Szír arab

szír arab
Országok Szíria
A hangszórók teljes száma : 8,8 millió
Osztályozás
Kategória Eurázsia nyelvei

Afroázsiai makrocsalád

sémi család nyugati szemita ág Közép-szemita csoport arab alcsoport
Írás Arab írás
Nyelvi kódok
ISO 639-1 —
ISO 639-2 —
ISO 639-3 apc
IETF apc-SY

Az arab nyelv szír dialektusa ( arabul اللهجة السورية ) az arab nyelv szír-palesztin dialektusának egy változata, amely Szíria nyugati részén elterjedt . A hordozók pontos száma nem ismert, az 1991-es becslések szerint 8,8 millió ember volt [1] .

Az orosz nyelvű irodalomban a "szír" elnevezés minden szír-palesztin dialektusra alkalmazható .

Történelem

A szír dialektus a 7. század közepén kezdett kialakulni a rokon szír nyelv hatására, amely az arabizáció előtt általános volt Szíriában . A szír nyelvjárás számos fonetikai, lexikai és nyelvtani jellemzőben különbözik mind az irodalmi arabtól, mind a többi arab dialektustól [2] .

Állapot

A hivatalos kommunikációs szféra: a sajtó, a nyilvános beszédek, a vallási események, a szépirodalom és a tudományos irodalom továbbra is az irodalmi arab nyelv része , és a szír dialektus, amelyet a mindennapi életben mindenki, még az értelmiség is beszél [3] . a kommunikáció mindennapi köznyelvi szférája, és gyakorlatilag nem rögzített az írásban, kivéve a ritka folklórgyűjteményeket , nyomtatott filmcímeket, színdarabokat és ebben a nyelvjárásban előadott dalokat [4] . A damaszkuszi társulat, amely 1945-1946-ban kezdte meg tevékenységét, Abd al-Latif Fathi vezetésével először a szír dialektust vezette be az arab színházba, ahol korábban az egyiptomi-arab nyelv dominált [5] .

Alnyelvjárások

A szír nyelvjárásban három dialektuscsoportot különböztetnek meg: a libanonihoz közeli központi ( Damaszkusz , Hama ), a nyugati ( Tartuszi , Latakia ) és a lényegesen eltérő északiakat ( Aleppo , Idlib ), melyeket a mezopotámiai hatás befolyásol [1] . Emellett megkülönböztetnek városi és falusi nyelvjárást.

Jellemzők

Mint minden észak-levantei dialektusban, a szír nyelvjárásokban is megmarad a /k/ kiejtés, a fogközi /θ, ð, ðˁ/ pedig /t, d, dˁ/ lett. A /dʒ/ affrikátus az északiak kivételével az összesben /ʒ/-re változott. A /q/ hang többnyire /ʔ/-re változott, de néhány vidéki és drúz nyelvjárásban megmaradt .

A magánhangzók tekintetében az észak-levanteit két jelenség jellemzi: a tafkhim (az /aː/ átmenete /oː/-be a hátsó mássalhangzók kontextusában) és az imala (az /aː/ átmenete /ɛː/-be a front szövegkörnyezetében). mássalhangzók). Ez a tendencia észak felé erősödik. Az /aj/ és /aw/ diftongusok a városi nyelvjárásokban /eː/ és /oː/ lettek, a hangsúlyos rövid /i/ és /u/ inkább /ə/.

A szír nyelvjárások megkülönböztető jegye a negatív partikula muː. A nemek többes számban való megkülönböztetése elveszett.

Dialektusok /aː/ /aj/ /aw/ /k/ /q/ /dʒ/ /θ/ /ð/ /ðˁ/ -aʰ -kum -kunna zümmögés hunna nem Tud
Északi városi [eː, æː, oː] /eː/ /oː/ /k/ /ʔ/ /dʒ/ /t/ /d/ /dˁ/ -e -kon -kon hennen hennen mæː nəʔder
vidéki [eː, oː] /aj/ /aw/ /k/ /ʔ/ , /q/ /dʒ/ /t/ /d/ /dˁ/ -én -kun -kun hinni (n) hinni (n) mæː niʔdir
Nyugati városi [oː, aː, eː] /eː/ /oː/ /k/ /ʔ/ /ʒ/ /t/ /d/ /dˁ/ -e -kon -kon henne (n) henne (n) moː , muː nəʔdor
vidéki [oː, eː] /aj/ /aw/ /k/ /q/ /ʒ/ /t/ /d/ /dˁ/ -én -kun -kun hinni (n) hinni (n) moː , muː niʔdur
Központi városi /aː/ /eː/ /oː/ /k/ /ʔ/ /ʒ/ /t/ /d/ /dˁ/ -e -kon -kon henne (n) henne (n) muː nəʔder
vidéki [aː] , [eː] egy szón belül /aj/ /aw/ /k/ /ʔ/ , /q/ /ʒ/ /t/ /d/ /dˁ/ -én -kun -kun hinni(n) , hinnon hinni(n) , hinnon muː niʔdir

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 arab , beszélt észak - levantei  nyelven . Ethnologue . Hozzáférés időpontja: 2015. december 12. Az eredetiből archiválva : 2015. szeptember 7.
  2. ↑ Szultanov A. F. . Modern Szíria . - Keleti Irodalmi Kiadó, 1958. - 325 p. Archivált 2015. december 22-én a Wayback Machine  - 25-29.
  3. ↑ Muhitdinov, 1974 , p. 27.
  4. ↑ Filonik A. O., Aksjukin A. I., Naumkin V. V. . Szíria. Címtár . - Nauka, 1982. - 416 p. Archiválva 2015. december 22-én a Wayback Machine -nél  - 86-87.
  5. ↑ Muhitdinov, 1974 , p. 306.

Irodalom