Senesh, Hana

Hana Senesh
Szenes
Hanna

Hana Senesh, 1937
Születési név Szenes Anikó
Születési dátum 1921. július 17( 1921-07-17 )
Születési hely Budapest , Magyarország
Halál dátuma 1944. november 7. (23 évesen)( 1944-11-07 )
A halál helye Budapest , Magyarország
Polgárság Magyarország , Egyesült Királyság
 
Foglalkozása költőnő
Több éves kreativitás 1928-1944
Irány költészet
Műfaj dalszöveg
A művek nyelve magyar , héber
A Hannah Senesh Legacy Alapítvány
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Hana Senesh ( magyarul Szenes Hanna , héberül חנה סנש ‏‎ , 1921 . július 17. , Budapest -  1944 . november 7. , Budapest ) - magyar és zsidó költőnő, cionista , a második világháború partizánja [1] , Izrael nemzeti hősnője .

Magyarországon született és nőtt fel egy asszimilált zsidó családban. Miután 18 évesen elvégezte a középiskolát, elhagyta a kötelező Palesztinát . A háború alatt egy zsidó ejtőernyős csoport tagjaként a brit parancsnokság utasítására a német hátországba vetették. A nácik letartóztatták és lelőtték Budapesten [2] . 1950-ben maradványait ünnepélyesen újratemették Izraelben. Hana Senesh versei az izraeli folklór részévé váltak, és arculatát a nemzeti zsidó identitásban kanonizálták.

Életrajz

Eredet

Hana Senesh 1921. július 17-én született Budapesten , irodalmi hagyományokkal rendelkező zsidó családban [3] .

Édesapja Bela Senesh (születési nevén Samuel Schlesinger , 1894-1927 ) író és drámaíró [4] . Apa testvére Senesh Andor magyar költő és műfordító ( 1899 - 1935 ), Ivan Senesh író, dráma- és dalszerző édesapja ( 1924 - 2010 , lánya Senesh Andrea televíziós műsorvezető) [5] .

Anya - Senesh Katalin (Szenes Kató, szül. Salzberger Katalin, 1896-1992) - a nyugat-magyarországi Jánosháza községben született [6] [7] . Szülei Fall Salzberger (született Josefina Apfel, 1867–1937) és Leopold Salzberger (1851–1905) jól képzett emberek voltak, akik érdeklődtek a zene és az irodalom iránt [8] .

Miután 1919-ben befejezte bécsi tanulmányait, Katalin feleségül vette Bela Senes-t [9] [10] . A középosztályhoz tartoztak, Budapesten volt házuk. Fia György (Giora) egy évvel Khana előtt, 1920-ban született. 1927. május 26-án Szenes Béla szívrohamban meghalt , Katalin egyedül nevelte a gyerekeket [11] [12] . Josefina (a házban Fina nagymamának hívták) a Senesh családnál élt, és Hana nagyon ragaszkodott hozzá [11] . A nagymama 1937. július 28-án halt meg [8] .

Gyermekkor Magyarországon

Hana 6 [13] vagy 7 évesen [14] [15] kezdett el verseket írni . Az egyik helyi újságban „a magyar költészet nagy reménységének” nevezték [16] [17] [18] . 1934-ben, 13 évesen Khana naplót kezdett vezetni , amelybe verseit és az életről szóló elmélkedéseit írta [2] . 1939 áprilisáig magyarul írt, majd a héber és a magyar keverékét [19] . Miután 1940 júliusában Palesztinába költözött, teljesen áttért a héberre [3] [20] . Ugyanebben az évben jelent meg az első héber költemény [15] . Khan 1943-ig vezetett naplója [21] .

Miután 1931-ben kitüntetéssel elvégezte az általános iskolát, Hana belépett a női gimnáziumba, ahol a katolikusok kétszer annyit fizettek a gyerekek oktatásáért, mint az evangélikusok , a zsidók pedig háromszor annyit. Tekintettel Hana különleges irodalmi tehetségére, fizetési kedvezményt kapott. Hana 11 éves korától kezdve azzal tűnt ki, hogy segített leckéket készíteni barátainak, majd korrepetálásba kezdett [11] [16] .

1937-ben az iskolai irodalmi kör elnökévé választották, de a diákok nyomására, akik azt hitték, hogy csak keresztény tölthet be ilyen pozíciót , a választási eredményeket törölték. Ez erős benyomást tett rá [2] [11] . Szeptember 16-án ezt írta naplójába [16] :

Ha korábban nem választottak volna ki, egy szót sem szóltam volna. De ebben az esetben nyíltan megsértettek. Úgy döntöttem, hogy többé nem veszek részt a kör munkájában, és nem érdekelnek a kör ügyei.

1938- ban Giora Senesh elment, hogy Franciaországban , a Sorbonne -on szerezzen felsőfokú mérnöki képzést [22] [23] . Bécsben kellett volna tanulnia, de ekkorra már Ausztriát megszállták a nácik . Hana felháborodott a távozása miatt, de támogatta testvérét [17] .

Hana tinédzserként klasszikus és modern irodalmat olvasott, benyomásait pedig naplójába jegyezte. Különösen S. Zweigt , Dosztojevszkijt , L. Tolsztojt , T. Mannt és magyar írókat olvasott. Ugyanakkor a politikáról és a zsidó nép sorsáról elmélkedett [16] [17] [24] .

Ezek a reflexiók a Magyarországon erősödő antiszemitizmus légkörében [17] vezettek ahhoz, hogy Hana megrögzött cionistává [25] [26] , megtanult héberül, és részt vett a zsidó közéleti szervezetek tevékenységében. A zsidó állam létrehozásának cionista gondolatának megvalósítása élete legfontosabb munkája lett [17] . Benochowski Imre budapesti főrabbi [27] hatott hitére . A gimnáziumban is kitüntetéssel érettségizett [11] , és készen állt az emigrációra [23] . 1939 márciusában felkérést kapott, hogy egy palesztinai mezőgazdasági leányiskolába folytassa tanulmányait [2] . 1939. július 17-én ezt írta naplójába [19] [25] :

Csak egyetlen hely van a földön, ahol nem vagyunk menekültek vagy emigránsok. Ez a hely az otthonunk, Eretz Israel

Palesztinában

1939. szeptember 19-én, 18 évesen Hana Senesh egyedül költözött Palesztinába . Szeptember 21-én kezdte meg tanulmányait a Nahalal Mezőgazdasági Iskolában, amely két évig tartott [2] . Első héber versét 1940 - ben írta [14] [20] .

Pataky Ferenc egykori auschwitzi fogoly azt állítja, hogy ebben az időszakban Palesztinában élt, és Hanával szerelmesek voltak egymásba [28] , de Hana naplója ezt az információt nem erősíti meg. Azt írta, hogy még nem tapasztalt komoly érzelmeket egyik ismerőse iránt sem [20] [29] .

Miután 1941 szeptemberében befejezte az iskolát, [2] Hana csatlakozott a kibuc mozgalomhoz az Egyesült Kibuc ifjúsági mozgalom ( ha-Kibutz ha-Meuhad ) részeként. 1941. december 22- én a Caesarea melletti Kibbutz Sdot Yam tagja lett , és ott élt és dolgozott 1943 -ig [21] . Naplójában leírta Palesztina és a helyi zsidók megismerésével kapcsolatos benyomásait, a kibucban végzett munkáját [20] .

Felháborította, hogy a brit adminisztráció akadályozta az Európából érkező zsidó menekülteket azáltal, hogy megakadályozta, hogy belépjenek Palesztinába, és írt a zsidó lakosság tömeges tiltakozásáról e politika ellen [30] [31] .

1942 -ben pletykák kezdtek eljutni Palesztinába az európai zsidók lemészárlásáról [3] [32] . Hana aggódva anyja miatt írt neki, hogy próbáljon meg mielőbb Palesztinába indulni [33] . 1943. január 8- án Hana ezt írta naplójába [25] :

Hirtelen eszembe jutott, hogy visszatérjek Magyarországra, és ott maradjak, hogy segítsek az Aliyat ha-Noar szervezetnek, és elhozzam anyámat Izraelbe.

Februárban tagja lett a Haganah [7] félkatonai zsidó önvédelmi szervezetnek [7] , és önkéntesnek jelentkezett azoknak az ejtőernyősöknek a tagjává, akiket a brit hadsereg a megszállt Európában a németek hátába készült bedobni [2]. . Ez a művelet a Jewish Agency és a British Special Operations Executive közös vállalkozása volt . Júniusban Hanát interjúra hívták Tel Avivba . Június 12-én besorozták a brit légierő kiegészítő női csoportjába [34] [35] és a titkos Hagar álnevet [33] kapta . 1943 őszén a Kibbutz Ramat HaKoveshben gyorsított rádiós tanfolyamon vett részt, majd ejtőernyős kiképzést és különféle fegyverek kezelését [36] [37] . A képzés elvégzése után tiszti fokozatot kapott [38] .

A 250 önkéntesből 110-et képeztek ki, és 37-et választottak ki a feladatra [39] . Hanán kívül még két nő volt ebben a csoportban - Haviva Reik és Sarah Braverman [38] .

1944 januárjában a csoport az egyiptomi RAF kiképzőbázisra ment [40] . Az egyik, aki ejtőernyősöket képezett ki, Reuven Daphni azt mondta, megdöbbentette, hogy egy lány is bekerült a csoportba, és ő volt az, aki a kiképzés során, majd Jugoszláviában megfertőzte az egész csoportot azzal a bizalommal, hogy a csapat sikeres lesz. küldetésük. Elmondása szerint a brit és az amerikai oktatókat is megdöbbentette Hana jelenléte a német hátulsó csapatban [41] .

Hana testvére, Giora 1944. február 2-án vándorolt ​​be Párizsból Palesztinába , egy nappal azelőtt, hogy egy másik egyiptomi edzésre indult, és röviddel azelőtt, hogy Európába küldték volna. Ez volt az utolsó találkozásuk [2] .

Európai kiküldetés és letartóztatás

Kezdetben azt tervezték, hogy a Hana csoportot ejtőernyővel ernyőztetik Magyarországra, ám március elején, tekintettel Magyarország közeljövőben várható német megszállására, a terveken változtattak, a csoport Jugoszláviában kellett volna partra szállni, majd átkelni a határon. magyar határ [42] . Két fő feladatuk volt: a brit hírszerzésnek dolgozni és a helyi zsidóknak segíteni. A titkosszolgálati munka szempontjából fontos információkat kellett volna megtudniuk és jelenteniük az ellenséggel kapcsolatban, valamint megpróbálniuk felkutatni és elengedni az elfogott brit pilótákat. Emellett meg kellett próbálniuk megszervezni a zsidó lakosság megmentésének munkáját [37] .

1944. március 11- én Hana Olaszországba repült, ahonnan március 13-án Reuven Daphnival , Yona Rosennel és Aba Berdichevvel együtt ejtőernyővel Jugoszlávia területére Josip Broz Tito partizánjaihoz került . Magyarország március 19-i német hadsereg általi megszállása miatt a határvidéket elözönlötték a csapatok, a határátlépéshez pedig a 300 km-re lévő másik partizánosztaghoz kellett menniük. Április közepén Yoel Palgi (Emil Nussbacher) és Peretz Goldstein ejtőernyősök csatlakoztak hozzájuk. Khannak csak 3 hónap után sikerült eljutnia Magyarországra [43] [44] [45] [46] .

1944. november 2-án Bill Tone brit tiszt, aki Jugoszláviában tartózkodott egy partizán különítményben, ezt írta jeruzsálemi barátainak [47] :

Örömmel találkoztam egy fiatal nővel Palesztinából, aki ejtőernyővel ugrott a szlovéniai főhadiszállásunk közelében... Ez egy nagyszerű lány, olyan bátor, mint senki más. Ha tudja, mikor jön vissza, próbáljon meg találkozni vele. Két férfi kísérte el Palesztinából. Nagyszerűek, és végül nagy hősként ismerik el őket.

Eredeti szöveg  (angol)[ showelrejt] Volt szerencsém találkozni egy fiatal nővel Palesztinából, aki ejtőernyővel ugrott be a szlovéniai főhadiszállásomra… Nagy lány volt, és olyan kecses, amennyire csak lehet. Ha hall róla, amikor visszatér, kérem, találkozzon vele. Két másik férfi is elkísérte Palesztinából. Mindannyian kiválóak voltak, és az idő múlásával nagy hősként fogják őket tekinteni

Hana felismerte, hogy a partizánok nem tudják segíteni, hogy Magyarországra jusson, három menekültet - két zsidót és egy franciát - rávett, hogy vele térjenek vissza Magyarországra. 1944. június 9- én a határátlépés után két zsidó felderítésre indult egy magyar faluba, ahol csendőrök őrizetbe vették őket , míg az egyik zsidó agyonlőtte magát. A falusiak elárulták az elrejtett kánt és a franciát. A rendőrök az egyik fogvatartottnál fejhallgatót, majd Hanoiban elrejtett rádióadót találtak [48] .

Nyomozás, tárgyalás és kivégzés

A szombathelyi börtönből a budapesti Hadik laktanyába került, ahol a katonai kémszolgálat működött , majd a Margit körúti katonai börtönbe [7] . Ott Hanát kihallgatták, megverték és megkínozták, és azt követelték, hogy meséljen a megbízásáról és adja ki az adó kódját. A magyar nyomozók ugyanakkor veréssel és kínzással foglalkoztak, míg a németek elsősorban pszichológiai befolyásolással próbálkoztak. Hana bátran viselkedett. A kínzások ellenére nem veszítette el az elméjét. A börtönben héberül írt egy önoktatási kézikönyvet [48] .

Június 17-én Senesh Katalin konfrontációt intézett Hanával, és azt követelte, hogy befolyásolja lányát, hogy együttműködjön a nyomozásban. Ugyanezen a napon Catalin Senes-t is letartóztatták, és több hónapig ugyanabban a börtönben tartották. Június 23-án Catalin megtudta, hogy Hana a közelben van. A jövőben anya és lánya láthatták egymást és kommunikálhattak [2] . Szeptember 11- én Hanát a Conti utcai börtönbe, Katalint pedig szeptember 13-án a börtönből a Budapest külterületén lévő Kistarche koncentrációs táborba szállították. Szeptember végén a tábort felszámolták és a foglyokat szabadon engedték. Katalin október 12-én ügyvédet, Seleceni Andort fogadott fel Hanának [11] . Védelmét is Nanai Endre ügyvéd intézte [7] .

Szelechenyi biztosította Szenes Katalint, hogy Hanára csak hosszú börtönbüntetés vár, amelyet azonnal törölnek, amint Magyarország megadja magát az előrenyomuló Vörös Hadseregnek [11] . Sorsában azonban végzetes szerepet játszott az október 15-16-i magyarországi államcsíny, amelynek eredményeként a Salashi Ferenc vezette náci nyilasok kerültek hatalomra [7] .

Az 1944. október 28-án megtartott bíróság a katonai kémelhárítás dokumentumai alapján kémkedéssel vádolta meg Hana Senesh -t. A vád alapja egy rádióadó volt, amelyet letartóztatásakor találtak nála. A vezérkari főnök vezetése alatt álló, Shimon Gyula katonai ügyvéd századosból és két jogi végzettséggel nem rendelkező tisztből álló különleges törvényszék az 1939. évi honvédelmi törvény 2. §-a alapján halálra ítélte. Az ügyészséget Mihai Kecskesh katonai ügyvéd képviselte. Seleceni Andor védőbeszédet mondott. Nem kapott kegyelmet [7] .

Az ítélethirdetés 8 napot késett. Eközben Senesh Katalin édesanyja november 1-jén, 2-án és 3-án próbált találkozni Shimon Gyulával, hogy engedélyt kapjon Hanával. Shimon Gyula azonban ezekben a napokban nem tartózkodott Budapesten, és amikor november 7-én végre találkoztak, közölte vele, hogy november 6-a óta Chana Senesh ügye már nem tartozik a hatáskörébe [7] .

November 7-én hirdette ki az ítéletet a honvédelmi miniszter helyettese és a vezérkari főnök helyettese, Fekethalmi-Zeidner Ferenc vezérezredes , valamint a vezérkari főnök mellett működő Különleges Törvényszék vezetője, Dyure László alezredes. védőügyvéd hiánya miatt, Hanát pedig még aznap lelőtték a börtön udvarán. Az, hogy az ítéletet hivatalosan kihirdették-e vagy sem, nem világos, mivel senki sem értesítette az anyát vagy az ügyvédet [11] . A katonai bíróság iratait, ügyvédi iratokat és levéltári iratokat nem őrizték meg [7] .

A kivégzés előtt Hanának felajánlották, hogy kérjen kegyelmet , és két levelet írhatott [49] . Nem volt hajlandó bocsánatot kérni, és a kivégzés során bekötözni a szemét, és az egyik barátoknak címzett levélben ez állt: [48] [50] :

Menj előre, maradj az utunkon. Küzdj a végsőkig, amíg el nem jön a szabadság napja, népünk győzelmének napja

Shimon Gyula elmondta Senesh Katalinnak, hogy lánya "az utolsó pillanatig megőrizte bátorságát és jellemének szilárdságát" [11] .

Magyarország felszabadulása után

Miután 1945 tavaszán a Vörös Hadsereg bevonult Budapestre , Senesh Katalin elkezdte felkutatni lánya sírját. A magyar irodalom és művészet szakértője, Dr. Salai Anna azt állítja, hogy "a budapesti zsidó temetőben Senesh sírjának pontos helyét egyetlen keresztény tudta, aki édesanyját vitte a temetkezési helyre". Catalin Senesh, miután megtalálta Hana sírját, egy helyi szobrásznak emlékművet állított fel [51] .

1945 júliusában Catalin Senes az egyik túlélő ejtőernyős, Yoel Palgi [comm 1] segítségével Románián keresztül Palesztinába indult . 1945 októberében érkezett Palesztinába. Katalin 1992 -ben halt meg Izraelben, 96 évesen [52] , élete utolsó éveit idősek otthonában élte le [53] . Giora Senesh Izraelben élt Haifában [22] [54] , két fia van: Eitan és David [55] és unokája Deganit [52] . Giora 1995-ben hunyt el [22] [56] .

Shimon Gyula üldözése

Azok ellen, akik Hana Senesht bíróság elé állították, később háborús bűnök miatt indítottak eljárást. Ennek alapja eleinte a 81/1945. (II. 5.) ME rendelet volt, amely alapján a népbíróságokat rendkívüli különbíróságként hozták létre. Később ez a szabályozás az 1945. évi VII. törvény 1. számú mellékletével [57] [2. komm. ] kapott törvényerőt .

A második világháború után Hana Senesh barátai és rokonai Shimon Gyula százados katonai ügyvédet okolták a haláláért. Később megjelent a felelősség kérdése és Babos József katonajogász ezredese. De mivel Magyarország német megszállása után elbocsátották, felelősségének kérdése elhárult [7] [58] .

Catalin Senesh követelte Shimon Gyula bíróság elé állítását [comm 3] . A Magyar Államrendőrség Budapesti Rendőrfőkapitányságának politikai osztálya 1945. december 28-án [7] Senes Catalin nyilatkozata alapján letartóztatta Shimon Gyulát .

Az 1946 kora őszén közzétett vádirat szerint a népbírósági törvény 11. §-ának (5) bekezdése és (15) bekezdésének (2) bekezdése alapján Shimon Gyulát katonai és népellenes bűncselekményekkel vádolták meg. A vádak között szerepelt, hogy 1944. október 28-án elnökölt a brit hadsereg főhadnagya, Hanoi Senesh tárgyalásán, és részt vett a nemzetközi jogot sértő halálos ítélet végrehajtásában. A per során Shimon Gyula tagadta a vele vádolt bűncselekményeket. Az elsőfokú bíróság Šimon Gyulát népellenes bűncselekmény vádja alól felmentette, de háborús bűntett elkövetésében bűnösnek mondta ki, és az (1) bekezdés (7) és (8) bekezdése, 11. bekezdés b) pontja alapján a Kbt. népbíróság és a Btk. 92. paragrafusa alapján egy évig terjedő szabadságvesztésre, valamint politikai jogoktól öt évre szóló elvonásra és tisztségéből való elmozdításra ítélte. Shimon Gyula 1946. szeptember 21-én, az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésének napján szabadult a börtönből [7] , a korai szabadlábra helyezés oka ismeretlen.

Az ítélet ellen ügyészségi fellebbezést nyújtottak be, az ügy ismét bírósági elbírálásra került. Ugyanakkor kiderült, hogy a Khana Senesh elleni per eredeti eljárási iratai eltűntek [59] , és Shimon Gyula bírósági idézésre megszűnt. A Hana Senesh kivégzésével összefüggő háborús bűncselekmény miatt a távollétében a törvényszék a népbírósági törvény (11) bekezdésének (5) bekezdése alapján Shimon Gyulát hét év börtönbüntetésre, hivatalból való felfüggesztésre és nyugdíjelvonásra ítélte. valamint a politikai jogok tíz évre szóló megfosztása [7] .

Shimon Gyulát sem akkor, sem később nem vették őrizetbe. Magyarországon utoljára a szombathelyi vasútállomáson látták 1946. november 25-én. A keresésével kapcsolatos utolsó bejegyzés 1970. október 8-i keltezésű. A Katonai Főügyészség az 1993. június 29-én lezajlott népbírósági perről kért be iratokat, feltehetően egy új jogi eljárás lefolytatása céljából. Shimon Gyula valószínűleg 1946 utolsó heteiben hagyta el Magyarországot, és a büntetés elől megmenekülve külföldön halt meg [7] .

Chana Senes igazolásának és jutalmazásának kérdése Magyarországon

A Szövetséges Ellenőrző Bizottság brit irodája Budapesten 1945. május 3-án hivatalosan is megkereste a magyar Honvédelmi Minisztériumot Hana Senes ügyében. Erre a kérésre a demokratikus Magyarországért érdemeket odaítélő bizottság javaslata nyomán a Honvédelmi Minisztérium Elnöksége 1945. október 4-én javasolta, hogy a Minisztertanács adjon tanácsot Hana Senesh főhadnagynak (a dokumentum hibás neve Etelka volt). tartalékkapitányi rangot. A javaslat nem került a Minisztertanács elõtt, mert a magyar honvédségnek nem volt nõi tartalékkapitányi rangja. November 30-án ismét javaslatot tettek Hana Senesh érdemeinek értékelésére és jutalmazására. A folyamat azonban végül leállt, és 1949. október 25-én az ügyet a „Már nem releváns” [7] [60] megjegyzéssel zárták le .

Ráadásul Hana Senes elítélése a magyarországi kommunista rezsim teljes időszaka alatt sem dőlt meg [7] [50] . A magyar katonai törvényszék csak 1993 júliusában , az izraeli kormány kérésére tárgyalta újra Hana Senesh ügyét [52] . 1993. november 5- én a magyar nagykövet Tel-Avivban egy ünnepségen átadta Hana Senes családjának azt a határozatot, hogy rehabilitálják , és minden vádat eltávolítanak ellene [61] . A szertartáson részt vett Jichak Rabin izraeli miniszterelnök [51] [62] .

Irodalmi örökség

Annak ellenére, hogy a költőnő alkotói ideje nagyon rövid volt, versei széles körben ismertté és népszerűvé váltak Izraelben [63] , és tulajdonképpen a nemzeti folklór részévé váltak [64] [65] . A leghíresebb, 1942. november 14-én írt költemény [2] , amely az izraeli költészet antológiájában szerepel, az „ Úton Cézáreába” ( Zsid . 1945-ben David Zeevi ezekre a versekre írta a „My God, my God…” című dalt ( héberül אלי אלי ‏‎ – Eli, Eli… ) [66] [67] .

héber Transzliteráció Fordítás
אלי אלי Eli. Eli... Istenem, istenem
שלא יגמר לעולם She-lo yigamer le-olam: Hadd maradjanak örökre
החול והים A-hol ve-a-yam, Homok és tenger
רשרוש של המים Rishrush shel a-maim, Vízcsobbanás
ברק השמיים Berak ha-shamayim - Mennyei villám fénye,
תפילת האדם Tefilat a-adam férfi imája

Shulamit Shalit irodalomtudós [68] azt írja, hogy a dal elején ismétlődő „E-li, E-li” szavak „ nem igényelnek kottaírást, a hangok maguk is zene...” és hogy a váratlan nem fákra és lombokra, hanem hullámokra alkalmazva a „rishrush shel a-maim” (rishrush - susogó, susogó) kombináció „ kézzelfogható érzetet ad a kavicsokon a víz susogásának, a tengerbe visszagördülő víznek... Senkinek sem sikerül közvetíteni ezt a hangot, ezt a csodát az orosz fordításokban...” [22] . Egy 2009-es tanulmány szerint ez a legnépszerűbb holokausztdal Izraelben [63] .

1944 tavaszán egy jugoszláviai partizán különítményben Hana megismerkedett egy zsidó lánnyal, aki megőszült az átélt eseményektől. Ennek a lánynak szentelte az "Áldott a gyufa" című versét ( héb . אַשְׁרֵי הַגַּפְרוּר ‏‎, Ashrei ha-gafrur ), amely Izraelben is népszerű dal lett [3] [25] [41] .

héber Transzliteráció Fordítás
אַשְׁרֵי הַגַּפְרוּר שֶׁנִּשְׂרַף Ashrei ha-gafrur she-nisraf Áldott az a gyufa, amelyik kiégett
וְהִצִּית לֶהָבוֹת, vehitzit leavot, és meggyújtotta a lángot
אַשְׁרֵי הַלְּהָבָה שֶׁבָּעֲרָה Ashrei ha-leava she-baara Áldott legyen a láng, amely égett
בְּסִתְרֵי לְבָבוֹת besitre levavot a szívek mélyén.
אַשְׁרֵי הַלְבָבוֹת שֶׁיָדְעוּ Ashrei ha-levavot she-yadu Boldogok a szívek, amelyek tudják, hogyan kell
לַחְדֹל בְּכָבוֹד… lahdol be-kavod… megállásra méltó.
אַשְׁרֵי הַגַּפְרוּר שֶׁנִּשְׂרַף Ashrei ha-gafrur she-nisraf Áldott az a gyufa, amelyik kiégett
וְהִצִּית לֶהָבוֹת. vehitzit leavot és meggyújtotta a lángot.

Senesh utolsó ismert versét 1944. június 20-án írta egy börtöncellában, és halála után ruhájában találták meg [3] [69] :

héber Transzliteráció Fordítás
אחד — שנים — שלשה… שמונה האורך Echad - shnaim - shlosha ... Shmona ha-nut Lépés, kettő, három lépés ... nyolc - hosszan
— שני צעדים הוא רוחב הצלע Schnei tzeadim hu rohav ha-tsela - És kettő széles. Ezek a határok.
.החיים מרפרפים בסימן שאלה Ha-hayim merafrefim be-siman sheela Egy szálon keresztül lóg és tart az életem -
אחד — שנים — שלשה … אולי עוד שבוע Echad - shnaim - shlosha ... Ulai od shavua Egy nap, kettő, három... hát, egy hét... Talán
.או סוף הירח ימצאני פה עדיין O sof ha-yerah yimzeeni po adain Július itt talál rám.
.אך ממעל לראשי — האין Ah mi-maal le-roshi - ha-ayin Nemlétezés – a templomban. Az üresség növekszik.
כעת בחודש יולי בת כ"ג אהי Ka-et ba-khodesh yuli bat kaf-gimel ehi Huszonhárom éves lettem volna júliusban.
במשחק נועז עלי מספר עמדתי Be-mishak noaz alay mispar amadti A merész játékokban vettem a bátorságot, megtörtént.
.הקוביה כרכרה, הפסדתי Ha-kubiya kirkera, hifsadti. A kocka kiesett. És elvesztettem.

Khana Senesh irodalmi öröksége körülbelül 40 vers, egy napló, amelyet majdnem 10 évig vezetett, a „Hegedű” című színmű, számos cikk és nyilvános beszédek szövege [22] . Hana Senesh versei nemcsak Izraelben, hanem a diaszpórában is szerepelnek az iskolai tantervekben [70] . Galina Podolszkaja filológus és irodalomtörténész azt írja, hogy [15]

Khana Senesh megmaradt a héber költészetben „egy kedves arc fényeként” „tüzes korunkban”, amely az ember vonásait csiszolta ...

Memória

Hana Senesh-t Izrael nemzeti hősnőjének tartják [71] , néha "izraeli Joan of Arc "-ként [72] emlegetik . Khana Senesh nevéhez fűződik egy kibuc a Szamária határán , az ország számos városának utcái [73] és más objektumok [74] . Izrael Állam megalakulása előtt egy illegális zsidó menekülteket Palesztinába szállító hajó viselte a nevét [75] [76] [77] . Minden izraeli iskolás ismeri őt és az "Eli, Eli" című verset [78] .

1950 -ben Chana Senesh hamvait Izraelbe szállították, és katonai kitüntetéssel újra eltemették a jeruzsálemi Herzl-hegyen . 2007. november 7-én , 63 évvel a halála után a budapesti zsidó temetőből Hana Senesh emlékművét is Izraelbe szállították. Hana unokaöccsei, David és Eitan Senesh, valamint Ami Ayalon , az izraeli kormány tagja, akinek nagybátyja, Yona Rosen Hanával együtt részt vett az európai partraszállási hadműveletben [51] , részt vettek a Kibbutz Sdot Yam -i emlékmű felállítási ceremónián .

Kibbutz Sdot-Yamban létrehozták a "Khana Senesh Ház-Múzeumot", amely az "Örökség" nemzeti kulturális és történelmi projektben szerepel, és az izraeli kormány finanszírozza [79] [80] . A múzeum évente 15 000 látogatót fogad [51] . 2010. október 13- án a New York-i Jewish Heritage Museum megnyitotta a Hana Senesh-nek szentelt kiállítást, amely először mutatja be személyes archívumának anyagait, amelyet unokaöccsei adományoztak a múzeumnak [55] [81 ] ] .

Senes Hana budapesti szülőföldjén egy középiskola [14] és egy park ( Hung. Szenes Hanna Park ) kapta a nevét, amelyben emlékművet állítanak [82] . Hana Senesh neve szintén egy zsidó magániskola Brooklynban ( New York ) [83] .

2010. szeptember 2-4-én izraeli és magyar ejtőernyősök közös bemutató előadásaira került sor Budapesten Senesh kán emlékére. Hana unokatestvére, Ivan Senesh író és zeneszerző [7] [comm 4] vett részt a fogadáson ebből az alkalomból .

Nem sokkal Izrael állam létrehozása után Khana Senesh bravúrja bekerült az iskolai tantervbe, és nem csak az országban. Hana Senesh fikcionalizált életrajzát gyerekeknek írta héberül Aharon Meged 1957 - ben ( 1969-ben és 1972-ben Montrealban jelent meg a kanadai zsidó iskoláknak szánt jiddis fordítás ) [84] [85] . Hasonló publikációk születtek világi jiddis iskolai programokban és más iskolarendszerekben a zsidó diaszpórában, például Argentínában (1948) [86] , az Egyesült Államokban (1954) [87] és Mexikóban (1960) [88] . Hana Senesh életrajzát később az amerikai állami iskolák általános oktatási programjaihoz ajánlották, és ebből a célból publikálták a Student's Library Series-ben [89] .

A művészetben

Számos könyv [90] [91] született Khan Seneshről , köztük gyerekeknek és tinédzsereknek szóló könyvek [92] [93] (köztük még képregények is [94] ), számos színházi előadás [14] [95] és számos film . készültek [96] . Számos mű említi, néhány költő dedikálja neki verseit [22] [48] [97] [98] .

A könyv "Khana Senesh. Élet, küldetés és hősi halál” című naplója, levelei és irodalmi öröksége, valamint számos róla szóló visszaemlékezés, amelyet Moshe Breslavsky történész állított össze, aki személyesen ismerte őt a kibucból, először 1946 -ban jelent meg héberül . Azóta tíz utánnyomáson esett át, és lefordították magyarra (1954), spanyolra (1966), angolra (1971) [99] , oroszra (1975) és más nyelvekre [14] [75] . Már 1948-ban, Buenos Airesben megjelent Pinhos Bitsberg chilei író Hana Senesh , a zsidó hősnő című drámája jiddis nyelven . A Kibuc Sdot Yam hősnőjét ismerő Aharon Meged Hana Senesh (1958) című dokumentumjátékát Dora Wasserman [101] egy évvel megjelenése után Montrealban állította színpadra jiddisül . 1979 - ben bemutatták a "Wings" című zenés előadást Khana Senesh bravúrjáról (szöveg: Israel Eliraz, zene: Mark Kopytman , koreográfia Anna Sokolov ) [102] [103] .

1986 februárjában Catalin és Giora Senesh részt vett David Schechter Hanának szentelt darabjának ősbemutatóján. Laurie Vilner amerikai színésznő alakította [104] . 1988- ban Menachem Golan izraeli rendező teljes hosszúságú filmdrámát készített " Khana háborúja ". Hana Senesh szerepét Maruska Detmers holland színésznő alakította [105] .

1994 -ben Giora Senesh petíciót nyújtott be az izraeli legfelsőbb bírósághoz , hogy távolítsa el a Rudolf Kastnerről készült három epizódos televíziós filmből azt az utalást, hogy Hana Senesh hamis információként és emlékezetének károsításaként közölte a rendőrséggel két bajtársa hollétét [97] . A bíróság a beadványt a szólásszabadság elve alapján [52] [106] elutasította . A műsorszolgáltató hatóság azonban eltávolította ezt a kijelentést a filmből [107] .

2008- ban Roberta Grossman (USA) rendező dokumentumfilmet készített Blessed Is the Match: The Life and Death of Hannah Senesh Hana Senesh „Blessed is the match...” című versének egy sora alapján , [108] . A film Hana és édesanyja levelezésén alapul [22] . Hana szerepét Mary Roth, Katerina szerepét Marina Noenkova alakította [109] .  

Khana Senesh képe a zsidó nemzeti identitásban

Számos modern kutató úgy véli, hogy az izraeli nemzettudatban és a cionista mozgalomban megtörtént Hana Senesh képének szentté avatása – az egyetlen a hét halott zsidó ejtőernyős közül, aki kötelező Palesztinából [110] [111] [112]. .

Hana Senesh hősi képe fontos szerepet játszott az 1950-es években az Egyesült Államokban a zsidó oktatásban. Különösen 1955-ben a New York-i Zsidó Oktatási Bizottság három könyvet ajánlott a holokauszt témájában nyári táborokra: Senesh kánról, a varsói gettó felkeléséről és a Palesztinába irányuló illegális zsidó bevándorlásról . A korabeli oktatási anyagok a zsidók hősiességét és a nácik elleni harci vágyukat hangsúlyozták [113] .

Yehiam Weitz izraeli történész Hana Senesh imázsának aktív népszerűsítését kommentálva úgy véli, hogy ez annak köszönhető, hogy meg kellett mutatni a jisuv hozzájárulását a nácizmus elleni küzdelemhez a zsidó gettók ellenállásának hátterében . Ez oda vezetett, hogy Hana Senesh neve jobban ismert Izraelben, mint a gettó underground nevei, mint például Tsiviya Lubetkin , Heika Grossman és Ruzhka Korczak [107] . A Tel Avivi Egyetem Zsidó Irodalmi Tanszékének vezetője , Dan Laor [114] azt írja, hogy Hana Senesh hősi imázsa céltudatosan jött létre a zsidó tömegek passzív reakciója és a "diaszpóra tagadása" közötti ellenpontként [ 97] [115] . Figyelmet fordít a Kastnerről szóló televíziós darab körüli konfliktusra is [comm 5] , amely Seneshről hamis és rágalmazó információkat tartalmazott, és ebben az európai zsidóság katasztrófájának dicsőítésének két alapvetően eltérő megközelítése közötti konfliktusnak tekinti [116] .

Judith Tydor Baumel történész, a Bar-Ilan Egyetemről Hana Senesh hősiességének a kollektív nemzeti emlékezet kialakításában való felhasználását vizsgálva Izraelben, a hősnő-kép kanonizálásának több szakaszát is megkülönbözteti [110] . Kötelező Palesztinában 1945 tavaszán vált ismertté Khana Senesh és más halott ejtőernyősök bravúrja. Emléküket kezdetben közvetlenül azokban a kibucokban és politikai szervezetekben örökítették meg, amelyekhez távozásuk előtt tartoztak. Csak Izrael állam megalakulása után kezdődtek meg a kísérletek a halott ejtőernyősök nemzeti szentté avatására. Ugyanakkor, annak ellenére, hogy viszonylag nemrégiben költözött haza, Khana Senesh emlékkultusza a jisuv (még Sabr ) lakói hősiességének példájaként épült fel, anélkül, hogy bármiféle kapcsolat lenne a holokauszttal . Hana Senesh-ről alkotott kép csak az 1950-es évek végén kezdett fokozatosan megváltozni az országban, mind az izraeli, mind a közönséges zsidó hősiesség összefüggésében [111]. . Amint azt Ruti Glick (szintén a Bar-Ilan Egyetemről) megjegyzi, Khana Senesh hőstettének látszólag teljes szentté avatása ellenére naplóit és leveleit még nem fordították le teljesen héberre, és kihagyásokkal teszik közzé . Így Chana Senesh héber nyelvű naplóinak minden modern kiadásából kimaradnak az új hazához való alkalmazkodás és az új kulturális és nyelvi környezetbe való beilleszkedés nehézségeiről szóló részek [112] .

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Zsidó partizánok . Amerikai Holokauszt Emlékmúzeum . Letöltve: 2013. október 22. Az eredetiből archiválva : 2013. október 23..
  2. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Idővonal  (angol)  (a link nem érhető el) . Tűz a Szívemben . Museum of Jewish Heritage (2010). - Hana Seneshnek szentelt kiállítás. Letöltve: 2010. november 25. Az eredetiből archiválva : 2010. december 1..
  3. ↑ 1 2 3 4 5 Élettörténet  . _ A Hannah Senesh Legacy Alapítvány. Letöltve: 2010. november 17. Az eredetiből archiválva : 2011. október 6..
  4. ↑ Varjas B. Magyar Könyvszemle  (Hung.) s. 6 Magyar Nemzeti Múzeum (1945). Letöltve: 2010. november 17. Az eredetiből archiválva : 2016. március 5..
  5. ↑ Szenes Andrea műsor  (magyar) . andi.hu. - Andrea Senesh - Hana unokahúga - helyszíne. Letöltve: 2012. augusztus 15. Az eredetiből archiválva : 2012. július 8..
  6. ↑ Jánosháza // Vas megyei emlékkönyv (Magyarország) / Judy Petersen. - Tel Aviv: Vasi Emlékbizottság, 1963. - 214 p. Archiválva : 2011. június 30. a Wayback Machine -nél
  7. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Hannah Senesh ugrása!  (magyar)  (nem elérhető link) (2010. szeptember). Hozzáférés dátuma: 2010. december 14. Az eredetiből archiválva : 2013. január 22.
  8. ↑ 1 2 Családunkról // Hana Senesh . Élet, küldetés és hősi halál / Per. a héb. A. Belova és I. Lapidota. - Aliya Library, 1975. - S. 115-125. Archiválva : 2013. október 17. a Wayback Machine -nál
  9. ↑ David Alster Yardeni. Szenes  Katalin . Bátor nők: Partizánok és Ellenállásharcosok . A nők és a holokauszt (1987. május 7.). Letöltve: 2010. november 23. Az eredetiből archiválva : 2010. november 28..
  10. ↑ Pécsi T. Boldog a gyufa lángja - Szenes Hanna világító példája  (Hungarian)  // HETEK. - 2010.09.10. — Kiad. XIV/36 . Az eredetiből archiválva: 2013. október 15.
  11. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 A lányom, Aniko // Hana Senesh. Élet, küldetés és hősi halál / Per. a héb. A. Belova és I. Lapidota. - Aliya Library, 1975. - S. 302-384. Archiválva : 2014. március 5. a Wayback Machine -nél
  12. ↑ Szenes Béla  (magyar)  (elérhetetlen link) . www.szineszkonyvtar.hu (2003). Letöltve: 2010. november 25. Az eredetiből archiválva : 2013. október 15..
  13. ↑ Whitman, 1986 , p. tizennégy.
  14. ↑ 1 2 3 4 5 Senesh Hana - cikk az Electronic Jewish Encyclopedia -ból
  15. ↑ 1 2 3 Podolskaya G. G. „Dicsőítsék a lángot, amelynek tüze behatolt a szívbe” (2000. augusztus). Letöltve: 2010. december 4. Az eredetiből archiválva : 2013. október 29.
  16. ↑ 1 2 3 4 Senesh H. Gyermekkor a diaszpórában . Napló (1934-1937). Letöltve: 2010. november 24. Az eredetiből archiválva : 2013. október 17..
  17. ↑ 1 2 3 4 5 Senesh H. 1938 . Napló (1938). Letöltve: 2010. november 24. Az eredetiből archiválva : 2013. október 17..
  18. ↑ Hana Senesh (elérhetetlen link) . század héber irodalma orosz fordításokban . RJews.net. Hozzáférés dátuma: 2010. december 19. Az eredetiből archiválva : 2010. november 27. 
  19. ↑ 1 2 Senesh H. 1939 . Napló (1939). Letöltve: 2010. november 23. Az eredetiből archiválva : 2013. október 17..
  20. ↑ 1 2 3 4 Senesh H. 1940 . Napló (1940). Letöltve: 2010. november 25. Az eredetiből archiválva : 2013. október 17..
  21. ↑ 1 2 Senesh H. 1943 . Napló (1943). Letöltve: 2010. november 25. Az eredetiből archiválva : 2013. október 17..
  22. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 Shalit Sh . Khana Senesh: az élet egy küldetés . Itt vagyunk. Letöltve: 2010. november 27. Az eredetiből archiválva : 2013. október 8..
  23. ↑ 12 Whitman , 1986 , p. 16.
  24. ↑ Whitman, 1986 , p. 15-16.
  25. ↑ 1 2 3 4 Shira Cohen Regev. Hana Senesh . Héber Online. Letöltve: 2010. november 27. Az eredetiből archiválva : 2011. szeptember 16..
  26. ↑ Senesh H. 1939 . Napló (1939. május 10.). „Nem túlzok, ha azt mondom, hogy az egyetlen dolog, amivel élek, és ami állandóan bizonytalanságban tart, az a cionizmus. Bármi, aminek köze van hozzá, az érdekel.” Letöltve: 2010. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. október 17..
  27. ↑ Rochelle mise. 1921-1944. Hannah Senesh (Szenes) Archivált : 2013. október 17. a Wayback Machine -nél
  28. ↑ Szegő P. "Szenes Hanna volt a nagy szerelmem"  (Hungarian)  // Szombat. - Budapest, 2008. Az eredetiből archiválva : 2013. május 23.
  29. ↑ Senesh H. 1941 . Napló (1941). Letöltve: 2010. november 25. Az eredetiből archiválva : 2013. október 17..
  30. ↑ Whitman, 1986 , p. 17.
  31. ↑ Senesh H. 1940 . Napló (1940.11.27-1940.12.14). - „1940.11.27. Egy gőzhajó illegális bevándorlókkal kikötve hazánk partjain. A britek állítólag stratégiai okokból nem engedték őket partra – attól tartva, hogy kémek vannak köztük. A gőzhajó elsüllyedt, az emberek egy része meghalt, néhánynak sikerült elmenekülnie, és visszavitték őket Atlitba . Kérdezem magamtól: hol a helyes út? Emberi szempontból ez nem kétséges. Felkiáltás születik magától: szálljanak le! Nem elég a szenvedés és kín, amit elviseltek, vissza akarja küldeni őket egy távoli és elhagyatott faluba "a háború végéig"? Megérkeztek otthonukba, pihenni akarnak, és kinek van joga őket őrizetbe venni?1940.12.14.Egy gőzhajót küldtek bevándorlókkal Új-Zélandra. A tüntetések és az ellenállás nem segített. Az egész palesztinai zsidó nép egyhangúlag követelte, hogy hagyják őket az országban. De a gőzös titokban útnak indult - ez éjszaka történt - Haifa partjairól . Mit lehet ehhez hozzátenni? Milyen érzéseink vannak emberi lényként és népként? A kérdés: meddig ? Letöltve: 2010. november 26. Az eredetiből archiválva : 2013. október 17..
  32. ↑ Whitman, 1986 , p. tizennyolc.
  33. ↑ 1 2 Senesh H. Letters (1943). Hozzáférés dátuma: 2010. november 27. Az eredetiből archiválva : 2013. október 17.
  34. ↑ Atkinson, 1992 , p. 109-110.
  35. ↑ CWGC rekord – Baleset  részletei . Commonwealth War Graves Bizottság. Letöltve: 2010. november 28. Az eredetiből archiválva : 2011. június 15.
  36. ↑ Baumel-Schwartz, 2010 , p. 13-14.
  37. ↑ 12 Wisenberg S.L. _ Holokauszt lányok: történelem, emlékezet és egyéb rögeszmék. - Lincoln, NE: University of Nebraska Press, 2002. - 95. o.
  38. ↑ 1 2 Cosner S., Cosner V. Nők a Harmadik Birodalom alatt: Életrajzi szótár. - Greenwood Press, 1998. - P. 156-157. — 203 p. — ISBN 9780313303159 .
  39. ↑ Zsidó ejtőernyősök  Palesztinából . A holokauszt enciklopédiája . Amerikai Holokauszt Emlékmúzeum . Letöltve: 2010. december 13. Az eredetiből archiválva : 2009. október 7..
  40. ↑ Rochelle mise. Hannah Senesh (Szenes) Cionista Világszervezet (2003. április 29. - ápr.)
  41. ↑ 1 2 Daphne R. Küldetés. Az utolsó sorhoz // Hana Senesh. Élet, küldetés és hősi halál / Per. a héb. A. Belova és I. Lapidota. - Aliya Library, 1975. - S. 283-301. Archiválva : 2013. október 17. a Wayback Machine -nál
  42. ↑ Atkinson, 1992 , p. 124-126.
  43. ↑ Atkinson, 1992 , p. 132.
  44. ↑ Hecht Ben. Perfidy , először Julian Messner, 1961; ez a kiadás Milah Press, 1997, 118-133. Hecht Bar Adont, Dorothyt és Pessachot idézi. » A hét, aki elesett . Sefer Press, 1947, és "The Return of Hanna Senesh" in Pioneer Woman , XXV, 5. szám, 1950. május.
  45. ↑ Biss A. Der Stopp der Endlösung. - Seewald, 1966. - P. 115. - 357 p.
  46. ↑ Tydor Baumel J. Mi történt valójában Magyarországon?  (angol)  // Haaretz . - 2003.06.13. Archiválva az eredetiből 2012. január 21-én.
  47. ↑ Whitman, 1986 , p. 22-23.
  48. ↑ 1 2 3 4 Lebedinskaya G. Néhány szó Senesh kánról (elérhetetlen link) . "Midrash Zionite" (2003. március 22.). Letöltve: 2010. december 4. Az eredetiből archiválva : 2011. július 2.. 
  49. ↑ Tydor Baumel-Schwartz J. Tökéletes hősök // The Jewish Press: újság. – Brooklyn, NY, 2010. május 26.
  50. ↑ 1 2 Lapid visszatér Magyarországról új részletekkel Hanna Senesh haláláról  (eng.)  (hivatkozás nem elérhető) . A New York Times . The New York Times Company (2003. május 12.). Letöltve: 2010. december 3. Az eredetiből archiválva : 2011. június 28..
  51. ↑ 1 2 3 4 Ashkenazi E. Évtizedekkel később sírkő Hannah Szenes testét követi  Izraelbe  // Haaretz . - 2007.11.25. Az eredetiből archiválva : 2013. november 18.
  52. ↑ 1 2 3 4 שמואל אדלמן. אשת חיל  (héber) . 7. csatorna (2004. november 10.). Letöltve: 2010. november 26. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 12..
  53. ↑ Alster Yardeni D. Katherine Szenes - V. rész  . Bátor nők: Partizánok és Ellenállásharcosok . A nők és a holokauszt (1987. május 7.). Letöltve: 2010. november 23. Az eredetiből archiválva : 2010. december 18..
  54. ↑ Whitman, 1986 , p. tizenegy.
  55. ↑ 1 2 Bakulina S. Hana Senesh archívumát New Yorkban oltalmazták . zsidó.ru . FEOR (2010. október 13.). Letöltve: 2010. december 4. Az eredetiből archiválva : 2013. október 17..
  56. ↑ Műtermékek feltárása  . Tűz a Szívemben . Museum of Jewish Heritage (2010). — videó „Fotó Hannah Senesh és testvére, Gyuri (Giora) legutóbbi találkozásáról” a kiállítás honlapján. Hozzáférés dátuma: 2010. december 18. Az eredetiből archiválva : 2011. szeptember 5..
  57. ↑ 1945. évi VII. torveny  (magyar) . jogiportal.hu. Hozzáférés időpontja: 2022. október 29.
  58. ↑ Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (a továbbiakban: ÁBSZTL), V-85325, V-85325/1, V-87992/1, V-90546, V-101594/1 mappák; az utolsó mappa másolat, az eredetit 1989-ben megsemmisítette a BFL VII. 5.e-1950, 3006. ügyszám, XXV. 1.a-1946, XXV. 2.b.-1945, ügyszám 81/1945. 11.5.
  59. ↑ HIL 442.528/1947, 472.260/1947, 476.445/1947, 487.807/1947, 23852/1947
  60. ↑ Katonai Levéltár (a továbbiakban: HIL) 39848/1945.
  61. ↑ Slater R. Nagy zsidó nők . - Jonathan David Publishers, 1994. - P. 280. - 353 p. — ISBN 9780824603700 . Archiválva : 2017. február 16. a Wayback Machine -nál
  62. ↑ Jensen J. Fény a sötétben  . A Nemzetközi Raoul Wallenberg Alapítvány. Hozzáférés dátuma: 2010. december 4. Az eredetiből archiválva : 2015. március 5.
  63. ↑ 1 2 יונתן הללי. השיר המושמע ביותר ביום השואה: "הליכה לקיסריה" של חנה ס.v:ל חנה ס.v  :  שה ס  . - 2009.4.21. Archiválva az eredetiből 2022. március 27-én.
  64. ↑ Whitman, 1986 , p. 23.
  65. ↑ Freedman katalóguskeresés : Senesh, Chana művész  . digital.library.upenn.edu . Pennsylvaniai Egyetem . Hozzáférés dátuma: 2010. december 7. Az eredetiből archiválva : 2010. július 23.
  66. ↑ Hana Senesh (1921-1944) - a zsidó nép hős lánya és tehetséges költő . sem40. Letöltve: 2010. november 26. Az eredetiből archiválva : 2010. július 27..
  67. ↑ Az út Cézáreába (Éli, Éli... - Ó, Istenem, Istenem...) . "Samizdat" magazin (2003. július 6.). Letöltve: 2022. szeptember 21. Az eredetiből archiválva : 2022. április 3.
  68. ↑ Shulamit Shalit . Jegyzetek a zsidó történelemről . Letöltve: 2010. november 23. Az eredetiből archiválva : 2011. július 23..
  69. ↑ Versek // Hana Senesh. Élet, küldetés és hősi halál / Per. a héb. A. Belova és I. Lapidota. - Aliya Library, 1975. Archiválva : 2013. október 29. a Wayback Machine -nél
  70. ↑ Zhurina M. A., Gruzman I. V. Tanterv Zsidó irodalom I-XI. évfolyam / A Belarusz Köztársaság Oktatási Minisztériuma. - Minszk: Nemzeti Oktatási Intézet, 2010. - P. 16. - 35 p. Archiválva : 2013. október 8. a Wayback Machine -nél
  71. ↑ A pap rávilágított a zsidó hősnő sorsára . MIGnews.com (2010. július 23.). Letöltve: 2010. november 27. Az eredetiből archiválva : 2010. szeptember 24..
  72. ↑ Matheson LM A középkor ikonjai: uralkodók, írók, lázadók és szentek: uralkodók, írók, lázadók és szentek. - ABC-CLIO, 2011. - P. 447. - 800 p. — (Greenwood ikonok). — ISBN 9781573567800 .
  73. ↑ Neher R. Hana Senesh // Az utcák őrzik az emléket / Per. fr. S. Tartakovskaya. — Jeruzsálem: AMANA.
  74. ↑ Bohm A. budapesti emlékmű Seneshnek  (angolul)  (hivatkozás nem elérhető) . The Jewish Chronicle Online (2001. április 27.). Letöltve: 2010. november 23. Az eredetiből archiválva : 2016. március 5..
  75. ↑ 1 2 Előszó // Hana Senesh. Élet, küldetés és hősi halál / Per. a héb. A. Belova és I. Lapidota. - Aliya Library, 1975. - S. 115-125. Archiválva : 2016. március 4. a Wayback Machine -nál
  76. ↑ Spector J. "Nehéz szerelemmel jelöltél meg minket" . Itt vagyunk (2009. augusztus 13.). Ebben a rovatban többek között a Hana Senesh olasz kapitányának szentelt versek szerepelnek, aki 1945-ben átvezette a brit haditengerészeti őrség sorompóján, és illegális bevándorlókat szállt partra Izrael tartomány partjainál. Nahariya.” Letöltve: 2010. november 27. Az eredetiből archiválva : 2009. augusztus 19..
  77. ↑ Granovsky O. Az izraeli haditengerészet szerkezete (hozzáférhetetlen link) . Waronline.org (2008). - "Khana Senesh" - 45. 12. 25-én érkezett 252 repatriálttal a fedélzetén. A haditengerészet része lett "Khana Senesh" néven. Letöltve: 2010. november 27. Az eredetiből archiválva : 2011. október 11.. 
  78. ↑ Windolf J. Emlékezés Hannah  Seneshre // Vanity Fair  : magazin  . - 2009. október 2. - ISSN 0733-8899 .
  79. ↑ A kormány úgy dönt, hogy támogatja a kibucokat . Strana.co.il (2010. október 17.). Letöltve: 2010. november 27. Az eredetiből archiválva : 2013. október 29..
  80. ↑ Pfeffer A. Gov't , kibuc, hogy tegyen fel pénzt Szenes archívumának itt tartására   // Haaretz . - 2010.10.15. Az eredetiből archiválva : 2010. november 11.
  81. ↑  ארכיו פון כא️ ס Akkor Talán גukció א מאָuction = urbוכ Then = יאָרק  //  Birobidzhaner Stern - Birobidzhane csillag: újság: újság. - 2010.10.29. — Num. 79 (14177) . Archiválva az eredetiből 2012. június 18-án.
  82. ↑ Zsidó látnivalók, műemlékek Budapesten  (Hung.)  (inaccesible link) . zsido.hu (2009). Letöltve: 2010. december 5. Az eredetiből archiválva : 2010. június 23..
  83. ↑ A Hannah Senesh közösségi napi iskola  . Letöltve: 2010. december 5. Az eredetiből archiválva : 2013. október 8..
  84. ↑ Ḥaneh  Senesh . Nemzeti Jiddis Könyvközpont. Letöltve: 2010. december 5.
  85. ↑ Khane Senesh. Montreal: Jewish School Publishing House archiválva : 2012. március 10., the Wayback Machine , 1969 (55. o.)
  86. ↑ Svarch A. Zsidó kommunista kultúra és identitás Buenos Airesben Archiválva : 2012. október 21. a Wayback Machine -nél . A. Meged "Khana Senesh" című drámájának spanyol fordítása 1961 - ben jelent meg Buenos Airesben .
  87. ↑ Dovid Bridger (1907–?) "Khane Senesh" (jiddisül) Archiválva : 2018. november 10., a Wayback Machine , New York , 1954.
  88. ↑ Bridger D. "Hane Senesh un andere derceilungen", jiddis shul Mexikóban , 1960:
  89. ↑ Ransom C.F. So Young to Die: The Story of Hannah Senesh . - Scholastic, 1993. - 152 p. — (Skolasztikus életrajz). — ISBN 9780590446778 . Archivált 2014. október 2-án a Wayback Machine -nél , sok újrakiadás
  90. ↑ Hannah Senesh  Bibliográfia . A Tolerancia Múzeuma . A Simon Wiesenthal Központ. Letöltve: 2010. november 29. Az eredetiből archiválva : 2011. május 21..
  91. ↑ További információ  Seneshről . Katahdin Alapítvány (2010). Hozzáférés dátuma: 2010. december 5. Az eredetiből archiválva : 2009. január 7..
  92. ↑ Schur MR Hannah Szenes: A fény dala. - Jewish Pubn Society, 1998. - 106 p. — ISBN 978-0827606623 .
  93. ↑ Atkinson L. In Kindling Flame: The Story of Hannah Senesh, 1921-1944 . - Bükkfa könyvek, 1992. - ISBN 978-0688116897 .
  94. ↑ Chana Szenes Story  . Zsidó Nemzeti Alap. Letöltve: 2010. december 9. Az eredetiből archiválva : 2013. október 29..
  95. ↑ Levison R. Imasor //  Children of Ra: magazin. - 2009. - Kiadás. 2 (52) . Az eredetiből archiválva : 2013. október 26.
  96. ↑ Például Szenes Hanna - Anikó Archivált 2016. március 4-én a Wayback Machine -nél (Magyarország), Blessed Is the Match: The Life and Death of Hannah Senesh Archived 2010. december 9. at the Wayback Machine (USA) és Hanna's War Archived from szeptember 25. , 2010 a Wayback Machine -nél (Ausztrália)
  97. ↑ 1 2 3 Laor D. Hogyan emlékezzünk a holokausztra // Az emlékezetről: interdiszciplináris megközelítés / Doron Mendels. - Peter Lang, 2007. - P. 196-211. — 356 p. — ISBN 9783039110643 . Archiválva : 2014. szeptember 25. a Wayback Machine -nál
  98. ↑ חנה מלאָטעק. איר 30 סטן יאָרצײַטפּ phסיnk הè Moreעאָאָמאאא precember - אַן אומואַן אומואַction °וction °וction °יִ י  ction . Előre Egyesület (2008. november 14.). - Pesi Gershfeld-Pomerants (1900-1978) verse Khana Senesh hőstettéről. Letöltve: 2010. december 7. Az eredetiből archiválva : 2013. október 30.
  99. ↑ angol.  Hannah Senesh, Élete és naplója . 1971 és 2007 között többször is újranyomták.
  100. ↑ Pinchos Bizberg ( Pedro Bizberg , 1898—?) Hana Senesh Archiválva : 2013. július 14. a Wayback Machine -nél .
  101. ↑ Dora Wasserman (1919-2003) - A Montreali Színház  Grande Dame -je . A Montreali Nemzetközi Jiddis Színházi Fesztivál . A Segal Előadóművészeti Központ (2009). Letöltve: 2010. december 7. Az eredetiből archiválva : 2010. május 6..
  102. ↑ Shepard, Richard F. Színház: 'Hannah', Heroism in War  (ang.)  // The New York Times . - 1983. - február 20. — 80. o . Archiválva az eredetiből 2015. május 24-én.
  103. ↑ Beaufort, John. Hannah; Játssz zenével és táncolj. Szöveg: Israel Eliraz, zene: Mark Kopytman. Koreografálta és rendezte: Anna Sokolow.  Főszereplők: Blanche Baker, Lois Smith , Stephen Lang . The Christian Science Monitor (1983. február 25.). Letöltve: 2021. március 20. Az eredetiből archiválva : 2020. október 26.
  104. ↑ Kamm H. Izraelben a játék különleges köteléket kovácsol  (angol)  // The New York Times: újság. - 1986. február 22. Az eredetiből archiválva : 2016. március 10.
  105. ↑ Hanna háborúja  az internetes filmek adatbázisában
  106. ↑ Lahav P. A "Jewish State ... to Be Known as the State of Israel": Notes on Israeli Legal Historiography  (angol)  // Law and History Revew : Journal. - West Nyack NY: Cambridge University Press, 2001. - Vol. 19 , sz. 2 .
  107. ↑ 1 2 Lazaris V. Kastner listája . Letöltve: 2010. december 5. Az eredetiből archiválva : 2012. december 6..
  108. ↑ Kessler S. Reeling in Hagiography  //  Az előre. — Forward Association, Inc, 2009. február 6. Az eredetiből archiválva : 2009. május 12.
  109. ↑ Blessed Is the Match: Hannah Senesh élete és halála  az internetes filmadatbázisban
  110. ↑ 1 2 Baumel JT Hannah Senesz hősiessége: Gyakorlat a kollektív nemzeti emlékezet megteremtésében Izrael államban  //  Journal of Contemporary History. - 1996. július . 31 , sz. 3 . - P. 521-546 . Archiválva az eredetiből 2022. április 3-án.
  111. ↑ 1 2 Baumel JT Alapító mítoszok és hősi ikonok: elmélkedések Theodor Herzl és Szenes Hannah temetéséről  // Nőtanulmányok  Nemzetközi Fóruma. - 2002. november-december . 25 , sz. 6 . - P. 679-695 . — ISSN 0277-5395 .
  112. ↑ 1 2 רותי גליק. ( héberül  ) . - Ramat Gan : Bar-Ilan University , 2006. - 140 p.
  113. ↑ Sheramy R. "Ellenállás és háború": A holokauszt az amerikai zsidó oktatásban, 1945-1960. // Amerikai zsidó történelem. - 2003. - 20. évf. 91. - 2. sz.
  114. ↑ Mendels D. Az emlékezetről: interdiszciplináris megközelítés . - Peter Lang, 2007. - P. 351. - 356 p. — ISBN 9783039110643 . Archiválva : 2014. szeptember 25. a Wayback Machine -nál
  115. ↑ Hutchinson J., Smith A.D. A feminizmus és nacionalizmus // Nacionalizmus: Kritikus fogalmak a politikatudományban . - Routledge, 2000. - Vol. 4. - P. 1576. - 2011 p. — ISBN 9780415201131 . Archiválva : 2014. szeptember 25. a Wayback Machine -nál
  116. ↑ Laor D. A soá színházi értelmezése: kép és ellenkép // A holokauszt színrevitele: a soá drámában és előadásban / Claude Schumacher. - Cambridge University Press, 1998. - P. 94-129. — 355 p. — ISBN 9780521624152 . Archiválva : 2014. szeptember 30. a Wayback Machine -nál

Megjegyzések

  1. ↑ Palgit és Goldsteint Budapesten elfogták a németek, Goldstein koncentrációs táborban halt meg, Palgi megszökött és életben maradt.
  2. ↑ Az Alkotmánybíróság 1994-ben úgy határozott (2/1994. (I. 14.) ítélet), hogy az eredeti jogállamiság (11) bekezdésének 1-4. alkotmányellenesek, mert sértik a büntetés tilalmát azzal, hogy a törvény visszamenőleges hatályú . Az Alkotmánybíróság ezzel a döntésével jelentősen korlátozta a háborús bűnösök és a háborús bűnök fogalmát. Lásd Magyar Közlöny, 1994. január 14.
  3. ↑ BFL XXV. 2.b-1946. Shimon Gyula 1913. november 11-én született Terekkoppanyban . Jogi végzettséget szerzett. 1936-tól hivatásos katona, hadnagy, 1942-től főhadnagy. Egy évet töltött a fronton, majd Pechben szolgált . 1944 elejétől kapitányi rangban katonai bírónak küldték Budapestre.
  4. ↑ Ivan Senesh néhány nappal az esemény után – 2010. szeptember 13-án – meghalt.
  5. ↑ Az úgynevezett " Kastner-ügy " körüli konfliktus évtizedek óta tart, és a vita a mai napig tart.

Irodalom

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Tematikus oldalak
Szótárak és enciklopédiák