelskiego. - Poznań: Wydawnictwo Zysk i S-ka, 2012. - ISBN 978-83-7506-979-2 .
• Berger, Manfred E. Jaruzelski: Áruló vagy hazafi? London: Hutchinson, 1990. ISBN 0091744660
• Berger, Manfred E. és Zbigniew Bauer. Jaruzelski . Krakkó: Oficyna Cracovia, 1991. ISBN 8385104216
• Labedz, Leopold. Lengyelország Jaruzelski alatt: Átfogó forráskönyv Lengyelországról a haditörvény alatt és után . New York: Scribner, 1984. ISBN 0684181169
• Pelinka, Anton. A kisebbik rossz politikája: vezetés, demokrácia és Jaruzelski Lengyelországa . New Brunswick, NJ: Transaction Publishers, 1999. ISBN 1560003677
• Swidlicki, Andrzej. Politikai perek Lengyelországban, 1981-1986 . London: Croom Helm, 1988. ISBN 0709944446
• Weschler, Lawrence. Lengyelország szenvedélye, a Szolidaritás a háború állapotán című filmből . New York: Pantheon Books, 1982. ISBN 0394722868
• Liu Yanshun, Jaruzelski, a lengyel történelem megrázója Peking, Shijiezhishi, 2016 ISBN 9787501252299

Linkek

• Hogy Jaruzelskiből nem lett Pinochet
• Wojciech Jaruzelski volt lengyel elnök életrajza
• Wojciech Jaruzelski életrajza a lengyel elnök honlapján
• Wojciech Jaruzelski: A szovjet blokk utolsó mohikánja
• wojciech-jaruzelski.pl - Wojciech Jaruzelski hivatalos weboldala
• Jaruzelski: Válogatott beszédek
• Marek Jan Chodakiewicz (2006. december 12.), A Jaruzelski-ügy: Wolski ügynök felemelkedése , World Politics Review

Tematikus oldalak	ČSFD diszkók Internet Movie Database
Szótárak és enciklopédiák	Nagy dán Nagy katalán Nagy norvég Nagy orosz Lentapedia horvát Britannica (online) Brockhaus Figyelemre méltó névadatbázis Segíts a RIA-nak
Genealógia és nekropolisz	Keress egy sírt gravsted.dk WikiTree
Bibliográfiai katalógusokban BIBSYS: 98063283 BNE : XX5399169 BNF : 12053803f CiNii : DA01266182 GND : 118938398 GTA : 113488 ISNI : 0000 0001 1073 5017 J9U : 987007605073305171 LCCN : n83059030 NDL : 00468949 NKC : jn20011211083 NLA : 35807636 NLG : 88456 NLP : A11796406 NSK : 000073628 NTA : 071358943 NUKAT : n93090009 LIBRIS : 42gjkqgn3clf6h9 SUDOC : 028770501 VIAF : 84082670 WorldCat VIAF : 84082670